Gafsza
Gafsza (arabul: قفصة, Qafṣah, korábbi írásmódja szerint: Gafsa) város Tunéziában, a Gafsza kormányzóságban. A 2004-es népszámláláskor 84.676 lakosa volt. Kormányzósági székhely, és a tudósok szerint az ember egyik legősibb települési helye, az itt talált őskori leletek tanúsága szerint. A tudomány külön számon tartja a róla elnevezett capsai kultúrát.
| Gafsza (قفصة) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Tunézia |
| Kormányzóság | Gafsza |
| Irányítószám | 2100 |
| Körzethívószám | 76 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 111 170 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 297 m |
| Terület | 45 km² |
| Időzóna | UTC+1 (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 34° 25′, k. h. 8° 47′Koordináták: é. sz. 34° 25′, k. h. 8° 47′ | |
| Gafsza weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gafsza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A P3 jelű út mellett, a Foszfátvidéken, a foszfátbányák közelében, Tunisztól délnyugatra.
Története szerkesztés
A városról először az i. e. 2. századból tudósít először a krónika, mint fontos numidiai településről. Az akkori rómaiak által elnevezett Capsát Caius Marius i. e. 106-ban foglalta el Jugurtha numidiai királytól. A császárság idején virágzó hely volt, amely előbb municipiummá, majd colonia rangjára emelkedett. A várfallal körülvett város neve a bizánci korszakban Capsáról Justinianára változott. 668-ban a bizánci krónikások leírása szerint az arab hódítók a városban és környékén 80 000 foglyot ejtettek. A keresztény berberek igen nehezen fogadták el a muzulmán vallást; Gafszában még a 12. században is használták a latint.
Nevezetességek szerkesztés
- Római medencék - a két eredeti fürdőmedence a római kor épen maradt emléke. A 31 Celsius-fokos termálvízre épített római medence (piscines romaines) máig ugyanúgy használható, mint kétezer évvel ezelőtt.
- Nagymecset - A Nagymecset (Grande Mosquée) alaprajza kicsinyített kivitelben a kairouani nagymecset másolata. Egészen újnak számító minaretje 1969-ben épült. Csak a minaret udvara látogatható, az udvarát körülvevő árkádja antik oszlopok és oszlopfők beépítésével készült. Az imaterem szószékje szépen faragott, gazdag díszítésű famunka.
- Kasbah - a Nagymecsettől északra található; masszív falait még 1434-ben a Hafszidák építették.
Galéria szerkesztés
Források szerkesztés
- Makó Bálint: Tunézia (Panoráma, 1986) ISBN 963 243 132 4
