Galgamácsa

magyarországi község Pest vármegyében

Galgamácsa község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.

Galgamácsa
Falumúzeum (Galgamácsa, Petőfi utca 7.)
Falumúzeum (Galgamácsa, Petőfi utca 7.)
Galgamácsa címere
Galgamácsa címere
Galgamácsa zászlaja
Galgamácsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásAszódi
Jogállásközség
PolgármesterEcker Tamás (független)[1]
Irányítószám2183
Körzethívószám28
Népesség
Teljes népesség1830 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 42′ 00″, k. h. 19° 22′ 60″47.700000°N 19.383333°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 00″, k. h. 19° 22′ 60″47.700000°N 19.383333°E
Galgamácsa (Pest vármegye)
Galgamácsa
Galgamácsa
Pozíció Pest vármegye térképén
Galgamácsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Galgamácsa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Megközelítése

szerkesztés

A Galga folyó völgyében található települést Budapest felől Fót és Veresegyház érintésével a 2102-es, Vác térsége felől a 2105-ös, Aszód és Balassagyarmat irányából pedig a két várost összekötő 2108-as úton érhető el. Központján a 2102-es és 2105-ös utakat összekapcsoló 21 122-es számú mellékút húzódik végig.

Vonattal a MÁV 77-es számú Aszód–Vácrátót és a 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonalán közelíthető meg, melynek egy megállási pontja van itt, Galgamácsa vasútállomás. Elágazó állomás; a legközelebbi megállóhelyek: Aszód irányában Iklad-Domony felső, a váci vonalon Váckisújfalu, az ipolytarnócin pedig Galgagyörk. Az állomás bekötőútja körülbelül 2018-ig országos közútként a 21 317-es útszámot viselte, azóta számozatlan önkormányzati útnak minősül.

Története

szerkesztés

Galgamácsa nevét az ismert források először a középkorból említik, bár a környezete nagyon régóta lakott. Mácsa egyike volt az Ákos nemzetség hatalmas birtokát kitevő településeknek, már 1284-ben. A község a nevét feltehetőleg a Sydo nemzetségből származó Mácsa (1237-1267) után kapta.

1421-ben Alsómacha és Felsewmacha még két külön településként szerepelt. A község a török hódoltság alatt sem pusztult ki.

A 14. században épült épületei a katolikus templom kivételével földig pusztultak. A 18. század közepén gróf Grassalkovich Antal szerezte meg a település tulajdonjogát, ettől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott.

A falu 1827. március 23-án leégett, csupán 7 ház maradt épségben. Ennek emlékét őrzi az ún. Hétház-sor.

A község a Galgamácsa nevet 1900. november 26-án vette fel, a Statisztikai Hivatal ajánlása alapján.

Közélete

szerkesztés

Tanácselnökei a 20. század második felében

szerkesztés
  • 1950-es évek első fele: Tóth Lajos
  • 1956-tól: Budai Károly
  • 1967–1974: Sinkó József
  • 1974–1980: Turcsán János
  • 1980–1990: Tóth András

Polgármesterei a rendszerváltás óta

szerkesztés
  • 1990–1993: Tóth András (független)[3]
  • 1993–1994: Dudás Zoltán
  • 1994–1998: Dudás Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Dudás Zoltán (független)[5]
  • 2002–2003: Dr. Pesti Klára (független)[6]
  • 2003–2006: Dr. Pesti Klára (független)[7]
  • 2006–2010: Dr. Pesti Klára Edit (független)[8]
  • 2010–2014: Vircsák Mihály (független)[9]
  • 2014–2019: Ecker Tamás (független)[10]
  • 2019–2024: Ecker Tamás (független)[1]
  • 2024– :

2003. szeptember 21-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Galgamácsán, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson az addigi polgármester is elindult, és – egyetlen, azonos családnevű ellenfelével szemben – meg is erősítette pozícióját.[7]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1854
1810
1799
1837
1862
1830
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 0,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 4,5%, evangélikus 4,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 7,3% (24,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% ukránnak, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% horvátnak, örménynek és bolgárnak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,3% volt római katolikus, 4,7% evangélikus, 4,4% református, 0,5% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei, híres szülöttei

szerkesztés
  • Vankóné Dudás Juli Emlékház
  • Galgamácsa szülötte a nemzetközileg is elismert naiv festő, néprajzi krónikás paraszt „polihisztor” Vankóné Dudás Juli (1919–1984). Képei a róla elnevezett emlékházban tekinthetők meg.
  • Itt született és élt Somogyi István, a Lengyel Államtanács érdemkeresztjének arany fokozatával kitüntetett autodidakta festőművész, polihisztor (1930–1998).
  • 1839-ben itt született Kuliffay Ede, költő, történetíró, a Nemzeti Színház titkára.
  1. a b Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 17.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  6. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  7. a b Galgamácsa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. szeptember 21. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  8. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  9. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  10. Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  11. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  12. Galgamácsa Helységnévtár
  13. Galgamácsa Helységnévtár