Garamberzence

község Szlovákiában

Garamberzence (szlovákul: Hronská Breznica, németül: Bresnitz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Garamberzence (Hronská Breznica)
Hronská Breznica -3a.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rang község
Első írásos említés 1424
Polgármester Igor Kanda
Irányítószám 966 12
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZV
Népesség
Teljes népesség258 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság268 m
Terület9,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamberzence (Szlovákia)
Garamberzence
Garamberzence
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 08″, k. h. 18° 59′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 08″, k. h. 18° 59′ 52″
Garamberzence weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamberzence témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Zólyomtól 10 km-re nyugatra, a Garam bal partján, a Jasenica-patak torkolatánál fekszik.

Keletről Osztroluka, délről Zólyomkecskés, délnyugatról Kövesmocsár, északnyugatról Bezeréte, északról Felsőbesenyő és (néhány méteres szakaszon) Zólyomternye, északkeletről pedig Zólyombúcs községekkel határos. Nyugati és északi határa a történelmi Bars és Zólyom vármegye határa volt.

Területe (9,5154 km²[2]) nem változott számottevően a 20. század folyamán (1921-ben 9,49 km²).

Területén áthalad a Garam völgyében haladó R1-es autópálya és a Léva-Zólyom vasútvonal. A Garam-völgyi országútról itt ágazik el a Selmecbánya (26 km) felé vezető 51-es út.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint i. e. 1900 és i. e. 800 között a bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt ezen a vidéken. Ezt bizonyítja az itt megtalált bronz lándzsahegy is.

A mai települést 1424-ben „Brezenche” alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond magyar király más falvakkal együtt feleségének, Cillei Borbálának adja. A 16. századig Dobronya várának uradalmához tartozott, ezután Thurzó György, majd a besztercebányai Kamara tulajdona. A 18. századtól 1848-ig részben a saskői uradalom része, majd a besztercebányai püspökségé.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BERZENTZE. Garam Berzentze. Tót falu Zólyom Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Jálna falunak szomszédságában, mellynek filiája, Garam vizétöl nem meszsze, Ó Zólyomtól pedig egy jó mértföldnyire, határja meglehetős termékenységű, de földgyének két harmad része soványas, hegyes, és kősziklás, ’s nehezen miveltetik; de más javai nevezetesek, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, vagyonnyainak eladására igen jó módgya Selmetzen, és Zólyomban, első Osztálybéli.[3]

1828-ban 30 házában 226 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Garan-Berzencze, tót falu, Zólyom vgyében, Bars megye szélén: 29 kath., 197 evang. lak. Sovány, köves határ. F. u. a kamara. Ut. post. Bucsa.[4]

Garamberzence és Selmecbánya között épült meg Magyarország két első gőzüzemű, keskeny nyomtávú vasútvonalának egyike, az 1873-ban átadott, 1000 milliméteres nyomtávú Garamberzence–Selmecbánya-vasútvonal.[5]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 253 lakosából 234 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 283 lakosából 270 szlovák és 6 magyar anyanyelvű volt.

1930-ban 395 lakosa mind csehszlovák volt.

1970-ben 432 lakosából 430 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 301 lakosából 287 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 274 lakosából 233 szlovák és 1 magyar volt.

2021-ben 258 lakosából 3 magyar, 240 (+1) szlovák, (+5) cigány, 2 egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Neves személyekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. A SZK kataszteri jegyzéke
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Bodányi Ödön: A keskenyvágányú vasútak nemzetgazdasági jelentősége. A mezőhegyesi gazdasági iparvasútnak, a Neufeldt Károly-féle gurahonci erdei vasútnak és a doboj-tuzlai helyi-érdekű vasútnak, mint három gyakorlati példának ismertetése. Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének XXVI. kötetéből. Pester Lloyd-Társulat, Budapest, 1893.
  6. ma7.sk

Külső hivatkozásokSzerkesztés