Gaszner Péter

(1939–2017) magyar orvos, pszchiáter

Gaszner Péter (Békéscsaba, 1939. augusztus 4. – Budapest, 2017. július 25.) OPNI-nál osztályvezető főorvos, pszichiáter, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.

Gaszner Péter
Született 1939. augusztus 4.
Békéscsaba
Elhunyt 2017. július 25. (77 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Ludány Andrea 1964–1978
Saál Mária 1978–1983
Katona Mária 1983–2007
SzüleiGaszner László, Barkóczy Klopsch Marianne
Foglalkozása orvos, pszichiáter
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (1953-2007) Az épület 2013-ban. Itt dolgozott Gaszner Péter 1978-2007 között
Gaszner Péter Egerben, a Fájdalmas Anya- Hatvani temetőben (Szépasszony Völgy mellett) a Barkóczy- Gaszner Kriptában nyugszik.

CsaládjaSzerkesztés

Gaszner Péter szülei Gaszner László (Komádi, 1904. november 4.-1983.) és Barkóczy Klopsch Marianne (Budapest, 1908. március 15.-2003.) Középiskolai tanár. Nagyszülei apai ágon Gaszner Károly és Kugler Mária, anyai ágon Barkóczy Béla (1872-1957) és Buday Róza (1882-1974). Iskoláit Békéscsabán és Diósgyőrben, majd az Újdiósgyőri Gimnáziumban[1] végezte. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerezett orvosi diplomát. Gyermekei: Andrea (1965), Balázs (1969), Gábor (1978), Mariann (1984) Gyermekei közül három orvos lett, egy, Mariann a közgazdasági pályát választotta. Gaszner Péter Egerben, a Fájdalmas Anya-Hatvani temetőben (Szépasszony Völgy mellett) a Barkóczy-Gaszner Kriptában nyugszik.

Munkahelyei, beosztásaiSzerkesztés

  • Rövid miskolci kitérő után 1963-1978 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikáján Környey professzor irányításával lett ideg-, majd elmegyógyász.
  • Pályája nagy részében 1978-tól 2007-ig az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet pszichiátriai osztályán dolgozott.
  • Több mint 45 éves oktatói tevékenységéből húsz évet a Semmelweis Egyetem professzoraként töltött.
  • 1995-ben habilitált a Semmelweis Egyetemen.

Vezetői megbízásaiSzerkesztés

1980-2007 28 éven át az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI, Lipótmező), osztályvezető főorvosa volt, az intézet bezárásáig. Egy száznegyven fős osztályt vezetett.[2]

Tudományos fokozatai, címeiSzerkesztés

1976. MTA kandidátusa, „Az atropin-coma terápia módosított eljárása" című disszertációja alapján. [3]
1997. MTA doktora, „Az affektiv betegségek komplex elemzése” című értekezése alapján. [4]Gaszner Péter pszichiáter, az OPNI osztályvezető főorvosa (1939–2017) doktori értekezésének kivonata, illetve az összes hozzá tartozó tudományos publikáció csatolt anyaga. [Kézirat.] [5]
MTA orvosi osztálya tanácskozó testületi tagja.

Külföldi útjai, díjai és elismeréseiSzerkesztés

  • A szakmai tanulmányutakból legfontosabbak a Gdańsk-i, az egyéves Manchesteri, az Umeå-i, a Buenos Aires-i és a többszöri Nashville-i (Vanderbilt Egyetem).
  • Széchenyi professzori ösztöndíjas
  • A Svéd Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja
  • A Buenos Aires-i Egyetem díszdoktora,

Fontosabb közéleti szerepvállalásaiSzerkesztés

  • Neurológiai és Pszichiátrai Bizottság titkára. Akadémiai Almanach 1985 I. Rész. Az Akadémia tagjai és tudományos testületei[6]
  • A Pszichiátriai (WPA) és a Neuro-pszichofarmakológiai Világszövetség (CINP) vezető tisztségeit töltötte be.
  • A Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke
  • A Neuro-Psychopharmacologia Hungarica szakmai folyóirat alapító főszerkesztője.

