Gabrasz Mária gotthiai hercegnő

II. Dávid trapezunti császár első felesége

Gabrasz Mária (? – 1447 előtt), görögül: Μαρία της Γοτθίας/Μαρία Γάβραινα, olaszul: Maria di Gothia, törökül: Gotlu Maria, latinul: Maria Gotthiae, gotthiai hercegnő. A Gabrasz családból származott. IV. Alexiosz trapezunti császár menye, a házassága révén Crispo Florencia naxoszi hercegnő nagynénje és I. Katalin ciprusi királynő nagynagynénje,[1] Caterino Zeno feleségének a nagynénje, valamint Uzun Haszan feleségének, Komnénosz Teodóra iráni királynénak, I. Iszmáíl perzsa sah nagyanyjának a nagynénje. Ortodox keresztény vallású volt.

Gabrasz Mária
Gabraina Mária
Gotthiai Mária
Gotthiai Fejedelemség hercegnője
Μαρία Γάβραινα
Életrajzi adatok
Uralkodóház Gabrasz család
Született ?
Gotthiai Fejedelemség
Elhunyt 1447 előtt
Trapezunti Császárság
Édesapja Alexiosz Gabrasz, a Krím-félszigeten fekvő Gotthiai Fejedelemség uralkodója (?–1444/7)
Testvérei
  • Isaac Gabras
  • Alexios II Gabras
  • Ioannes Gabras
Házastársa II. (Komnénosz) Dávid trapezunti császár (1408 körül–1463)
Gyermekei nem születtek
Coat of arms of Gothia.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Gabrasz Mária témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Apja Alexiosz Gabrasz, a Krím-félszigeten fekvő Gotthiai Fejedelemség uralkodója.

1429-ben feleségül ment II. (Komnénosz) Dávid trapezunti császárhoz.

Apósa IV. Alexiosz (13821429) trapezunti császár, az anyósa Kantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426).

Férjének az apai nagyszülei III. Mánuel (13631417) trapezunti császár és Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) (1360 körül–1390) grúz királyi hercegnő, IX. Dávid grúz király és Dzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő lánya.

Férje legidősebb nővére, Eudokia (Valenza),[2] Nic(c)olò Crispo (13921450) hercegnek, a Naxoszi Hercegség régensének a felesége lett. Az ő gyerekeik voltak: II. (Crispo) Ferenc (14171463) naxoszi herceg, akinek az 1 felesége Guglielma Zeno volt, és 3 gyermeket szült, a 2. felesége Petronilla Bembo, akitől nem születtek újabb gyermekei, valamint Crispo Florencia (14221501), akinek a férje Marco Cornaro (14061479) velencei patrícius, Marco Cornaro velencei dózse dédunokája volt. Az ő lányuk volt I. (Cornaro) Katalin (Caterina) (14541510) ciprusi királynő (ur.: 14741489), aki II. (Fattyú) Jakab (14381473) ciprusi királyhoz ment férjhez, és egy fiuk született, III. (Lusignan) Jakab (14731474), aki az apja halála után a születésétől a haláláig Ciprus királya volt.

Továbbá a férje nővérének egy másik lánya, Crispo Jolán (Violante) (1427–?) Caterino Zeno (1421/35/431490 körül) velencei patríciushoz ment feleségül, akit a Velencei Köztársaság IV. János lányához, Teodórához és férjéhez, Uzun Haszanhoz küldött követeként. Caterino Zeno Teodórát és gyermekeit is meglátogatta, és részletes beszámolót készített a trapezunti császári hercegnőről. Teodóra legidősebb lánya volt Márta, aki szintén ortodox keresztény vallású volt, ezt tükrözte a keresztény neve is, bár Halima néven számontartották, I. Iszmáíl perzsa sah anyja volt.[3]

Fétje ifjabb nővére,Mária (1404 körül–1439) VIII. János (13921448) bizánci császárhoz ment feleségül, de nem születtek gyermekei.

Férje ifjabb bátyja, Sándor (?–1454/9) társcsászárként uralkodott IV. János mellett 1447/8-tól a haláláig, amelynek az időpontja bizonytalan, de még a bátyja előtt elhunyhatott, hiszen nem vált egyeduralkodóvá. Sándor felesége Gattilusio Mária (?–1461 után), I. Teodór leszboszi úr lánya volt és egy fiuk született.

Férje második felesége Kantakuzénosz Ilona (1420 körül–1463/5) bizánci úrnő, akitől 10 gyermeke született, többek között N. (leány), akinek a férje Mamia, Guria fejedelme volt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet).
  2. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.
  3. Lásd Tardy (1988).

ForrásokSzerkesztés

  • Ganchou, Thierry. „La date de la mort du basileus Jean IV Komnènos de Trébizonde” (francia nyelven). Byzantinische Zeitschrift 2000 (93), 113–124. o. (Hozzáférés ideje: 2020. január 25.)  
  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Kaiser von Byzanz (1057–1185) und Trapezunt (1204–1462) a. d. H. Komnenos, Tafel 142., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés ideje: 2020. január 25.)  
  • Kuršanskis, Michel. „La descendance d'Alexis IV, empereur de Trébizonde. Contribution à la prosopographie des Grands Comnènes” (francia nyelven). Revue des études byzantines 1979 (37), 239–247. o. (Hozzáférés ideje: 2020. január 25.)  
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990.
  • Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

További információkSzerkesztés

  • Cawley, Charles: Byzantium, Nobility (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  • Marek, Miroslav: The Komnenos family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. január 25.)