Főmenü megnyitása

Genova ostroma (1746)

az osztrák örökösödési háború csatája

Genova első ostromára az˙osztrák örökösödési háború alatt 1746-ban került sor, melynek során osztrák és szárd katonák valamint brit tengerészek megostromolták a Genovai Köztársaság fővárosát. Miután Spanyolország és Franciaország magára hagyta, a város megadta magát az osztrák csapatok vezérének, Botta d’Adornónak. Az osztrákok a szövetségeseik jóváhagyása nélkül kötötték meg a megadásról szóló egyezséget. Ez az eljárás felháborította a briteket és a szárdokat, olyannyira, hogy a George Townshend kapitány vezette brit flotta a szardíniai brit követ, Arthur Vilettes utasítására tiltakozásul egészen addig blokád alatt tartotta a kikötőt, míg Newcastle hercege Londonból annak feloldását el nem rendelte.

Genova ostroma
Genova kikötője
Genova kikötője

Konfliktus osztrák örökösödési háború
Időpont 1746
Helyszín Genova
Eredmény sikeres osztrák-szárd-brit ostrom
Szemben álló felek
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Habsburg Birodalom
Flag of the Kingdom of Sardinia.svg Szárd-Piemonti Királyság
Flag of Great Britain (1707–1800).svg Nagy-Britannia
Flag of Genoa.svg Genovai Köztársaság
Parancsnokok
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Botta d'Adorno
Flag of Genoa.svg Gian Francesco Brignole Sale II
Szemben álló erők
n. a.
n. a.
Veszteségek
n. a.n. a.

KövetkezményekSzerkesztés

Az osztrák erők sok genovai lakossal rosszul bántak, ezzel kivívták a lakosság haragját. Miután a megszálló erőik nagy része eltávozott a városból a Provence elleni hadjáratra, 1746. december 7-én felkelés tört ki és elűzték a helyőrséget. A következő év során a város újabb ostroma már nem járt sikerrel.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Genoa (1746) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.