Szent László-tárnics

növényfaj
(Gentiana cruciata szócikkből átirányítva)

A Szent László-tárnics[2] vagy kígyótárnics (Gentiana cruciata) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó, évelő, őshonos, védett növényfajunk. Más elnevezései dantzia-gyökér, emián, Genitus király füve, keresztfű, keserűgyökér fű, kígyófű, kígyónyelvű fű, keresztes tárnics, ördögméze, Szent László király füve, epefű, genciána.

Szent László-tárnics
Az Uskovnica legelőn (Júliai-Alpok, Szlovénia)
Az Uskovnica legelőn (Júliai-Alpok, Szlovénia)
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Tárnicsfélék (Gentianaceae)
Nemzetség: Tárnics (Gentiana)
Faj: G. cruciata
Tudományos név
Gentiana cruciata
L.
Szinonimák
  • Tretorhiza cruciata (L.) Delarbre[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szent László-tárnics témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-tárnics témájú médiaállományokat és Szent László-tárnics témájú kategóriát.

Elterjedése szerkesztés

Európa nagy részén (kivéve Nagy-Britanniát, a skandináv országokat és Portugáliát) és Ázsia nyugati részén él. Kedveli a meszes talajt, erdőszéleken, bokros, füves területeken él. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság, valamint a Cserhát területén él, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai.[3][4][5][6][7]

Megjelenése szerkesztés

Évelő lágyszárú növény, hajtása felálló, legfeljebb fél méter magas. Levelei ülők, lándzsa alakúak, keresztben állnak, ép szélűek. Virágai sötétkék színűek, kétivarúak. Pártája forrt szirmú, 4 sziromból áll. Júniustól augusztusig virít. Termése tok.

Kulturális jelentősége szerkesztés

Magyar elnevezése onnan ered, hogy amikor Szent László király táborában a katonák között pestis tört ki, a király Istenhez könyörgött. Éjjel megjelent egy angyal álmában, aki azt mondta neki, hogy menjen ki a sátor elé és célzás nélkül lője ki nyílvesszőjét. A nyílvessző egy tárnicsot fúrt keresztül, amelyből kenőcsöt készítettek, és ez megmentette az embereket a haláltól.

Felhasználása szerkesztés

Régen pestises betegek kezelésére is használták. Gyökere gyomorerősítő, étvágygerjesztő, lázcsillapító hatású. Gyomor- vagy nyombélfekély esetén nem volt használható.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Biolib
  2. MNH. 1999
  3. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  4. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  5. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  6. Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  7. Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források szerkesztés