Gabon

állam Közép-Afrikában

Gabon, hivatalos nevén Gaboni Köztársaság (franciául: République gabonaise), egy elnöki köztársaság Közép-Afrika nyugati partján. Az Egyenlítő mentén elhelyezkedő országot északnyugaton Egyenlítői-Guinea, északon Kamerun, keleten és délen a Kongói Köztársaság, nyugaton pedig az Guineai-öböl határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Libreville. Egyike a legkevésbé sűrűn lakott országoknak.

Gaboni Köztársaság
République gabonaise (franciául)
Gabon zászlaja
Gabon zászlaja
Gabon címere
Gabon címere
Nemzeti mottó: Union, Travail, Justice (Szövetség, Munka, Igazság)
Nemzeti himnusz:
La Concorde (Az egyetértés)
Location Gabon AU Africa.svg

Fővárosa Libreville
é. sz. 0° 23′ 24″, k. h. 9° 27′ 00″
Államforma Unitárius elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Ali Bongo Ondimba
Miniszterelnök Rose Christiane Ossouka Raponda
Hivatalos nyelv francia
Beszélt nyelvek fang, myene, punu, nzebi
Függetlenség Franciaországtól
Függetlenség elnyerése 1960. augusztus 17.

Elődállamok Franciaország Francia Egyenlítői-Afrika
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint2 025 137 fő (2017)[1] +/-
Becsült2 390 000 [2] fő (2022)
Népsűrűség9 fő/km²[3]
Rangsorban 216.
GDP2019-es becslés[4]
Összes16,709 milliárd USD
PPP: 39,859 milliárd USD
Egy főre jutó8 031,438 USD
PPP: 19 158,805 USD
HDI (2018) Növekedés0,702[5] (115.) – magas
Gini-index (2017) Csökkenés pozitív38[6]
Írástudatlanság 15,3%
Földrajzi adatok
Terület267 667 km²
Rangsorban 76.
Víz3,76%
IdőzónaWAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem Közép-afrikai CFA frank (XAF)
Nemzetközi gépkocsijel G
Hívószám 241
Segélyhívó telefonszám
  • 1300
  • 1722
  • 18
Internet TLD.ga
Villamos hálózat 230 V/50 Hz
Elektromos csatlakozó C típus
Közlekedés iránya jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaboni Köztársaság témájú médiaállományokat.

1885-ben lett hivatalosan francia gyarmat, Francia Kongó része, ami később Francia Egyenlítői-Afrika gyarmatba olvadt bele. 1960-ban nyerte el függetlenségét Franciaországtól.

Gabon tagja az Afrikai Uniónak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Afrikai Fejlesztési Banknak, az OPEC-nek és a Közép-afrikai Országok Gazdasági Közösségének. Gazdasága a kőolajtermelésen és a mangánbányászaton alapszik. Felső-közép jövedelmű országnak számít, a 7. legmagasabb emberi fejlettségi indexe és a 4. legmagasabb egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritás alapján.[7][8]

FöldrajzSzerkesztés

Legmagasabb pontja az 1575 m magas Mont Iboundji, legnagyobb folyója az Ogoué, amely az Atlanti-óceánba ömlik (vízbőség tekintetében Afrikában az ötödik). Területének 70-80%-át esőerdők borítják, ami az egyik legmagasabb arány a világon.

DomborzatSzerkesztés

 
Gabon domborzati térképe

A 100–200 m magas parti síkságból emelkedik ki az ország belső fennsíkja. Legmagasabb pontja: Mont Iboundji (1575 m). Három karsztvidékén több száz barlang alakult ki, sok közülük ma is feltáratlan.

VízrajzSzerkesztés

Legjelentősebb folyója az Ogooué, 1200 km hosszú. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.

ÉghajlatSzerkesztés

Az Egyenlítő átszeli az országot. Így éghajlata trópusi.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Az ország kb. 74%-át trópusi esőerdő borítja.[9] A keleti határ mentén az éghajlat szárazabb, a növényzet szavanna.

Képek

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

2002-ben az ország területének 11%-át nemzeti parkká nyilvánították. Igazgatási szempontból 13-at szerveztek. Térkép az elhelyezkedésükről.

Természeti világörökségeiSzerkesztés

2020-ban két világörökségi helyszín van:

TörténelemSzerkesztés

A legkorábbi lakók a pigmeusok. Őket a bevándorló bantuk majdnem teljesen kiszorították vagy beolvasztották magukba.

A portugálok fedezték fel és kereskedelmi telepeket hoztak létre az ország területén, később holland gyarmattá vált. Pierre Savorgnan de Brazza első útján 1875-ben érkezett a térségbe. Megalapította Libreville várost és később ő lett a francia gyarmati kormányzó. Amikor 1885-ben Franciaország hivatalosan bekebelezte ezt a területet, különböző bantu csoportok éltek ott.

1910-ben Gabon Francia Egyenlítői-Afrika négy területének egyike lett. Ez így maradt 1959-ig. Függetlenné 1960. augusztus 17-én vált a terület. Gabon első elnöke – Léon M'ba – 1961-67 között irányította a közép-afrikai államot; '67-es halála után az alelnök Omar Bongo Ondimba időszaka következett.[10] A függetlenné válást követően mintegy három évtizedig autokratikus diktatúra volt az országban, majd az 1990-es évek elején az új alkotmány a demokratikus normákhoz igazította a választási eljárást. Ez utóbbi azonban nem befolyásolta Omar Bongo teljhatalmát: Bongo több mint 41 évig volt Gabon elnöke 2009. júniusban bekövetkezett haláláig.[11]

Politika és közigazgatásSzerkesztés

Gabon elnöki rendszerű köztársaság. Két kamarás törvényhozás működik, a Nemzetgyűléssel és a Szenátussal. Az Országgyűlésnek 120 képviselője van, akiket 5 évre választanak meg.

A Freedom House 2022-es jelentése Gabont a »nem szabad« országok közé sorolta.[12] Bár az országban többpárti választásokat tartanak, Ali Bongo Ondimba elnök az elnyomás révén megőrzi politikai befolyását.[12] A végrehajtó hatalommal rendelkező elnököt népszavazás útján választják meg hét évre.[12] Az elnök tetszés szerint jelöli és mentheti fel a miniszterelnököt.[12]

Az ország választási törvényei és keretei nem biztosítják a hiteles választásokat.[12] A Gaboni Demokrata Párt (PDG) az 1960-as évek óta monopolizálta a végrehajtó hatalmat, és nincs reális lehetőség arra, hogy az ellenzék választások útján hatalomra jusson.[12] 2021-es választásokon Bongo elnök Gaboni Demokrata Pártja (PDG) 45-öt szerzett a szenátus 52 helyéből.[12]

A végrehajtó hatalom ellenőrzi az igazságszolgáltatást is, a bíróságok az elnöknek vannak alárendelve.[12]

Emberi jogokSzerkesztés

Jelentős problémák közé tartozik a bevándorlók diszkriminációja, a kisebbségi csoportok marginalizálódása, valamint a nők jogi és de facto egyenlőtlensége.[12] Gyakori a munkahelyi szexuális zaklatás, amit a törvény nem tilt.[12]

Bár nincsenek törvények, amelyek korlátozzák a belső utazást, de a rendőrség gyakran figyeli az utazókat az ellenőrző pontokon, és kenőpénzt követel.[12] A házas nőknek, akik útlevelet szeretnének szerezni vagy külföldre szeretnének utazni, férjük engedélyével kell rendelkezniük.[12]

A sajtószabadságot ugyan a törvény garantálja, de a gyakorlatban korlátozva van.[12] A kormányt kritizáló egyéneket rendszeresen őrizetbe veszik.[12] A gyülekezési szabadság ugyancsak korlátozott.[12]

A vallásszabadságot az alkotmány rögzíti, és általánosságban tiszteletben tartják, egyes heterodox vallási csoportok viszont nehezen tudják megszerezni az állami regisztrációt.[12]

A kínzást az alkotmány ugyan tiltja, de a fogvatartottak fizikai bántalmazással szembesülnek.[12]

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Gabont közigazgatási területi felosztásának két szintje van, területi szinten a legnagyobb egység a tartomány, amelynek az alegysége a megye. Az ország területe 9 tartományra van beosztva, amelyek további 50 megyére van felosztva.

 
Gabon tartományai
Tartomány Főváros Népesség (fő) Terület (km)
Estuaire Libreville 895 689 20 740
Haut-Ogooué Franceville 250 799 36 547
Moyen-Ogooué Lambaréné 69 287 18 535
Ngounié Mouila 100 838 37 750
Nyanga Tchibanga 52 854 21 285
Ogooué-Ivindo Makokou 63 293 46 075
Ogooué-Lolo Koulamoutou 65 771 25 380
Ogooué-Maritime Port-Gentil 157 562 22 890
Woleu-Ntem Oyem 154 986 38 465
 
Gabon diplomáciai külképviseletei

KülkapcsolatokSzerkesztés

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Képek

A hivatalos nyelve a francia, de a legbeszéltebb nyelvek a bantu nyelvekhez tartozó fang, sira és mbere. A lakosság többségét alkotó négy főbb etnikum a fangok, a sirák, a punuk és a teke.