SzakterületeSzerkesztés

Specialitásai voltak: alvászavar, pánikbetegség, fóbia, depresszió, mániás depresszió, szorongásos zavarok, alvászavar, alkohol- és egyéni életvezetési problémák, kapcsolati zavarok, krízishelyzetek, beilleszkedési problémák, kényszerbetegség, hangulati zavarok, szkizofrénia, menedzser-betegség. Például a fóbiák és a velük rokon szorongásos zavarok a leggyakoribb lelki betegség formák, amelyek a népesség 20-40 százalékánál fordulnak elő. A kényszerbetegségekben a hazai népesség 2,5-3 százaléka szenvedhet. A szkizofrénia a hazai lakosság 0,7-1 %-ban fordul elő. Ezek a betegségek ma már gyógyíthatók, pontosabban a tünetmentesség biztosítható, ha a beteg együttműködik az orvossal. Gaszner Péter 2002-ben a pszichiátria gyógyítási hatásfoka kapcsán: a következőt nyilatkozta: „Nem véletlen, hogy tünetmentességről beszéltem és nem gyógyításról. Gyógyítani azt a betegséget tudjuk, aminek biztosan tudjuk az okát. A pszichiátriai kezelések nem mérhetőek össze a testi orvoslásban használt kezelések eredményességével. Emberek lelki, szellemi nehézségeit nem lehet kémiai anyagokkal megoldani. A pszichiátriákon adagolt szerek csupán arra szolgálnak, hogy kémiailag elnyomják a kellemetlen mentális megnyilvánulásokat, ez azonban hosszabb távon nem segít az illetőnek a mentális nehézsége leküzdésében. Nem véletlen, hogy ha a gyógyszerezett páciensek abbahagyják a szer szedését, „visszaesnek”: tüneteik kiújulnak, amire a pszichiáterek rendszerint azt mondják: „nem szedte elég ideig a gyógyszereit”, de valójában arról van szó, hogy ezek a szerek nem állítják helyre az illető mentális egészségét, és csupán addig nyomják el a tüneteket, ameddig szedik őket.”[7] [8] Gaszner Péter a Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke volt, mivel szakterülete volt a pszichofarmakológia, ugyanis az ideg és elmebetegségek gyógyszeres kezelése az ötvenes évek óta jelentős mértékben átalakította a terápiát. A klórpromazint fedezték fel először. A hetvenes évektől, amikor megjelentek a szelektív vegyületek, még jobban felgyorsult a fejlődés. Gaszner Péter sikeresen alkalmazta a hagyományos pszichoterápiát a gyógyszeres kezelésekkel kombinálva. Ez irányú kutatási eredményeit többek között az 1989-ben megjent „A lelki betegségek gyógyszeres kezelése” c. 139 oldalas könyvében foglalta össze. [9]

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Mózsik Gyula dr., Gaszner Péter dr., Ludány Andrea dr. és Jávor Tibor dr.: Az egyszeri intravénásan adott, nagy dózisú (30,0-600,0 mg) atropin hatása az emberi gyomorsecretióra. Orvosi Hetilap, 1974. szeptember (115. évfolyam) 1974-09-01 / 35.szám. szám[10]
  • Bódis Lóránt dr., Gaszner Péter dr. és Radnai Béla dr.: Nagy dózisú (50.0-600.0 mg) intravénásán adott atropin hatása a szívműködésre. Orvosi Hetilap, 1976. március (117. évfolyam) 1976-03-28 / 13. szám. [11]
  • Gaszner Péter-Thomas A. Ban. CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders; Bp., Animula. 1998.
  • A lelki betegségek gyógyszeres kezelése; Bp., HungáriaSport RMV Nyomda. 1989.
  • Gaszner Péter-Uriel Halbreich-Gustav Hoffmann. Psychiatry and the Law - Central European Psychiatry; Kiadó. Lundbeck Hungária Kft. Bp., 2000.
  • Gaszner Péter dr.- Ban Thomas A.:A hyperthymiás zavarok komplex diagnosztikai értékelése; Kiadó Kalm-R Bt. 2007. Ismertető: [12]
  • CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders A hyperthymiás zavarok komplex diagnosztikai értékelése = Composite diagnostic evaluation of hyperthymic disorders : CODE-HD / Gaszner Péter & Thomas. Kalmár Sándor, Kalmár Koppány. Kecskemét. Kalm-R Bt., 2007.
  • Web of Science [13]37 nemzetközi szaklapban megjelent „A” kategóriás első szerzős publikációját közli, a független hivatkozások száma 590.

Tudományos munkásságának értékeléseSzerkesztés

1. Gaszner Péter ajánlása az akadémiai címre. Ajánló akadémikusok: Knoll József, Magyar Kálmán. Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2000 (107. kötet = Új folyam 45. kötet) 2000 / 12. sz.[14]

