Wikipédia

Gaszner Péter

(1939–2017) magyar orvos, pszchiáter

Gaszner Péter (Békéscsaba, 1939. augusztus 4. – Budapest, 2017. július 25.) az OPNI osztályvezető főorvosa, pszichiáter, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.

Gaszner Péter
Született1939. augusztus 4.
Békéscsaba
Elhunyt2017. július 25. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar Magyarország
HázastársaLudány Andrea
(h. 1964–1978)
Saál Mária
(h. 1978–1983)
Katona Mária
(h. 1983–2007)
GyermekeiAndrea (1965), Balázs (1969), Gábor (1978), Mariann (1984).
SzüleiGaszner László
Barkóczy Klopsch Marianne
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaszner Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Gaszner Péter
Nem található szabad kép.(?)
Gaszner Péter. Pécsi Egyetemi Almanach. 1367–1999
1963-1978 között a Pécsi Orvostudományi Egyetemen dolgozott
1979-2007 között az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben dolgozott
Nyughelye Egerben, a Fájdalmas Anya (Hatvani) temetőben (Szépasszonyvölgy mellett), a Barkóczy-Gaszner Kriptában

Családja szerkesztés

Szülei Gaszner László (Komádi, 1904. november 4. – 1983.) és Barkóczy Klopsch Marianne (Budapest, 1908. március 15. – 2003.) középiskolai tanár. Apai nagyszülei Gaszner Károly és Kugler Mária, anyaiak Barkóczy Béla (1872–1957) és Buday Róza (1882–1974).

Gyermekei: Andrea (1965), Balázs (1969), Gábor (1978), Mariann (1984). Gyermekei közül három orvos lett, míg egyikük, Mariann a közgazdasági pályát választotta.

Egerben, a Fájdalmas Anya (Hatvani) temetőben (Szépasszonyvölgy mellett) a Barkóczy-Gaszner Kriptában nyugszik.

Tanulmányai szerkesztés

Iskoláit Békéscsabán és Diósgyőrben, majd az Újdiósgyőri Gimnáziumban[1] végezte. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát.

Munkahelyei, beosztásai szerkesztés

  • Rövid miskolci kitérő után 1963–1978 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikáján Környey professzor irányításával lett ideg-, majd elmegyógyász.
  • Pályája nagy részében 1978-tól 2007-ig az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet pszichiátriai osztályán dolgozott.
  • Több mint 45 éves oktatói tevékenységéből húsz évet a Semmelweis Egyetem professzoraként töltött.
  • 1995-ben habilitált a Semmelweis Egyetemen.

Vezetői megbízásai szerkesztés

1980–2007 között az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI, Lipótmező), osztályvezető főorvosa volt, az intézet bezárásáig. Egy száznegyven fős osztályt vezetett.[2]

Tudományos fokozatai, címei szerkesztés

1976. MTA kandidátusa, „Az atropin-coma terápia módosított eljárása" című disszertációja alapján.[3]

1997. MTA doktora, „Az affektiv betegségek komplex elemzése” című értekezése alapján.[4] Gaszner Péter pszichiáter, az OPNI osztályvezető főorvosa (1939–2017) doktori értekezésének kivonata, illetve az összes hozzá tartozó tudományos publikáció csatolt anyaga. [Kézirat.] [5] MTA orvosi osztálya tanácskozó testületi tagja.

Külföldi útjai, díjai és elismerései szerkesztés

  • A szakmai tanulmányutakból legfontosabbak a Gdańsk-i, az egyéves Manchesteri, az Umeå-i, a Buenos Aires-i és a többszöri Nashville-i (Vanderbilt Egyetem).
  • Széchenyi professzori ösztöndíjas
  • A Svéd Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja
  • A Buenos Aires-i Egyetem díszdoktora
  • Buenos Aires-i Egyetem Kennedy-csillag

Fontosabb közéleti szerepvállalásai szerkesztés

  • Neurológiai és Pszichiátrai Bizottság titkára. Akadémiai Almanach 1985 I. Rész. Az Akadémia tagjai és tudományos testületei[6]
  • A Pszichiátriai (WPA) és a Neuro-pszichofarmakológiai Világszövetség (CINP) vezető tisztségeit töltötte be.
  • A Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke
  • A Neuro-Psychopharmacologia Hungarica szakmai folyóirat alapító főszerkesztője.
  • Magyar Pszichiátriai Társaság (1980–2017)
  • Pszichiátriai Világszövetség (1981–2017)
  • Neurológiai Világszövetség (1982–2017)
  • Svéd Pszichiátriai Társaság (1984–2017)
  • MTA Pszichiátriai Bizottság (1990–2017)
  • Nemzetközi Nozológiai Társaság (1995–2017)
  • Magyar Pszichofarmakológiai Társaság (1995–2017)

