Garamtolmács

község Szlovákiában

Garamtolmács (szlovákul Tlmače) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Garamtolmács (Tlmače)
Garamtolmács látképe délről
Garamtolmács látképe délről
Garamtolmács címere
Garamtolmács címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangváros
Első írásos említés1075
PolgármesterMiroslav Kupči
Irányítószám935 21
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség3637 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség824 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság189 m
Terület4,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′, k. h. 18° 32′Koordináták: é. sz. 48° 17′, k. h. 18° 32′
Garamtolmács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamtolmács témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Lévától 9 km-re északnyugatra, a Garam mindkét partján fekszik, ott ahol a folyó kiér a hegyek közül.

Története szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai kőkorban is lakott volt. A későbbi korokból a hallstatti, a podolei és a La Tène-kultúra tárgyi emlékei kerültek elő. A vaskorban, i. e. 700 körül a Garam partján kis méretű vár is állt. Lakói a késő bronzkor óta földműveléssel, halászattal, bronztárgyak készítésével foglalkoztak.

A rómaiak idejében a Garam völgyében fontos út is vezetett.

A mai települést 1075-ben I. Géza király oklevelében "Talmach" néven említik először, melyben a területet a garamszentbenedeki bencés apátságnak adja. Lakói ekkor főként halászattal foglalkoztak és révészek voltak. 1209-ben "Tholomach", 1232-ben "Tulmach", 1295-ben "Tolmach", 1304-ben "Tholmach", 1310-ben "Tolmachy" alakban szerepel az írott forrásokban.

1241-ben a tatárok itt is pusztítottak, a század végén Csák Máté hívei támadták meg. Hosszas birtokviták után, melyek következtében a település csaknem elpusztult, 1489-ben a lévai váruradalom birtoka lett. Később egy egyezség után visszakerült a garamszentbenedeki bencés apátság birtokába. Küklő nevű része 1380-tól előbb Kistolmács néven maradt fenn a forrásokban.[2]

1534-ben 5 porta után adózott. 1565-ben az esztergomi káptalan birtoka lett. 1577-ben az esztergomi törökök a Garamon átkelve megtámadták és felégették a települést. 1601-ben ismét felégette a török. 1618. április 20-án, a bécsi béke alapján a terület török uralom alá került. 1664. május 9-én a de Souches tábornok vezette császári sereg megverte a törököt és felszabadította Léva környékét. Július 19-én Tolmács és Léva között újabb csata zajlott a császáriak és a törökök között, melyben a lévai várkapitány, Koháry István is elesett.

1709. május 2-án a kuruc és labanc seregek ütköztek meg Tolmács határában. 1715-ben 19 adózó háztartása volt. 1763-ban említik a település malmát, pecsétje 1774-ből származik. 1828-ban 38 házában 250 lakos élt, lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A településre 1896-ban gördült be az első vonat.

Vályi András szerint „TOLMÁCS. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Garam-Szőlőshöz közel, mellynek filiája; határja jó, de a’ víz áradásoktól alkalmatlaníttatik.”[3]

Fényes Elek szerint „Tolmács, tót falu, Bars vgyében, G. Szőllős mellett: 251 kath. lak. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Léva.”[4]

1919 júniusában határában ütköztek meg a csehszlovák csapatok a magyar Vörös Hadsereg egységeivel.

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1880-ban 358 lakosából 244 szlovák és 46 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 388 lakosa mind szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 424 lakosából 415 szlovák és 7 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 487 lakosából 477 szlovák és 9 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 464 lakosából 452 csehszlovák és 12 magyar volt.

1930-ban 468 lakosából 457 csehszlovák és 7 magyar volt.

1991-ben 5478 lakosából 5178 szlovák és 193 magyar volt.

2001-ben 4305 lakosából 4137 szlovák és 61 magyar volt.

2011-ben 3823 lakosából 3548 szlovák és 59 magyar.

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Tomáš Sitár 2020: Osídlenie Tekovskej stolice v stredoveku. Krná, 276-277 Kyklov.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés