Főmenü megnyitása

A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 1012. században. Nevüket központjukról, az afganisztáni Gazna (ma Gazni) városáról kapták. Uralmuk alá tartozott a mai Pakisztán nagy része és India több északi területe, illetve Horászán és Transzoxánia déli vidékei. 1040-ben a szeldzsukok kiszorították őket Horászánból, de a keleti területeken 1187-ig megőrizték hatalmukat.

Gaznavidák
Vallás
Arab
غزنويون
Tudományos átirat
Ġaznawiyyūn

Tartalomjegyzék

TörténetükSzerkesztés

A kezdetekSzerkesztés

 
Minaret Gazni városában, III. Maszúd idejéből (10991115)

A dinasztiát Alptegin (vagy Alptigin), a transzoxániai Számánidák egyik befolyásos tisztje alapította 961-ben, miután I. Abd al-Malik halálát követően nem az ő jelöltje szerezte meg az emírséget. Ekkor Alptegin jobbnak látta elvonulni, és magát a félreeső, csak részben iszlamizált gaznai fejedelemség élén álló emírnek kinevezni. A Számánidák elfogadták döntését, és elismerték alattvalójuknak, noha nem sok beleszólásuk volt Gazna életébe.

Alptegint a veje, Szabuktegin (Szebüktegin, Szabuktigin, Szubuktegin) követte a trónján 977-ben, aki jelentős keleti hódításokat hajtott végre, és még II. Núh, a Számánida emír hatalmának restaurálásban is segédkezett, miután a Karahánidák egy időre elfoglalták fővárosát, Buharát.

Mahmúd al-GaznaviSzerkesztés

Szubuktegin utódja a Gaznavidák dinasztiájának legkiemelkedőbb alakja, Mahmúd volt. A fiatal és rendkívül vallásos emír, miután az általa támogatott transzoxániai II. al-Manszúrt meggyilkolták 999-ben, kiegyezett a Karahánidákkal, és elragadta a Számánidák déli területeit, míg azok meghódították az emírség Amu-darjától északra eső vidékét. A Gaznavidák így Horászánt és Transzoxánia déli részét is ellenőrzésük alá vonták.

A szultáni címet felvevő Mahmúd 9981030 között tartó uralma nagy részét fosztogató, de térítéssel nem járó indiai háborúk töltötték ki. 10011026 között mintegy 17 hadjáratot vezetett keletre, melyek során Pandzsábot sikerült megszereznie. 1029-ben az egymással viaskodó iráni Buvajhidáktól sikerült elragadnia a dzsibáli térséget, Kermán meghódítására irányuló törekvései azonban kudarcot vallottak.

Visszaszorulás és bukásSzerkesztés

Már Mahmúd idején, 1025-től kezdve nagyszámú oguz török települt be Horászán területére, és a hódító emír is kénytelen volt utolsó éveiben harcolni azért, hogy megőrizze tőlük birodalma egységét. Fia, I. Maszúd bele is bukott az ellenük folytatott harcba. 1037-ben ugyanis egy Szeldzsuk nevezetű oguz vezető fellázadt ellene, elragadva Nisápur városát, és az 1040-es dandánkáni ütközetben fényes győzelmet aratott hadai felett, elhódítva tőle Irán nagy részét. A Lahor felé menekülő szultánt útja során megölték, és fia, Maudúd csak a mai Afganisztán délkeleti részét, valamint a pakisztáni hódításokat tudta megőrizni. Utódai közül egyedül Ibráhím (10591099) idején jutott komolyabb szerephez a Gaznavidák állama.

A Gaznavidák hatalmát a Gúridák (vagy Góridák a Gúr nevű hegyvidékről) buktatták meg. 1160-ban Gaznit hódították el tőlük, így székhelyüket Lahorba tették át, de ellenfeleik ide is követték őket, és 1187-ben bevették a várost. A Gaznavidák utódai Gazniban maradtak, feltehetően az ő leszármazottjaik voltak a 17. században felemelkedő gizlai törzs tagjai.

Államberendezkedés, kultúraSzerkesztés

A Gaznavida Birodalom volt az első egyértelműen mamlúk-rétegre (katonai rabszolgákra) támaszkodó államalakulat. A meghódított területeken az uralkodó elitet lecserélték a központhoz lojális, zömmel török származású, iktá-rendszerben jutalmazott vezetőkkel, mindemellett az államigazgatás egységének megőrzése érdekében a Számánidáktól örökölt adminisztrációt továbbra is fenntartották.

A Gaznavidák meggyőződéses szunniták voltak, ezért mindig is igyekeztek elismertetni hatalmukat a kalifákkal, és nagy hangsúlyt helyeztek a vallásos oktatás támogatására. Ez azonban nem jelentette, hogy arabizációs törekvéseik is lettek volna. Épp ellenkezőleg, bőkezűen támogatták a perzsa nyelvű irodalom újjáéledését.

UralkodókSzerkesztés

Uralkodó
Születési idő
Halálozási idő
Élethossz
Uralkodási idő
Uralkodási évek
Megjegyzés
Alptigin ? 963 ? király: 961963 2 év
Izsák ? 977 ? szultán (?): 963977 14 év
Szubuktigin 942 997 augusztusa 55 év szultán: 977997 20 év
Iszmáíl ? 998 márciusa ? szultán: 997998 1 év
Mahmúd 971. november 2. 1030. április 30. 58 év szultán: 9981030 32 év
Muhammad 997 1041. április 8. 44 év szultán: 10301031 1 év
I. Maszúd 998 1041. január 27. 43 év szultán: 10311041 10 év
Muhammad (2x) 997 1041. április 8. 44 év szultán: 1041 1 év
Maudúd 1011 körül 1049. december 18. kb. 38 év szultán: 10411049 8 év
II. Maszúd ? 1049. december 29 ? szultán: 1049 néhány nap
Ali ? 1050 után ? szultán: 1050 1 év
Abd al-Rasíd 1024 1052 28 év szultán: 10501052 2 év
Tugril ? 1052 után ? szultán: 1052 1 év
Farruhzád 1025 körül 1059. április 4. kb. 34 év szultán: 10521059 7 év
Ibráhím 1032 körül 1099. augusztus 25. kb. 67 év szultán: 10591099 40 év
III. Maszúd 1061 körül 1115 februárja/márciusa kb. 54 év szultán: 10991115 16 év
Sírzád ? 1116 ? szultán: 11151116 1 év
Arszlán Sáh 1091 körül 1118 szeptembere/októbere kb. 27 év szultán: 11161118 2 év
Bahrám Sáh 1084 1157 eleje 73 év szultán: 11181157 39 év
Huszrau Sáh ? 1160 ? szultán: 11571160 3 év
Huszrau Malik ? 1191 ? szultán: 11601186 26 év
1186 után az állam beolvadt a Gúridák birodalmába

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés