Wikipédia

Gellért Oszkár

(1882–1967) magyar költő, újságíró, szerkesztő

Gellért Oszkár, 1899-ig eredeti nevén Goldmann Oszkár (Budapest, 1882. szeptember 10. – Budapest, 1967. december 16.) Kossuth-díjas magyar költő, újságíró, szerkesztő. Gellért Hugó bátyja, Gellért Endre Gellért György, Gellért Oszkár, Gellért Tibor apja.

Gellért Oszkár
Született Goldmann Oszkár
1882. szeptember 10.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1967. december 16. (85 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Gyermekei Gellért Endre
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései
Sírhelye Farkasréti temető (8/3-1-21/22)
Írói pályafutása
Első műve Az első stációnál (versek, 1903)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért Oszkár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Gellért Oszkár sírja Budapesten. Farkasréti temető: 8/3-1-21/22. Pátzay Pál alkotása.

Élete szerkesztés

Gellért József és Steiner Zsófia gyermekeként született. Jogi tanulmányokat végzett. Húsz éves volt, amikor Osvát Ernővel megismerkedett és az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölte műveit. Előbb a Magyar Géniusz, majd 1904-től a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1904-1918 között több ezer cikket írt a lapba. 1907. május 18-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Horváth Gizellát, Horváth Sándor és Kocsis Anna leányát. A bejegyzés tanúsága szerint ekkor vallási felekezeten kívül álló volt.[3] 1908-tól a Nyugat munkatársa volt. 1914–1918 között a Pesti Hírlap szerkesztője, a hadijelentések riportereként dolgozott. 1917-ben a Nyugat főmunkatársai közé került. 1918 decemberében a Vörösmarty Akadémia tagja lett. Egy évvel később Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság sajtóirodájának vezetője volt. 1919 szeptemberében körözőlevelet bocsátottak ki ellene. Letartóztatták, vád alá helyezték, a vizsgálati fogságból egy hónappal később szabadult. 1920. január 21-én felvette a római katolikus vallást[4] (korábban felekezeten kívüli volt). 1920–1940 között a Nyugat fő munkatársa volt.

Művei szerkesztés

  • Az első stációnál. Versek; Magyar Géniusz, Bp., 1903
  • A Szent Korona tan hazugságai. Alkotmányjogi tanulmány; Légrády, Bp., 1908
  • A deltánál. Újabb versek; Nyugat, Bp., 1909
  • Ofélia térdein. Versek; Nyugat, Bp., 1911
  • Gyűjtemény Gellért Oszkár verseiből; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
  • Rubens asszonya. Új himnuszok a szerelemhez; Nyugat, Bp., 1912
  • A diadalmas forradalom könyve. A Népkormány tagjainak, a forradalom szereplőinek és 75 magyar írónak önvallomása; szerk. Gellért Oszkár; Légrády, Bp., 1918
  • Testvérbánat csillaga. Régi és új versek 1900–1922; Kner, Gyoma, 1922
  • Velem vagytok. Új versek; Genius, Bp., 1926
  • Az utolsó dalért; szerzői, Bp., 1928
  • Valami a végtelen sugarakból; Nyugat, Bp., 1929
  • Őrizd meg titkodat. Új versek; szerzői, Bp., 1932
  • Hajnali három. Új versek; Hungária Ny., Bp., 1934
  • Tíz esztendő. Válogatott versek; Nyugat, Bp., 1934
  • Égtájak közt. Versek 1945–1946; Révai, Bp., 1946
  • A hetvenötéves Schöpflin Aladár; az emlékkönyvet Gellért Oszkár és Vidor Miklós állította össze; Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Bp., 1947
  • Szövetség. Versek; Révai, Bp., 1948
  • Arany János – Petőfi Sándor levelezése; sajtó alá rend. Gellért Oszkár; Hungária, Bp., 1948
  • A három hegycsúcs. Versek; Révai, Bp., 1950
  • Önéletrajz; Szépirodalmi, Bp., 1950
  • Költő a békéért; Szépirodalmi, Bp., 1951
  • Ötven év verseiből; Szépirodalmi, Bp., 1952
  • Hírmondó. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1953
  • Kortársaim; Művelt Nép, Bp., 1954
  • Levelezésem a kortársaimmal; Művelt Nép, Bp., 1955
  • Tiéd az egész föld. Versek; Magvető, Bp., 1955
  • Nem vagy egyedül. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1956
  • Emberség, szerelem. Válogatott versek; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • Daloló Hungária. Költemény ezer sorban; Szépirodalmi, Bp., 1958
  • Egy író élete; Bibliotheca, Bp., 1958–1962
    • 1. 1902–1925
    • 2. A Nyugat szerkesztőségében. 1926–1941
  • Utószüret; Szépirodalmi, Bp., 1963
  • Még hányszor? Versek; Szépirodalmi, Bp., 1964
  • Zuhanóban. Új versek; Szépirodalmi, Bp., 1966
  • Száz az ezerből. Versek és történetük; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • Száz az ezerből; Szépirodalmi, Bp., 1982
  • "...olvasd el szigorú szemmel cikkemet". Babits Mihály és Gellért Oszkár Nyugat-levelezése, 1929–1941; sajtó alá rend., jegyz., bev. Buda Attila és Pataky Adrienn; Gondolat, Bp., 2017

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. ↑ Budapest VIII. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1907. év, 547. folyószám.
  4. ↑ Budapest-terézvárosi plébániahivatal által 5171/1939. sz. alatt kiállított bizonyítvány.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gellért_Oszkár&oldid=26119678”