Általános adatokSzerkesztés

Népessége az ország területéhez mérve alacsony, a lakosság létszáma 2,2 millió (2020-as becslés).

  • Népsűrűség: 4,5 fő/km²
  • Népességnövekedési ráta: 2,5% [mikor?]
  • A várható átlagos élettartam 69 év (férfiak: 67 év, nők: 71 év)
  • Csecsemőhalandósági ráta: 30,4 / 1000 születés [mikor?]

Népességének változásaSzerkesztés

Legnépesebb településekSzerkesztés

Jelentősebb városok: Libreville, továbbá Port-Gentil, Franceville.

Etnikai, nyelvi megoszlásSzerkesztés

Népek: bantu 98% (35,5% mpongwe, 15% mbete, 14% punu és 11,5% fang), egyéb 2%. Valójában, a legújabb adatok szerint a legnagyobb etnikai csoport a fang, 36%-kal. Őket követi a mpongve törzs 15, míg a mbete 14%-os aránnyal. Punu 12%, ezenkívül még 40 féle bantu törzs él az országban, arányuk 23%.[13]

Hivatalos nyelv a francia, emellett különféle bantu nyelveket is használnak, valamint egyre erősebb az érdeklődés az országban a spanyol nyelv iránt is, mivel a szomszédos Egyenlítői-Guineának ez a fő nyelve.[14]

VallásSzerkesztés

2015 táján a lakosság megközelítőleg 79%-a keresztény (zöme katolikus); 10%-a az iszlám híve (főleg szunnita); a maradék egyéb vallású.[15]

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

 
A főváros, Libreville egy képe
 
Kőolajfinomító, Port-Gentil
 
Cementgyár egy része, Ntoum

Gabon egy főre jutó jövedelme többszöröse a legtöbb fekete-afrikai országénak, de a nagy jövedelmi egyenlőtlenségek miatt a lakosság nagy része továbbra is szegény. Gabon fa- és mangánexportra támaszkodott, amíg az 1970-es évek elején fel nem fedezték a tengeri kőolajat. A 2010-es évek első felében Gabon exportjának körülbelül 80%-át, GDP-jének 45%-át és állami bevételeinek 60%-át az olaj adta.[16]

Az ország bányászata a függetlenné válás után kezdett rohamosan fejlődni: mangán-, vas- és uránérc bányászat. A francia atomipar legjelentősebb nyersanyagellátója. Az esőerdőit főként külföldi kereskedők vásárolják fel és aknázzák ki.

Súlyosan eladósodott ország, a külső adósságállománya több mint 3,5 milliárd amerikai dollár.[mikor?]

2020 táján is gyakori az áramszünet és a vízhiány.[16]

MezőgazdaságSzerkesztés

Növénytermesztés: manióka, édesburgonya, banán, cukornád, zöldség, földimogyoró, kakaó, kukorica, kávé, kaucsukfa, olajpálma, borsó. Állattenyésztés: juh, kecske, sertés, szarvasmarha, baromfi. Fakitermelés: khaya, iroko, ében, teak, okumé. Jelentős a halászat.

IparSzerkesztés

Főbb ágazatok: kőolajkitermelés és finomítás; bányászat, hajójavítás, élelmiszer- és textilipar, faipar, cementgyártás.[16]

KereskedelemSzerkesztés

 
Gabon exportjának megoszlása
  • Exporttermékek: kőolaj, fa, mangánérc, uránérc.
  • Importtermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, élelmiszeripari és vegyipari termékek, építőanyagok.

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben: [16]

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

 
Teherszállító vonat
  • Közutak hossza: 8454 km
  • Vasútvonalak hossza: 649 km
  • Repülőterek száma: 10
  • Kikötők száma: 7

VasútSzerkesztés

 
Gabon vasúti térképe

Gabon vasúti közlekedése egyetlen vonalból, a transzgaboni vasútvonalból áll, amely 669 km hosszan vezet nyugati-keleti irányban a Libreville melletti Owendo kikötővárosából egészen Franceville-ig. A A vasútvonalon személy- és teherszállítás is üzemel. 1999-ben lett privatizálva az állami vasúti cég, a vasútvonal fenntartását a COMILOG mangánbányászati cég vette át.

LégiSzerkesztés

KultúraSzerkesztés

 
Rituális törzsi maszk

Az ország kultúrája mélyen a francia gyarmati örökségben gyökerezik.

