Galgóczi Erzsébet
Galgóczi Erzsébet (Ménfő, 1930. augusztus 27. – Ménfőcsanak, 1989. május 20.) Kossuth-díjas magyar író, forgatókönyvíró, országgyűlési képviselő (1980–1985).
Galgóczi Erzsébet | |
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
Született | Galgóczi Erzsébet 1930. augusztus 27.[1] Ménfőcsanak[1] |
Elhunyt | 1989. május 20.[1] (58 évesen) Ménfőcsanak[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Élettársa | Gobbi Hilda |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1980. június 8. – 1985) |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1950–1955) |
Kitüntetései |
|
Halál oka | szívinfarktus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Galgóczi Erzsébet témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésAz általános iskolát szülőfalujában, középiskoláit 1941–1945 között Győrben végezte. 1945–1949 között népi kollégistaként a győri tanítóképzőbe járt. 1949-ben érettségizett. A budapesti Színművészeti Főiskolán szeretett volna továbbtanulni, de szülei ezt nem engedték. Még ebben az évben beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, azonban néhány hét múlva abbahagyta tanulmányait és a Győri Vagon- és Gépgyárban helyezkedett el átképzős esztergályosként. 1950–1955 között a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatója volt dramaturg szakon. Leszbikusságát nyíltan nem vállalhatta a kor közerkölcsei miatt, de műveiben az 1970-es évektől foglalkozott ezzel a témával is.[2] A művészvilágon belül köztudott volt, hogy kapcsolata volt Gobbi Hilda színésznővel.[3] 1980. június 8-án országgyűlési képviselővé választották Győr-Sopron megye 4. sz. választókerületében, mandátumát 1985-ig töltötte be.[4] 1989. május 20-án szívinfarktusban váratlanul meghalt Ménfőcsanakon, a szülői házban.
Irodalmi munkássága
szerkesztésSok műfajban alkotott, regényei, elbeszélései mellett színműveket, hangjátékokat illetve szociográfiai műveket, riportokat is írt. Műveinek megjelenését az ötvenes és hatvanas években folyamatosan akadályozta a politikai hatalom, mert felismerte azok leleplező erejét, igazságát. A 70-es és 80-as évek folyamán viszont sikeres és népszerű írónővé vált. Legnagyobb sikerét Vidravas (1984) c. regényével aratta. A leszbikusságot Törvényen kívül és belül című 1980-ban megjelent kisregényében tematizálta. Az írásból Makk Károly rendezésében 1982-ben Egymásra nézve címmel film készült.
Alapproblémája
szerkesztésRendkívüli tehetségként és a szocializmus-modernizáció elkötelezett híveként az emberi életet megnyomorító paraszti munkakényszerrel szemben egy humánus parasztpolitkát és általában politikát képviselve szembekerült a mezőgazdaság kollektivizálásának negatív társadalmi hatásaival. Műveinek mindegyike az emberibb élet és a politikai hatalom, illetve az emberi kisszerűség hármasságát igyekszik megérteni és leírni. A magyar irodalomban páratlan hitelességgel tudósít a paraszttársadalom modernizálódásának konfliktusairól.
Főbb művei
szerkesztés- Egy kosár hazai (elbeszélések, 1953)
- Félúton (kisregény, 1962)
- Ott is csak hó van (novellák, 1961)
- Öt lépcső felfele (elbeszélések, 1965)
- Kegyetlen sugarak (riportok, 1966)
- Fiú a kastélyból (elbeszélések, TV-játék, 1968)
- Nádtetős szocializmus (riportok, 1970)
- Kinek a törvénye? (novellák, 1971)
- Pókháló (regény, 1972)
- A főügyész felesége (szinművek, 1974)
- Bizonyíték nincs (elbeszélések, 1975)
- A közös bűn (regény, 1976)
- A vesztes nem te vagy (novellák, 1976, 1978)
- Közel a kés (elbeszélések, 1978)
- Úszó jégtábla (hangjátékok, 1978)
- Törvényen kivül és belül (kisregények, 1980)
- Cogito (elbeszélések, 1979)
- Ez a hét még nehéz lesz (kisregények, 1981)
- Vidravas (regény, 1984)[5]
- Idegen a faluban (kisregények, novellák, 1984)
- A Törvény szövedéke (riportok, 1988)
- Kettősünnep (novellák, 1989)
- Fogódzó nélkül (novellák, 1994)
- Mama öltözik. Válogatott elbeszélések; vál., utószó Domokos Mátyás; Osiris, Bp., 1999 (Millenniumi könyvtár)
- Megszállt országban; Tarsoly, Bp., 2005
Színművek, filmek, tévé- és hangjátékok
szerkesztésSzínművek
szerkesztés- A főügyész felesége (Tragédia, Kecskemét, 1970)
- Kinek a törvénye? (Színmű, Győr, 1976)
- Vidravas. (Színmű, Budapest, 1989)
Filmek
szerkesztés- Félúton (1962)
- Pókháló (1974)
- Tizenegy több, mint három (1976)
- A közös bűn (1978)
- Kinek a törvénye? (1979)
- Egymásra nézve (1982)
TV-játékok
szerkesztés- Aknamező (1968)
- Régen volt háború (1969)
- Bizonyíték nincs (1973)
- Férfiak, akiket nem szeretnek
- A sírásó (1977)
- Úszó jégtáblák (1979)
- Használt koporsó (1979)
- Hínár (1981)
- Bolondnagysága (1982)
- Szent Kristóf kápolnája (1984)
- Magyar karrier (1988)
- Fiú a kastélyból
Hangjátékok
szerkesztés- Inkább fájjon (1969)
- A menedék (1971)
- Hálóban (1974)
- Használt koporsó (1975)
- Nyári gyakorlat (1975)
- Közös bűn (1977)
- Úszó jégtábla (1977)
- Vesztesek (1977)[6]
- Viszek a börtönbe leveskét… (1979)
- Közel a kés (1980)
- A kápolna titka (1983)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d GALGÓCZI ERZSÉBET. mire.hu. [2016. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
- ↑ Kiss Noémi. „Az írói példakép. Anyakép? – Galgóczi Erzsébetről”, Magyar Narancs, 2007. szeptember 6.. [2012. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. december 31.)
- ↑ Moskovics Judit. „A Gobbi”, RTL Klub - 21. Század, 2004. november 11.. [2009. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. szeptember 2.)
- ↑ Galgóczi Erzsébet. Magyar Nemzeti Névtér (2019) (Hozzáférés: 2020. augusztus 12.)
- ↑ A regényben a MAORT pert, benne Papp Simon meghurcolását dolgozta fel. Komoly küzdelmet jelentett számára a peranyagok megismerése. Végül Fock Jenő miniszterelnök közbenjárására kapott engedélyt a megtekintésre. Jegyzeteket nem készíthetett, ezért minden látogatás után a gépírónőjéhez sietett és lediktálta a memorizált ismereteket. Forrás: Duna Televízió: Inkább fájjon! Galgóczi Erzsébet emlékműsor - 2009. május 20.
- ↑ Rádiólexikon
Források
szerkesztés- Hanzl Péter, Nagy Sándor - Az üldöztetéstől a büszkeségig / A magyar LMBTQ emberek története a kezdetektől az ezredfordulóig (Háttér Társaság, 2023) ISBN 978-615-5707-27-8
- Prof. Dr. Görömbei András (Debreceni Egyetem) jegyzetei alapján
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
Külső hivatkozások
szerkesztés- https://web.archive.org/web/20060112001244/http://www.vendegvaro.hu/33-383
- http://szoda.web-oldal.hu/muvek/BorbelyL-Galgoczi.htm
- https://web.archive.org/web/20090617234541/http://www.bezeredj-kastely.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=13&Itemid=29
- https://web.archive.org/web/20111006153751/http://www.menfocsanak.hu/hires_emberek.htm
- Galgóczi Erzsébet a PORT.hu-n (magyarul)
- Galgóczi Erzsébet az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- A magyar irodalom története. IX. kötet. Galgóczy Erzsébet (1930–1989). arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
- Both Gabriella - Minden tabut megdöntött a kommunizmus idején a leszbikus Galgóczi Erzsébet (wmn.hu, 2024.08.27.)