Szakterülete szerkesztés

Specialitásai voltak: alvászavar, pánikbetegség, fóbia, depresszió, mániás depresszió, szorongásos zavarok, alvászavar, alkohol- és egyéni életvezetési problémák, kapcsolati zavarok, krízishelyzetek, beilleszkedési problémák, kényszerbetegség, hangulati zavarok, szkizofrénia, menedzser-betegség. Például a fóbiák és a velük rokon szorongásos zavarok a leggyakoribb lelki betegség formák, amelyek a népesség 20-40 százalékánál fordulnak elő. A kényszerbetegségekben a hazai népesség 2,5-3 százaléka szenvedhet. A szkizofrénia a hazai lakosság 0,7-1 %-ban fordul elő. Ezek a betegségek ma már gyógyíthatók, pontosabban a tünetmentesség biztosítható, ha a beteg együttműködik az orvossal. Gaszner Péter 2002-ben a pszichiátria gyógyítási hatásfoka kapcsán: a következőt nyilatkozta: „Nem véletlen, hogy tünetmentességről beszéltem és nem gyógyításról. Gyógyítani azt a betegséget tudjuk, aminek biztosan tudjuk az okát. A pszichiátriai kezelések nem mérhetőek össze a testi orvoslásban használt kezelések eredményességével. Emberek lelki, szellemi nehézségeit nem lehet kémiai anyagokkal megoldani. A pszichiátriákon adagolt szerek csupán arra szolgálnak, hogy kémiailag elnyomják a kellemetlen mentális megnyilvánulásokat, ez azonban hosszabb távon nem segít az illetőnek a mentális nehézsége leküzdésében. Nem véletlen, hogy ha a gyógyszerezett páciensek abbahagyják a szer szedését, „visszaesnek”: tüneteik kiújulnak, amire a pszichiáterek rendszerint azt mondják: „nem szedte elég ideig a gyógyszereit”, de valójában arról van szó, hogy ezek a szerek nem állítják helyre az illető mentális egészségét, és csupán addig nyomják el a tüneteket, ameddig szedik őket.”[7][8] Gaszner Péter a Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke volt, mivel szakterülete volt a pszichofarmakológia, ugyanis az ideg és elmebetegségek gyógyszeres kezelése az ötvenes évek óta jelentős mértékben átalakította a terápiát. A klórpromazint fedezték fel először. A hetvenes évektől, amikor megjelentek a szelektív vegyületek, még jobban felgyorsult a fejlődés. Gaszner Péter sikeresen alkalmazta a hagyományos pszichoterápiát a gyógyszeres kezelésekkel kombinálva. Ez irányú kutatási eredményeit többek között az 1989-ben megjelent „A lelki betegségek gyógyszeres kezelése” c. 139 oldalas könyvében foglalta össze.[9]

Főbb publikációi szerkesztés

  • Gaszner Péter (1939-) 6 publikációjának adatai. OSZK. Katalógus.[10]
  • Mózsik Gyula dr., Gaszner Péter dr., Ludány Andrea dr. és Jávor Tibor dr.: Az egyszeri intravénásan adott, nagy dózisú (30,0-600,0 mg) atropin hatása az emberi gyomorsecretióra. Orvosi Hetilap, 1974. szeptember (115. évfolyam) 1974-09-01 / 35.szám. szám[11]
  • Bódis Lóránt dr., Gaszner Péter dr. és Radnai Béla dr.: Nagy dózisú (50.0-600.0 mg) intravénásán adott atropin hatása a szívműködésre. Orvosi Hetilap, 1976. március (117. évfolyam) 1976-03-28 / 13. szám[12]
  • Gaszner Péter-Thomas A. Ban. CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders; Bp., Animula. 1998
  • A lelki betegségek gyógyszeres kezelése; Bp., HungáriaSport RMV Nyomda. 1989
  • Gaszner Péter-Uriel Halbreich-Gustav Hoffmann. Psychiatry and the Law – Central European Psychiatry; Kiadó. Lundbeck Hungária Kft. Bp., 2000
  • Gaszner Péter dr.- Ban Thomas A.:A hyperthymiás zavarok komplex diagnosztikai értékelése; Kiadó Kalm-R Bt. 2007. Ismertető:[13]
  • CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders A hyperthymiás zavarok komplex diagnosztikai értékelése = Composite diagnostic evaluation of hyperthymic disorders : CODE-HD / Gaszner Péter & Thomas. Kalmár Sándor, Kalmár Koppány. Kecskemét. Kalm-R Bt., 2007
  • Web of Science [14] 37 nemzetközi szaklapban megjelent „A” kategóriás első szerzős publikációját közli, a független hivatkozások száma 590.