Oktatási rendszerSzerkesztés

  • Írástudás: 84,7% [mikor?]
  • Iskolakötelezettség: 6 év
  • Felsőoktatás: 2 egyetem

Kulturális intézményekSzerkesztés

Ezek többnyire Libreville-ben találhatók.

  • Centre Culturel Francais – francia kulturális intézet
  • Musée des Arts et Traditions – Művészeti és népművészeti múzeum

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

GasztronómiaSzerkesztés

A helyi gasztronómiát jelentős francia hatás érte és a nagyobb városokban elérhetőek a francia ételspecialitások.[17] Vidéken a legfőbb élelmiszert a jamgyökér, tápióka és rizs jelenti. A hús a tehetősebbek étele. A leggyakoribb húsok a hal vagy a baromfi, illetve az afrikai vadhúsok, mint az antilopé, vaddisznóé és majomé.[18] A leggyakoribb gyümölcsök a banán, papaya, guáva, mangó, ananász, kókuszdió, avokádó és földimogyoró. A zöldség- és gabonafélék közül a meghatározók a kukorica, paradicsom, főzőbanán és padlizsán.[19]

TurizmusSzerkesztés

Katonai létesítmények, repülőterek, középületek és stratégiai jelentőségű létesítmények fotózása tilos.

A homoszexualitás Gabonban legális, de tabu témaként kezelik. A népesség nagyobb része provokatívnak és a társadalmi konvenciók megsértésének tartja.

Javasolt oltások Gabonba utazóknak:

Malária ellen tabletta van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:

SportSzerkesztés

Gabon első olimpiai érmét Anthony Obame taekwan-do bajnok szerezte Londonban,[20] aki a WTF (Nemzetközi Taekwando Szövetség ) világranglistájának első helyén állva a 87 kg feletti súlycsoportban 2013-ban világbajnokságot is nyert.

A Gaboni labdarúgó-válogatott eddig még nem jutott ki a világbajnokságra, de kisebb versenyeken többször is állt dobogón.

Az ország 2012-ben az Egyenlítői-Guineával közösen rendezte a 2012-es afrikai nemzetek kupáját. A tornát Zambia nemzeti válogatottja nyerte, akik a 0-0-s rendes játékidő után 11-es párbajban 8-7-re múlták felül az elefántcsontpartiak csapatát. A bronzmérkőzést Mali csapata nyerte, akik ghánai labdarúgókat győzték le 2-0-ra.

ÜnnepekSzerkesztés

Dátum Elnevezés Helyi név Megjegyzés
Január 1. Újév Jour de l'An
Mozgóünnep Húsvéthétfő Lundi de Pâques
Április 17. Női jogok napja Journée des droits de la femme
Május 1. A munka ünnepe Fête du Travail
Mozgóünnep Mennybemenetel Ascension
Mozgóünnep Pünkösdhétfő Lundi de Pentecôte
Mozgóünnep A böjt megtörésének ünnepe Fête de fin du Ramadan
Mozgóünnep Áldozati ünnep Fête du sacrifice
Augusztus 15. Mária mennybevétele Assomption de Marie
Augusztus 16. Függetlenség napja Jour de l'indépendance Az ország 1960-ban elnyert függetlenségének ünnepe
Augusztus 17.
November 1. Mindenszentek Toussaint
December 25. Karácsony Noël

JegyzetekSzerkesztés

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. World Population Review
  3. World Population Review 2022
  4. https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2019/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=31&pr.y=4&sy=2019&ey=2019&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=646&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=
  5. Archivált másolat. [2019. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  6. https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?locations=GA
  7. https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income
  8. https://www.worldbank.org/en/country/gabon/overview
  9. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  10. 40 éve hatalmon Afrika legrutinosabb diktátora. Kitekintő, 2007. december 8. [2009. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
  11. Sarkozyt kifütyülték a gaboni diktátor temetésén. Kitekintő, 2009. június 19. [2009. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
  12. a b c d e f g h i j k l m n o p q Gabon: Freedom in the World 2022 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. augusztus 16.)
  13. A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.
  14. El caso del español en Guinea Ecuatorial (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  15. Gabon. Association of Religion Data Archives, 2015 (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  16. a b c d CIA World Factbook
  17. Foster, Dean (2002): The Global Etiquette Guide to Africa and the Middle East: Everything You Need to Know for Business and Travel Success. John Wiley & Sons. ISBN 0471272825 177. o.
  18. Gabon (Food Spring)
  19. Culture of Gabon (everyculture.com)
  20. |http://www.en.legabon.org/ Archiválva 2013. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Gabon témájú médiaállományokat.