Wikipédia

Gellért Oszkár

magyar költő, újságíró, szerkesztő

Gellért Oszkár, 1899-ig eredeti nevén Goldmann Oszkár (Budapest, 1882. szeptember 10. – Budapest, 1967. december 16.) költő, újságíró, szerkesztő. Gellért Hugó bátyja, Gellért Endre apja.

Gellért Oszkár
Gellért Oszkár 1919-05.jpg
Élete
Született 1882. szeptember 10.
Budapest
Elhunyt 1967. december 16. (85 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Szülei Gellért József, Steiner Zsófia
Gyermekei Gellért Endre
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) versek
Első műve Az első stációnál (versek, 1903)
Kitüntetései
Irodalmi díjai Baumgarten-díj (1932, 1933, 1934)
Kossuth-díj (1949)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért Oszkár témájú médiaállományokat.
Gellért Oszkár sírja Budapesten. Farkasréti temető: 8/3-1-21/22. Pátzay Pál alkotása.

ÉleteSzerkesztés

Gellért József és Steiner Zsófia gyermekeként született. Jogi tanulmányokat végzett. 20 éves volt, amikor Osvát Ernővel megismerkedett és az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölte műveit. Előbb a Magyar Géniusz, majd 1904-től a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1904-1918 között több ezer cikket írt a lapba. 1907. május 18-án Budapesten a Józsefvárosban feleségül vette Horváth Gizellát, Horváth Sándor és Kocsis Anna leányát. A bejegyzés tanúsága szerint ekkor vallási felekezeten kívül álló volt.[1] 1908-tól a Nyugat munkatársa volt. 1914-1918 között a Pesti Hírlap szerkesztője, a hadijelentések riportereként dolgozott. 1917-ben a Nyugat főmunkatársai közé került. 1918 decemberében a Vörösmarty Akadémia tagja lett. Egy évvel később Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság sajtóirodájának vezetője volt. 1919 szeptemberében körözőlevelet bocsátottak ki ellene. Letartóztatták, vád alá helyezték, a vizsgálati fogságból egy hónappal később szabadult. 1920. január 21-én felvette a római katolikus vallást[2] (korábban felekezeten kívüli volt). 1920-1940 között a Nyugat fő munkatársa volt.

MűveiSzerkesztés

  • Az első stációnál. Versek; Magyar Géniusz, Bp., 1903
  • A Szent Korona tan hazugságai. Alkotmányjogi tanulmány; Légrády, Bp., 1908
  • A deltánál. Újabb versek; Nyugat, Bp., 1909
  • Ofélia térdein. Versek; Nyugat, Bp., 1911
  • Gyűjtemény Gellért Oszkár verseiből; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
  • Rubens asszonya. Új himnuszok a szerelemhez; Nyugat, Bp., 1912
  • A diadalmas forradalom könyve. A Népkormány tagjainak, a forradalom szereplőinek és 75 magyar írónak önvallomása; szerk. Gellért Oszkár; Légrády, Bp., 1918
  • Testvérbánat csillaga. Régi és új versek 1900–1922; Kner, Gyoma, 1922
  • Velem vagytok. Új versek; Genius, Bp., 1926
  • Az utolsó dalért; szerzői, Bp., 1928
  • Valami a végtelen sugarakból; Nyugat, Bp., 1929
  • Őrizd meg titkodat. Új versek; szerzői, Bp., 1932
  • Hajnali három. Új versek; Hungária Ny., Bp., 1934
  • Tíz esztendő. Válogatott versek; Nyugat, Bp., 1934
  • Égtájak közt. Versek 1945–1946; Révai, Bp., 1946
  • A hetvenötéves Schöpflin Aladár; az emlékkönyvet Gellért Oszkár és Vidor Miklós állította össze; Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Bp., 1947
  • Szövetség. Versek; Révai, Bp., 1948
  • Arany János – Petőfi Sándor levelezése; sajtó alá rend. Gellért Oszkár; Hungária, Bp., 1948
  • A három hegycsúcs. Versek; Révai, Bp., 1950
  • Önéletrajz; Szépirodalmi, Bp., 1950
  • Költő a békéért; Szépirodalmi, Bp., 1951
  • Ötven év verseiből; Szépirodalmi, Bp., 1952
  • Hírmondó. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1953
  • Kortársaim; Művelt Nép, Bp., 1954
  • Levelezésem a kortársaimmal; Művelt Nép, Bp., 1955
  • Tiéd az egész föld. Versek; Magvető, Bp., 1955
  • Nem vagy egyedül. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1956
  • Emberség, szerelem. Válogatott versek; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • Daloló Hungária. Költemény ezer sorban; Szépirodalmi, Bp., 1958
  • Egy író élete; Bibliotheca, Bp., 1958–1962
    • 1. 1902–1925
    • 2. A Nyugat szerkesztőségében. 1926–1941
  • Utószüret; Szépirodalmi, Bp., 1963
  • Még hányszor? Versek; Szépirodalmi, Bp., 1964
  • Zuhanóban. Új versek; Szépirodalmi, Bp., 1966
  • Száz az ezerből. Versek és történetük; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • Száz az ezerből; Szépirodalmi, Bp., 1982
  • "...olvasd el szigorú szemmel cikkemet". Babits Mihály és Gellért Oszkár Nyugat-levelezése, 1929–1941; sajtó alá rend., jegyz., bev. Buda Attila és Pataky Adrienn; Gondolat, Bp., 2017

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Budapest VIII. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1907. év, 547. folyószám.
  2. ↑ Budapest-terézvárosi plébániahivatal által 5171/1939. sz. alatt kiállított bizonyítvány.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gellért_Oszkár&oldid=22702438”