2. Gaszner Péter ajánlása az akadémiai címre. Ajánló akadémikusok: Knoll József, Magyar Kálmán, Pásztor Emil.[15] Részletek: „Neuropathológiai munkássága után kidolgozta a szövődménymentes atropin-coma eljárását. Megállapította, hogy esetenként a „megszokott” toxikus dózis százszorosát is lehet egyszeri parenteralis adagolással alkalmazni. Elsőként írta le az antidepresszánsok és a neuroleptikumok cholinerg és noradrenerg idegrendszeri hatásának mechanizmusát egészséges önkénteseknél és betegeknél (Br. J. Clin. Pharmac, 9,112-113,1980; Br. J. Clin. Pharmac. 9,88-91,1980.) Új polydiagnosztikus nozológiai rendszere, a Composite Diagnostic Evaluation of Hyperthymic Disorders (Gaszner, Ban; Animula, Budapest, 1998) a mai pszichiátriai besorolás legmegbízhatóbb módszere. Elsőként írta le a szelektív hatású reboxetin antidepresszáns és a clonazepam drogelvonási tünetekben gyógyító hatását, ül. a clozapin veszélytelenségét és újszerű alkalmazását (Progr. Neuro- Psychopharmac. Bioi. Psychiat. 26,603-607,2002). Tudományos munkásságát elsősorban a pszichiátriai és a klinikai psychopharmakológia területén végezte. 204 közleménye, ill. könyvfejezete angol nyelvű. Impact faktora: 61.298. Tizenkét nemzetközi kongresszust és a CINP Világkongresszusát rendezte.!!” Bár az akadémikusi címet megérdemelte volna, akadémikusnak nem választotta meg az MTA.

ForrásokSzerkesztés

  • Gaszner Péter. Napkút.[16]
  • Magyar Ki Kicsoda 1990, Biográf, Láng Texoft Kiadó, Budapest, 190
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1992, Biográf, Budapest, 302
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1994, Biográf, Budapest, 329
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf, Budapest, 338
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996.
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998, Biográf, Budapest, 359
  • MARQUIS Who’s Who in the World 16th Ed. 1999, New Providence, 547
  • Ki Kicsoda 2000 1 kötet, Greger-Biográf, Budapest, 557-558.
  • Biográf Ki Kicsoda 2002, Poligráf Kiadó, Budapest, 604
  • Biográf Ki Kicsoda 2004 1. kötet. Poligráf, Budapest, 546.
  • MTI Ki Kicsoda 2006, A-K, MTI, Budapest, 578
  • MTI Ki Kicsoda 2009, MTI, Budapest, 367
  • Gaszner Péterre emlékezik Thomas A. Ban[17]
  • Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya. Sorozatcím: Tények és Titkok. Alexandra Kiadó, Pécs, 2003.
  • Búcsúbeszéd Gaszner Péter professzor temetésén Egerben.[18]
  • Elhunyt Gaszner Péter. MPT [19]
  • Békéscsaba. Híres emberek. Gaszner Péter
  • Pszichiáter Híres magyar pszichiáterek. Gaszner Péter OPNI-nál osztályvezető főorvos, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Diósgyőri Gimnázium. www.diosgyorigimnazium.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  2. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Lipótmező felszámolásának súlyos következményei - interjú (magyar nyelven). hvg.hu, 2007. április 3. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  3. ↑ Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1977 (84. kötet = Új folyam 22. kötet) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  4. ↑ Akadémiai Értesítő, 1997 (46. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  5. ↑ Gaszner Péter pszichiáter, az OPNI osztályvezető főorvosa (1939–2017) doktori értekezésének kivonata, illetve az összes hozzá tartozó tudományos publikáció csatolt anyaga. [Kézirat.] (magyar nyelven). Régikönyvek - Régi könyvek az Interneten!. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
  6. ↑ Akadémiai Almanach 1985 | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
  7. ↑ Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért. A mentális egészségügy nemzetközi megfigyelő szervezete. Kényszerpszichiátria: segítség vagy erőszak ? Gaszner Péter nyilatkozata. 2019-08-16
  8. ↑ Orvos Válaszol. Szakértői adatlap. Dr. Gaszner Péter-pszichiáter. 191 kérdésre válaszolt
  9. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Lipótmező felszámolásának súlyos következményei - interjú (magyar nyelven). hvg.hu, 2007. április 3. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  10. ↑ Orvosi Hetilap, 1974. szeptember (115. évfolyam, 35-39. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
  11. ↑ Orvosi Hetilap, 1976. március (117. évfolyam, 10-13. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
  12. ↑ Animula kiadó (hu-HU nyelven). animula.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
  13. ↑ Web of Science honlapja
  14. ↑ Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2000 (107. kötet = Új folyam 45. kötet) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
  15. ↑ Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2003 (110. kötet = Új folyam 48. kötet) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  16. ↑ Napút Online | 2008/10.. www.napkut.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  17. ↑ Wegener, Gregers: In Memoriam: Peter Gaszner (1939-2017) by Thomas A. Ban (angol nyelven). inhn.org, 2017. december 28. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  18. ↑ Végső búcsú Gaszner Pétertől | Magyar Pszichofarmakológusok Társasága (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  19. ↑ Elhunyt Professzor Dr. Gaszner Péter. www.mptpszichiatria.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gaszner_Péter&oldid=23165878”