Wikipédia

Galambok

magyarországi község Zala vármegyében
Nem tévesztendő össze a következővel: Galambfélék.

Galambok község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.[4]

Galambok
A helyi tájház
A helyi tájház
Galambok címere
Galambok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Tamás (független)[1]
Irányítószám8754
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség1266 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,91 km²
Földrajzi kistájZalaapáti-hát[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 19″, k. h. 17° 07′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 19″, k. h. 17° 07′ 28″
Galambok (Zala vármegye)
Galambok
Galambok
Pozíció Zala vármegye térképén
Galambok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Galambok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Galambok Nagykanizsától 12 kilométerre északkeletre található, a 7-es főút közelében. Belterületén végighúzódik a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es út, amelybe a központjában torkollik bele kelet felől, Marcali irányából, 32 kilométer megtétele után a 6805-ös út, itt ágazik ki belőle észak felé, Zalakaros és Zalaapáti irányába a 7522-es út, illetve dél felé, Miháld irányába a 6832-es út. Közigazgatási területének legdélebbi részét érinti még a Nemesdéd-Miháld közti 6817-es út is.

Környező települések: Zalakaros, Nagyrécse, Zalasárszeg, Zalakomár.

Története szerkesztés

A település első említése 1231-ből származik Golombuk néven. 1238-ban még Somogy vármegyéhez, majd 1331-ben már Zala vármegyéhez tartozott. A község fontos hadiút mellett feküdt, ezt egy 1420-ból származó oklevél említi. Az 1536-os adólajstrom szerint a település ismét Somogy vármegyéhez tartozott.

 
A faluban üzemelő kemping a levegőből

Az 1550-es években - miként a környező településeket is - Galambokot is feldúlta a török. A megszállás ideje alatt a falu sokat szenvedett, nem csak a török, hanem császári seregek miatt is. A falu lakossága erősen megfogyatkozott, több, mint 100 ház üresen állt. A lakosság ekkor jórészt állattenyésztésből élt. Az 1660-as években is tovább folytatódtak a megpróbáltatások. A törökök újra pusztítottak, de nem kímélték a falut a zalavári vitézek, sőt még a szentgróti kereskedők sem.

A 17. század végén javult a falu sorsa. Új tulajdonosai között a nagyszombati vörös barátok 51 házhelyet alakítottak ki szántó, rét és gyümölcsös területtel. Egy pár év múlva már nem volt puszta telek. A 18. század elején pestis pusztított a településen, de hamarosan rendbe jött a falu. 1770-ben a lakosság száma 456 fő volt, 106 családban. A malom patakja ebben az időben gyakran kiáradt, és a katonai átvonulások, összevonások is sok kárt okoztak.

 
A Galamboki-tó

A 18. század végén és a 19. század elején gyorsan fejlődött a település. 1805-ben a lakosok száma már 880 fő volt, 1848-ra ez a szám már 1400 főre nőtt. A század elején kocsmaház és mészárszék is épült. A kiegyezés után is növekedett a népesség. A lakosok java része továbbra is állattenyésztéssel, főleg szarvasmarha- és lótenyésztéssel foglalkozott. A szegényebbek a környező uradalmakba jártak dolgozni.

1925-ben a katolikusoknak és a reformátusoknak is volt a településen iskolájuk. Fűrésztelep és téglagyár is működött ekkor.

1949-ben 1705 ember élt itt, majd a lélekszám csökkenni kezdett. 1998-ban 1310-en laktak a településen.

1948-ban vezették be az áramot. Galamboknak 1952-től van művelődési otthona, 1953-tól mozija. 1962-ben óvoda is létesült. Az 1960-as években öntevékeny művészeti csoportok szerepeltek itt. Az utcákat az 1950-es évek végétől kezdték kikövezni. 1969-től törpe vízmű működik a településen, 1991-től a kábeltévé. 1993-tól van vezetékes gázellátás. Ma Zalakaros közelségének (kb 3 km-re fekszik egymástól a két település) köszönhetően egyre jobban fejlődik.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kálóczi Mátyás (független)[5]
  • 1994–1998: Kálóczi Mátyás (független)[6]
  • 1998–2002: Kis Tóth László (független)[7]
  • 2002–2006: Kiss-Tóth László Árpád (független)[8]
  • 2006–2010: Kiss-Tóth László Árpád (független)[9]
  • 2010–2014: Bertók Ferenc (független)[10]
  • 2014–2019: Bertók Ferenc (független)[11]
  • 2019-től: Szabó Tamás (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1244
1273
1263
1218
1261
1266
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 74,1%, cigány 21,22%, német 3,7%. A lakosok 70,14%-a római katolikusnak, 5,8% reformátusnak, 1,13% evangélikusnak, 7,75% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,3% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei szerkesztés

  • Római katolikus templom (1801–1808, felszentelve 1809) Ifjabb Dorfmeister István képeivel (restaurálva 1980-81). A templom titulusa (címe): Urunk mennybemenetele; búcsúnapja (a megújult liturgikus rend szerint) Húsvét 7. vasárnapja.
  • Kőkereszt a római katolikus templom mellett (későklasszicista, 1847)
  • Római katolikus plébániaépület. A templomtól északra található (19. század eleje), azzal egy kertben. A korábbi Jáger-ház felújítva és megnagyobbítva.
  • Református templom (1864)
  • Tájház (épült 1840-ben, felújítva 1997-ben)
  • Castrum kemping és termálfürdő
  • Halastó (ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin és busa). 2020 augusztusában a nagy esőzések miatt a tó gátja átszakadt; a víz elfolyt.[13]

Források szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Galambok témájú médiaállományokat.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Galambok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  5. ↑ Galambok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Galambok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. ↑ Galambok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  8. ↑ Galambok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  9. ↑ Galambok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  10. ↑ Galambok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. ↑ Galambok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  12. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  13. ↑ Megsemmisült két Zala megyei halastó. Index.hu, 2020. augusztus 21. (Hozzáférés: 2020. augusztus 22.)

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Galambok&oldid=26111865”