Geleji Katona István

(1589-1649) református püspök
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 22.

Geleji Katona István (Gelej, 1589Gyulafehérvár, 1649. december 12.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1633-tól haláláig, egyházi író.

Geleji Katona István
Az Erdélyi református egyházkerület püspöke
Született1589
Gelej
Elhunyt1649. december 12. (60 évesen)
Gyulafehérvár
Nemzetiségmagyar
IskoláiHeidelbergi Egyetem
Felekezetprotestantizmus
Püspökségi ideje
1633 – 1649
Előző püspök
Következő püspök
Keserüi Dajka János
Csulai György
A Wikimédia Commons tartalmaz Geleji Katona István témájú médiaállományokat.

1596-ban törökök elrabolták, pár hónap múlva édesanyja találta meg és váltotta ki. Iskoláit Abaújszántón, Göncön, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon végezte el. 1613-ban Beregszászon lett iskolamester, majd 1615-től Bethlen Gábor segítségével két évet töltött a Heidelbergi Egyetemen. 1618-ban a gyulafehérvári főiskola tanára és igazgatója lett. Egy évvel később a fejedelem öccsének, Bethlen Istvánnak lett a nevelője. Károlyi Zsuzsanna, majd annak halála (1622) után Bethlen Gábor udvari papja lett. 1633-tól erdélyi püspök volt. Ebben a tisztségében jelentős munkát végzett a református közművelődés terén. Számos ifjút hozzásegített a külföldi tanuláshoz, támogatta az iskolákat, Gyulafehérváron román nyomdát alapított.

Keserüi Dajka Jánossal együtt szerkesztője volt az Öreg graduál (Gyulafehérvár, 1636) című énekeskönyvnek, amelyet I. Rákóczi György díszes formában adatott ki. Ortodox kálvinista nézeteit Titkok titka (Gyulafehérvár, 1645) illetve Váltság titka (Nagyvárad, 1645–1649) című munkáiban írta le. A Titkok titka melléklete volt a Magyar grammatikácska című műve, amelyben a nyelvhasználat, a helyesírás és a szóképzés egyes kérdéseiről ír; ezzel hozzájárult nyelvünk stilisztikai sajátosságainak feltárásához, és a protestáns helyesírás egységesítéséhez. Latin és magyar nyelvű prédikációs kötetei a műfaj jelentős munkái. Vitázott Pázmány Péterrel és Enyedi Györggyel is. Munkásságát a más felekezetekkel szembeni merev türelmetlenség jellemzi; következetesen üldözte az unitáriusokat és szombatosokat. Feltehetően az ő hatására indíttatta el 1638-ban I. Rákóczi György a szombatosok ellen a dési terminusnak nevezett pert, amelynek során az áttérni nem akarókat fej- és vagyonvesztéssel büntették.[1]

Nyelvtudományi munkássága

szerkesztés

Baranyai Decsi János nyomdokaiban nyelvtudományi munkásságában, konkrétan 1645-ben megjelent nyelvtanában a magyar nyelvet a zsidóval rokon keleti nyelvnek határozta meg. Bizonyítékként a székely–magyar rovásírásra hivatkozott.[2]

 
A Magyar Grammatikatska címlapja (Gyulafehérvár, 1645)
  1. Szabó András Péter: A dési per történeti háttere. Egyháztörténeti Szemle, IV. évf. 2. sz. (2003) arch Hozzáférés: 2023. július 13.
  2. Vékony 2005 19. o.
  3. Toldy Ferenc is kiadta
  4. Simonyi Zsigmond is kiadta 1906-ban, a nyelvészeti füzetekben

További információk

szerkesztés
  • http://www.bethlengabor.ro/files/ertekeles/Geleji%20Katona%20Istv%C3%A1n.pdf[halott link]
  • Kemény K. Kolumbán: Geleji Katona István "Grammatikátská"-jának bírálatos ismertetése; Győregyházmegyei Ny., Győr, 1900
  • Gál Lajos: Geleji Katona István igehírdetése; Beke Ny., Debrecen, 1939 (Theologiai tanulmányok)
  • Nagy Géza: Geleji Katona István személyisége levelei alapján; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvár, 1940 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Bóné Éva: Geleji Katona István prédikációi: szövegalkotás, teológia és retorikai kérdések a Váltság titkában; Egyetemi Műhely, Kolozsvár, 2020 (Doktori dolgozatok. Bolyai Társaság)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés