Főmenü megnyitása

Galsai Pongrác

magyar író, publicista, műkritikus, szerkesztő, tanár

Galsai Pongrác (Pécs, 1927. október 31.Budapest, 1988. április 22.[2]) József Attila-díjas (1983) író, publicista, műkritikus, szerkesztő, tanár.

Galsai Pongrác
Galsai Pongrác fortepan 147425.jpg
Született Galsai Pongrác
1927. október 31.
Pécs, magyar 1919-1946
Elhunyt 1988. április 22. (60 évesen)
Budapest, magyar
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, publicista, tanár, műkritikus, szerkesztő
Iskolái Pázmány Péter Katolikus Egyetem (–1949)
Kitüntetései Gábor Andor-díj (1982)
József Attila-díj (1983)
Sírhely Farkasréti temető (22/1-1-20)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Galsai Pongrác témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Galsai (Gombárovics) Pongrác római katolikus pap (!) és Pókász Margit tanárnő természetes gyermekeként született.

Általános iskolai tanulmányai után 1937–1945 között a pécsi Széchenyi Gimnázium[2][3] tanulója volt, ott is érettségizett. Tanári diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte meg 1949-ben. 1949–1954 között magyar szakos tanárként dolgozott Pécsett.

Első írásai a Pesti Hírlapban és a Sorsunk című folyóiratban már tizenévesen megjelentek. Novelláit, tanulmányait, kritikáit a Magyarok, a Csillag, az Új hang, valamint heti- és napilapok közölték. 1954–1957 között Szántó Tibor és Csorba Győző mellett a Dunántúl című irodalmi folyóirat társszerkesztője volt. A pécsi 1956-os eseményekben betöltött szerepe után Budapestre költözött. 1958–1983 között a Nők Lapja irodalmi rovatvezetője, majd főmunkatársaként dolgozott. Közben három évig volt a dramaturg az Abody Béla által vezetett Vidám Színpadon. Színházi és filmkritikáit az Élet és Irodalom is rendszeresen közölte. 1982-től öt évig dolgozott a Rakéta Regényújságnál, ahol új műfajt teremtett, „afféle folytatásos antológiát” indított. 186 magyar kortárs író 149 kézirata jelent meg a Rakéta Irodalmi Kávéház rovatban.

 
Galsai Pongrác sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-20. Nemes Ferenc alkotása

MűveiSzerkesztés

  • Társtalanok (irodalmi tanulmányok, 1957)
  • Bajor Gizi játékai (életrajz, 1971)
  • Öltözőtükör Színészportrék, 1971)
  • Csortos Gyula (életrajzi esszé, 1972)
  • Egy hipochonder emlékiratai (esszéregény, 1974). Színpadi változatát a Thália Színház mutatta be.
  • A besurranó szerkesztő (tanulmányok, novellák, 1976)
  • 12+1 fő (íróportrék, 1978)
  • An-tan-té-nusz (kisebb prózai írások, 1979)
  • Nézzük a tévét (tanulmány, 1979)
  • Maradjatok reggelig (válogatott elbeszélések, 1982)
  • Páternoszter (esszék, portrék, cikkek, 1983)
  • Élettelen élettársak (Kortársak írásaival, Kaján Tibor illusztrációival, 1983)
  • Hulló karácsonyfák (novellák, hangjátékok, 1984)
  • Balaton. Fotóalbum 70 színes képpel; szöveg Galsai Pongrác; Corvina, Bp., 1984
  • Este 7 után (színikritikák, bírálatok, 1985)
  • Pasziánsz (válogatott írások, 1985)
  • Záróra a Darlingban (kisebb prózai írások, 1986)
  • Egy hipochonder emlékiratai (2. Bővített kiadás, 1987)
  • Rakéta Irodalmi Kávéház (Kortársak novelláival, szerkesztette: Zsámboki Zoltán, 1988)
  • Csúnya nők dicsérete (kisnovellák, 1988)
  • Személyleírás (Válogatott elbeszélések, 1990)
  • Egyszer volt egy Magyar Televízió. Az első 25 évről. Galsai Pongrác, Hámos György, Pernye András és Sándor György 1981 előtt megjelent könyveiből; MTV, Bp., 2009

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2019. szeptember 9.
  2. a b c Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 255. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. Archivált másolat. [2008. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 30.)

ForrásSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Galsai Pongrác témában.