Főmenü megnyitása

Gellért Lajos

magyar színész, író

Gellért Lajos, Grünfeld (Irsa, 1885. november 5.Budapest, 1963. január 28.) színész, író.

Gellért Lajos
Gellért Lajos 1920-ban
Gellért Lajos 1920-ban
Született Grünfeld Lajos
1885. november 5.
Irsa
Elhunyt 1963. január 28. (77 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Ürmössy Anikó
Foglalkozása színész, író
Kitüntetései Érdemes művész (1956)
Sírhely Kozma utcai izraelita temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért Lajos témájú médiaállományokat.
Gellért Lajos sírja

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Grünfeld Gyula és Friedmann Terézia fia. Családi nevét 1904-ben Gellértre változtatta.[1] 1904–1907 között végzett a Színművészeti Akadémia színész szakán, utána Pécsre került. 1907-ben a Thália Színházhoz csatlakozott. 1908–1909 között a kecskemétmakói társaságban szerepelt. 1910-től a Kamarajáték előadásain volt látható. 1912-ben az Új Színpadon lépett fel. 1916-tól a Modern Színpad, 1918-ban a Fasor Kabaré, 1918-tól a Belvárosi Színház tagja volt. 1924–1925 között a Renaissance Színházban, majd 1925–1928 között ismét a Belvárosi Színházban játszott. 1928–1931 között az Új Színházban, 1931–1934 között a Pesti Magyar Színházban szerepelt. 1933-ban a Bethlen téri Színház dramaturg–főrendezője lett. 1936-ban a Művész Színházban lépett fel. 1940–1944 között csak az OMIKE-ben játszhatott. 1945–1946 között a Medgyaszay, a Szabad Színház és a Pesti Magyar Színházban lépett színpadra. 1947–1955 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1955–1960 között a Petőfi Színházban volt látható, 1961-ben a Jókai Színház tagja volt.

MagánéleteSzerkesztés

Felesége Ürmössy Anikó (1892–1968) színésznő volt, akivel 1918. január 10-én kötött házasságot Budapesten, az Erzsébetvárosban.[2] Gellért Lajos zsidó volt, Ürmössy Anikó régi arisztokrata családból származott. A család kezdetben ellenezte a házasságot, de Anikó ragaszkodott hozzá. Házasságuk tartósnak bizonyult.[3]

Színházi szerepeiSzerkesztés

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 26.[4]

  • Molière: Tudós nők....Chrysale
  • William Shakespeare: III. Richárd....Sir James Tyrrel
  • Shaw: Warrenné mestersége....A tiszteletes
  • William Shakespeare: Othello....Követ
  • Tolsztoj: Anna Karenina....Kornej
  • Molière: Gömböc úr....Oronte
  • William Shakespeare: Macbeth....Skót orvos
  • Lope de Vega: Donna Juana....Don Ramon
  • Schiller: Ármány és szerelem....Von Kalb főudvarmester
  • Katona József: Bánk bán....Egy udvarnok
  • William Shakespeare: Hamlet....Polonius
  • Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919....A haditanács egyik tagja
  • Molière: A fösvény....Simon

  • Gorkij: Szomov és a többiek....Liszogonov
  • Jonson: Volpone....Corbaccio
  • Trenyov: Gimnazisták....Adamov
  • Remenyik Zsigmond: Kard és kocka....Pöschl
  • Hubay Miklós: Egyik Európa....Nagyapa
  • Hasek: Svejk....Orvosszakértő
  • Caragiale: Az elveszett levél....Agamemnon Dandanache
  • Maugham: A királyért....Dr. Prentice
  • Blazek: Mesébe illik....Apóka
  • Gáspár Margit: Égiháború....A Tájékoztatási Miniszter
  • Pogogyin: Arisztokraták....Kisember
  • Maeterlinck: Kék madár....Nagyapó
  • Mihály István: Béla, aki 26 éves.... Címszerep[5]

Egyéb színházi szerepeiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Levelek az én megholt édesanyámhoz... (1921)
  • Írás egy emberről, aki mindenképp boldog akar lenni (regényes önéletrajz, 1921)
  • Száz színész egy sorba... (karikatúrák, Gedő Lipóttal, 1923)
  • Kvartett (dráma, Somlár Zsigmonddal, 1923)
  • Egy cigány, egy király (portrék és karikatúrák, Tyrnauer Istvánnal, 1928)
  • Szegény angyalok (dráma, 1930)
  • Timosa (dráma, 1932)
  • Gurul a becsület (regény, 1941)
  • Elajándékozott évek (elbeszélés, 1943)
  • Nyitott szemmel (visszaemlékezés, 1958)

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 42599/1904. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 124. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 19. oldal 31. sor.
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 32/1918. folyószáma alatt.
  3. Merkler András. És pereg a vásznon az ostoba film…, 149. o. (Budapest, 2007). ISBN 978 963 06 2931 7 
  4. 2013. november 12-i lekérdezés
  5. Merkler András i. m. 149. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés