Gamma Finommechanikai és Optikai Művek

(Gamma (gyár) szócikkből átirányítva)

A „Gamma” Műszaki Részvénytársaság, a közbeszédben gyakran csak Gamma Művek 1920. május 18-án alakult meg a budapesti Koszorú utcai telephelyen. Alapítói Dréger Károly elektro-, László Arthur gépészmérnök és Braun Zsigmond rokkant százados, kereskedő. Az új részvénytársaság célja: szabadalmak értékesítése, mechanikai és elektrotechnikai tömegcikkek gyártása és árusítása. 1921. május 6-án „a szerencsétlen gazdasági viszonyokra” való tekintettel az Igazgatóság és a felügyelőbizottság lemondott, helyettük újat választottak. A tönkrement üzemet Juhász Zoltán és Juhász István vette át, és újraindította.

Gamma Művek
Gamma Office Building. Former part of the Gamma (Precision Mechanics Machines and Mechanical Engineering Devices) Factory. - Budapest, 11th district. Jozsef Petzvál street and Mérnők street corner. 7.JPG
Hivatalos név „Gamma” Műszaki Részvénytársaság
Típus üzleti vállalkozás
Alapítva 1920. május 18.
Megszűnt 1993. december 1.
Jogutód GAMMA Műszaki Zrt.
Székhely Budapest XI. kerülete
Irányítószám 1119
Cím Fehérvári út 89-95.[1]
Alapító Dréger Károly, László Arthur, Braun Zsigmond
Gamma Művek (Budapest)
Gamma Művek
Gamma Művek
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 51″, k. h. 19° 02′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 51″, k. h. 19° 02′ 28″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gamma Művek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Gamma szereldéje 1959-ben

BővítéseSzerkesztés

Mivel a Koszorú utcában nem volt lehetőség a bővítésre és a terjeszkedésre, a tulajdonosok a Fehérvári út 83. szám alatt megszerzett telken kezdtek építkezésbe. Az új telephelyen 1925 végén indult meg az üzem fejlődése. 1926-tól megkezdték egyes tudományos és kísérleti készülékek előállítását, geodéziai műszerek gyártását és javítását. 1926 őszén kétszintes gyárépület épült. Itt kísérletezték ki a lőelemképzőt. 1933-ban a gyár termelő alapterülete már 1700 m²-re nőtt, a gyári létszám 110 fő volt. 1935-ben alakult meg a gyár optikai csiszolórészlege. Öt év múlva a gyár optikai termékei nemzetközileg is keresettek voltak. A II. világháborút megelőző években a gyár jelentős értékű és mennyiségű katonai termék gyártását kezdte meg. Az első Gamma-Juhász rendszerű lőelemképző műszerkomplexum az 1930-as évek kezdetén alkalmas volt légvédelmi ütegek irányítására. A rendelések növekedése, a háborús konjuktúra perspektívája megkívánta a gyár állandó bővítését, korszerűsítését. Jelentős eredményeket ért el az optikai üzem is, mely exportra is termelt, így 1939. novemberében a gyár nevét GAMMA Finommechanikai és Optikai Művek Rt.-re változtatták.

Szervezés, gyártás, szabadalmakSzerkesztés

A gyártáselőkészítésnél megvalósult a gyártás- és műveletszervezés. A szerszámgyártást gondos tervezéssel, modern gépekkel (helyzetfúró, menetköszörű, profilprojektor) szerelték fel. Az egyszerűsítés, egységesítés révén nagyobb sorozatú alkatrészgyártás vált lehetővé.

Néhány fontosabb találmánySzerkesztés

  • Barabás-féle távcső, mely tetszés szerint volt használható figyelő vagy távmérő távcsőként.
  • Csécs Balázs szabadalma alapján készült fénytelefon. Az optikai rendszer gyújtósíkjában elhelyezett izzólámpa a mikrofonárammal volt vezérelve. Fehér-vörös, vagy infravörös fénnyel működött. Hatótávolsága nappal 6-8, éjjel 8–10 km volt.
  • Geodéziai műszerek gyártására és javítására még 1920-as évek közepén tértek át. 1928-ban forgalomba került az N-3 típusú szintező, a TT-3 teodolit, az erdészeti tájolós-tahiméter teodolit.
  • Az 1940-es években rendelkeztek néhány, főleg fényképezéssel kapcsolatos találmánnyal, melyet a háború miatt nem realizáltak: Rezsny-féle sebességmérő, Juhász-féle lőelemképző, Duflex, Kinga, Pajtás fényképezőgépek.

A háborút megelőző időszak, és a háború alattSzerkesztés

A Gamma 1944. december 26-tól 1945. február 11-ig a frontvonalban volt. A gyár a harcok során két ízben is gazdát cserélt. A Fehérvári úti épület földszintje és I. emelete teljesen kiégett, más épületek is erősen megrongálódtak.

