Galsai Pongrác

magyar író, publicista, műkritikus, szerkesztő, tanár

Galsai Pongrác (Pécs, 1927. október 31.Budapest, 1988. április 22.[1]) József Attila-díjas (1983) író, publicista, műkritikus, szerkesztő, tanár.

Galsai Pongrác
Galsai Pongrác fortepan 147425.jpg
Született Galsai Pongrác
1927. október 31.
Pécs, magyar 1919-1946
Elhunyt 1988. április 22. (60 évesen)
Budapest, magyar
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, publicista, tanár, műkritikus, szerkesztő
Iskolái Pázmány Péter Katolikus Egyetem (–1949)
Kitüntetései Gábor Andor-díj (1982)
József Attila-díj (1983)
Sírhely Farkasréti temető (22/1-1-20)
A Wikimédia Commons tartalmaz Galsai Pongrác témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Galsai (Gombárovics) Pongrác római katolikus pap (!) és Pókász Margit tanárnő természetes gyermekeként született.

Általános iskolai tanulmányai után 1937–1945 között a pécsi Széchenyi Gimnázium[1][2] tanulója volt, ott is érettségizett. Tanári diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte meg 1949-ben. 1949–1954 között magyar szakos tanárként dolgozott Pécsett.

Első írásai a Pesti Hírlapban és a Sorsunk című folyóiratban már tizenévesen megjelentek. Novelláit, tanulmányait, kritikáit a Magyarok, a Csillag, az Új hang, valamint heti- és napilapok közölték. 1954–1957 között Szántó Tibor és Csorba Győző mellett a Dunántúl című irodalmi folyóirat társszerkesztője volt. A pécsi 1956-os eseményekben betöltött szerepe után Budapestre költözött. 1958–1983 között a Nők Lapja irodalmi rovatvezetője, majd főmunkatársaként dolgozott. Közben három évig volt a dramaturg az Abody Béla által vezetett Vidám Színpadon. Színházi és filmkritikáit az Élet és Irodalom is rendszeresen közölte. 1982-től öt évig dolgozott a Rakéta Regényújságnál, ahol új műfajt teremtett, „afféle folytatásos antológiát” indított. 186 magyar kortárs író 149 kézirata jelent meg a Rakéta Irodalmi Kávéház rovatban.

 
Galsai Pongrác sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-20. Nemes Ferenc alkotása

MűveiSzerkesztés

  • Társtalanok. Írói arcképek; Dunántúli Magvető, Pécs, 1957
  • Bajor Gizi játékai; Magvető, Bp., 1971
  • Öltözőtükör. 500 kérdés 24 színészhez; Kozmosz, Bp., 1971
  • Csortos Gyula; Szépirodalmi, Bp., 1972 (Arcok és vallomások)
  • Egy hipochonder emlékiratai; Szépirodalmi, Bp., 1974; színpadi változatát a Thália Színház mutatta be
  • A besurranó szerkesztő; Szépirodalmi, Bp., 1976
  • 12+1 fő. Szabálytalan arcképek; Szépirodalmi, Bp., 1978
  • An-tan-té-nusz; Szépirodalmi, Bp., 1979
  • Nézzük a tévét; Gondolat, Bp., 1979
  • Maradjatok reggelig; Szépirodalmi, Bp., 1982
  • Páternoszter. Esszék, portrék, cikkek; Magvető, Bp., 1983
  • Élettelen élettársak; szerk. Galsai Pongrác, ill. Kaján Tibor; Kozmosz Könyvek, Bp., 1983
  • Hulló karácsonyfák; Szépirodalmi, Bp., 1984
  • Balaton. Fotóalbum 70 színes képpel; szöveg Galsai Pongrác; Corvina, Bp., 1984
  • Este 7 után. Kérdező kritikák és mulatságos bírálatok; Magvető, Bp., 1985
  • Pasziánsz; Szépirodalmi, Bp., 1985
  • Záróra a Darlingban; Magvető, Bp., 1986 (Rakéta regénytár)
  • Egy hipochonder emlékiratai; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1987
  • Rakéta Irodalmi Kávéház (Kortársak novelláival, szerkesztette: Zsámboki Zoltán, 1988)
  • Csúnya nők dicsérete. Mindenféle történetek; utószó Vidor Miklós; Tinódi, Bp., 1988 (Lantos könyvek)
  • Személyleírás. Válogatott elbeszélések; Magvető, Bp., 1990
  • Egyszer volt egy Magyar Televízió. Az első 25 évről. Galsai Pongrác, Hámos György, Pernye András és Sándor György 1981 előtt megjelent könyveiből; MTV, Bp., 2009

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 255. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Archivált másolat. [2008. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 30.)

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Galsai Pongrác témában.