Tudományos munkásságának értékelése szerkesztés

1. Gaszner Péter ajánlása az akadémiai címre. Ajánló akadémikusok: Knoll József, Magyar Kálmán. Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2000 (107. kötet = Új folyam 45. kötet) 2000 / 12. sz.[15]

2. Gaszner Péter ajánlása az akadémiai címre. Ajánló akadémikusok: Knoll József, Magyar Kálmán, Pásztor Emil.[16]

Részletek: „Neuropathológiai munkássága után kidolgozta a szövődménymentes atropin-coma eljárását. Megállapította, hogy esetenként a „megszokott” toxikus dózis százszorosát is lehet egyszeri parenteralis adagolással alkalmazni. Elsőként írta le az antidepresszánsok és a neuroleptikumok cholinerg és noradrenerg idegrendszeri hatásának mechanizmusát egészséges önkénteseknél és betegeknél (Br. J. Clin. Pharmac, 9,112-113,1980; Br. J. Clin. Pharmac. 9,88-91,1980.) Új polydiagnosztikus nozológiai rendszere, a Composite Diagnostic Evaluation of Hyperthymic Disorders (Gaszner, Ban; Animula, Budapest, 1998) a mai pszichiátriai besorolás legmegbízhatóbb módszere. Elsőként írta le a szelektív hatású reboxetin antidepresszáns és a clonazepam drogelvonási tünetekben gyógyító hatását, ül. a clozapin veszélytelenségét és újszerű alkalmazását (Progr. Neuro- Psychopharmac. Bioi. Psychiat. 26,603-607,2002). Tudományos munkásságát elsősorban a pszichiátriai és a klinikai psychopharmakológia területén végezte. 204 közleménye, ill. könyvfejezete angol nyelvű. Impact faktora: 61.298. Tizenkét nemzetközi kongresszust és a CINP Világkongresszusát rendezte.!!” Bár az akadémikusi címet megérdemelte volna, akadémikusnak nem választotta meg az MTA.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Diósgyőri Gimnázium. www.diosgyorigimnazium.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  2. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Lipótmező felszámolásának súlyos következményei - interjú (magyar nyelven). hvg.hu, 2007. április 3. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  3. ↑ Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1977 (84. kötet = Új folyam 22. kötet) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  4. ↑ Akadémiai Értesítő, 1997 (46. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  5. ↑ Gaszner Péter pszichiáter, az OPNI osztályvezető főorvosa (1939–2017) doktori értekezésének kivonata, illetve az összes hozzá tartozó tudományos publikáció csatolt anyaga. [Kézirat.] (magyar nyelven). Régikönyvek - Régi könyvek az Interneten!. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
  6. ↑ Akadémiai Almanach 1985 | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
  7. ↑ Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért. A mentális egészségügy nemzetközi megfigyelő szervezete. Kényszerpszichiátria: segítség vagy erőszak ? Gaszner Péter nyilatkozata. 2019-08-16. [2019. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  8. ↑ Orvos Válaszol. Szakértői adatlap. Dr. Gaszner Péter-pszichiáter. 191 kérdésre válaszolt. [2020. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  9. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Lipótmező felszámolásának súlyos következményei - interjú (magyar nyelven). hvg.hu, 2007. április 3. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  10. ↑ Szerző keresési találatok (magyar nyelven). opac.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. július 1.)
  11. ↑ Orvosi Hetilap, 1974. szeptember (115. évfolyam, 35-39. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
  12. ↑ Orvosi Hetilap, 1976. március (117. évfolyam, 10-13. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
  13. ↑ Animula kiadó (hu-HU nyelven). animula.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
  14. ↑ Web of Science honlapja
  15. ↑ Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2000 (107. kötet = Új folyam 45. kötet) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
  16. ↑ Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2003 (110. kötet = Új folyam 48. kötet) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)

Források szerkesztés

  • Magyar Ki Kicsoda 1990, Biográf, Láng Texoft Kiadó, Budapest, 190
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1992, Biográf, Budapest, 302
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1994, Biográf, Budapest, 329
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf, Budapest, 338
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998, Biográf, Budapest, 359
  • MARQUIS Who’s Who in the World 16th Ed. 1999, New Providence, 547
  • Ki Kicsoda 2000 1 kötet, Greger-Biográf, Budapest, 557-558.
  • Biográf Ki Kicsoda 2002, Poligráf Kiadó, Budapest, 604
  • Biográf Ki Kicsoda 2004 1. kötet. Poligráf, Budapest, 546
  • MTI Ki Kicsoda 2006, A-K, MTI, Budapest, 578
  • MTI Ki Kicsoda 2009, MTI, Budapest, 367
  • Pécsi Egyetemi Almanach. (1367-1999) Gaszner Péter. Életrajz és fénykép
  • Wegener, Gregers: In Memoriam: Peter Gaszner (1939-2017) by Thomas A. Ban (angol nyelven). inhn.org, 2017. december 28. [2020. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 28.) Gaszner Péterre emlékezik Thomas A. Ban
  • Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya. Sorozatcím: Tények és Titkok. Alexandra Kiadó, Pécs, 2003.
  • Végső búcsú Gaszner Pétertől | Magyar Pszichofarmakológusok Társasága (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 28.) Búcsúbeszéd Gaszner Péter professzor temetésén Egerben. A beszédet írta és elmondta Faludi Gábor 2017. augusztus 8-án Gaszner Péter professzor temetésén Egerben, a Fájdalmas Anya kápolnában.
  • Elhunyt Professzor Dr. Gaszner Péter. www.mptpszichiatria.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.) Elhunyt Gaszner Péter. MPT
  • Békéscsaba. Híres emberek. Gaszner Péter
  • Pszichiáter Híres magyar pszichiáterek. Gaszner Péter OPNI-nál osztályvezető főorvos, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gaszner_Péter&oldid=26907191”