A háború utánSzerkesztés

A szükségletekhez igazodva a lakosság részére különféle háztartási cikkek gyártásával is foglalkozott a gyár. A Honvédelmi Minisztérium rendelés-ígéretére részt vett a demokratikus magyar hadsereg felállításában. A felállítandó hadosztályoknak szükséges irányzó és tábori távcsöveket, tájolókat a Gammánál rendelték meg. A Földművelődési Minisztériumnak geodéziai és térképészeti műszerek szállítására tett ajánlatot. A Népjóléti Minisztériumhoz tartozó közkórházaknak mikroszkópok és egyéb orvosi műszerek gyártását kezdeményezték. 1946 végén már több mint 250 gép működött a gyárban. 1946 tavaszán megkezdték a szemüveglencsék gyártását. A forgótőke hiánya miatt azonban 1947 első felében a csőd szélére jutott. 1948. március 25-én a 100 munkásnál többet foglalkoztató cégek államosítása a Gammát is elérte. A pénzügyi helyzet miatt felvetődött a vállalat felszámolása is, melyre nem került sor. „GAMMA Finommechanikai és Optikai Művek N.V.” néven nemzeti vállalattá alakította.[2]

A profiltisztításSzerkesztés

1951-ben kivált az optikai szemüveglencse-gyártás, mely önálló vállalat lett. Kivált a logarléc- és mérőszalaggyártó részleg, mely Vácott önálló üzemrészként működött. 1952-ben kivált a Finommechanikai Vállalat, mely a Fehér úton önálló gyár lett. Kivált az asztalosüzem, mely Műszaki Faárugyárként folytatta tevékenységét. 1962-ben beolvadt a Gammába a Geofizikai Mérőműszerek Gyára, majd 1965-ben átvették a Finommechanikai Vállalattól a villamosautomatika profilt, annak műszaki fejlesztő szakembereivel együtt. Megnőtt a vállalat területe is. A gyár beépítettsége az 1950. évi 24%-ról 36%-ra emelkedett. 1966-ra nagy vonalakban kialakult a gyár profilja. A Telefongyártól átvett rezgő és szűrőkristályok, valamint szűrők gyártása a sashalmi és törzsgyári Kvarckristály gyáregységbe került. A profil kiegészült: elektronikus műszerek, nukleáris műszerek, egyéb hiradástechnikai kristályok, elektromechanikus alkatrészek gyártása. A vállalat neve egyidejűleg GAMMA MŰVEK-re változott. 1971. január 1-jével megvásárolták a Bábolnai Állami Gazdaságtól a kisbéri Gépjavító Állomást.

Új gyártmányokSzerkesztés

A többszörös profilváltás során az optika helyét a nukleáris műszergyártás foglalta el, a geofizikai és orvosdiagnosztikai műszerek mellett. A Központi Fizikai Kutatóintézettel közösen fejlesztették ki a nukleáris műszercsaládot. Ezzel párhuzamosan indult a műszertechnikai elemek gyártása (helipotok, szervomotorok, digitál-analóg konverterek, mágneses erősítők stb.). Beindult a komplett automatikák, ipari automatikák gyártása. Az Interatominstrument[3] keretében részt vett a szocialista országok nukleáris műszerigényének biztosításában.

Duflex, Kinga, Pajtás fényképezőgépek.

ÁtalakulásSzerkesztés

A mai GAMMA Műszaki Zrt. a Gamma Művek állami vállalat felszámolása során, annak szakmai utódaként alakult 1993. december 1-én. Kezdetben a nukleáris műszergyártás profilt folytatta, igaz, jóval kisebb alapterületen. 2000-es évek elejétől ismét növekedésnek indult gyár 2008-ban átköltözött az Illatos útra az 1928-ban alapított Respirátor Zrt. telehelyére, amellyel stratégiai partnerségben dolgozott tovább. 2015-ben a Respirátor Zrt. beolvadt a Gamma Zrt.-be.

Jelenlegi divíziókba szervezve folytatja működését: Egyéni védőeszköz divízió (korábbi Respirátor termékvonal) Mérőműszer divízió (meteorológiai állomások, sugárzásmérő műszerek, gázérzékelők, monitoring hálózatok) Nukleáris berendezések divízió Jármű divízió (Komondor, könnyű páncélvédettségű harcjármű család, KML, KML-ADR mobil laboratóriumok, mentesítő utánfutók) Tábori ellátó rendszerek( konyhák, mentesítő rendszerek) Laboratóriumok (vegyi, izotóp, környezetállósági) Alkatrészgyártás (Gamma Mechanikai kft)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés