Georch Illés

Etre-karchai Georch Illés (Etrekarcsa, Pozsony vármegye, 1772. szeptember 28. – Pest, 1835. július 31.) ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, Pest és más megyék táblabírája.

Georch Illés (olv. Görcs)
Született	1772. szeptember 28. Etrekarcsa
Elhunyt	1835. július 31. (62 évesen) Pest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	ügyvéd, táblabíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Szegény nemes szülők gyermeke volt. Tizenkét éves korában a király segélyben részesítette, hogy szülei taníttathassák. Pozsonyban végezte középiskoláit, majd az egyházi rendbe lépett és 1790-től 1792-ben Esztergomban tanulta a hittudományt. Ezt követően elhagyta a papi pályát. 1792-től 1794-ig Pozsonyban jogot hallgatott.

1796-ban Pestre ment törvénygyakorlatra. Mikor Napóleon ellen közfelkelést hirdettek, 1797-ben ő is felesküdött a felkelt nemesség zászlajára, és főhadnagyi rangot kapott. Alig töltött azonban fél évet a vitézi pályán, mikor a közfelkelés szüksége elenyészett, Georch pedig a pozsonyi akadémiánál a magyar nyelv és irodalom tanára lett. 1798-ban ügyvédi cenzúrát tett és ügyészsége mellett tanári pályát is folytatta. 1799-ben a hősi uradalom, 1802-ben Pozsony és Somorja városok, 1804-ben a Kondé család ügyésze lett. Ügyvédi elfoglaltsága miatt kénytelen volt nyelvtanítói állásáról lemondani. 1806-ban Pestre költözött, és Albert szász-tescheni királyi herceg ügyésze lett, 1813-tól 1830-ig pedig a ráckevei kincstári uradalom igazgatója volt. Ekkoriban látásra már jócskán megromlott, így kénytelen volt nyugalomba vonulni. Az 1807-es országgyűlésen a távollevők követeként volt jelen. 1832. szeptember 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia megválasztotta tiszteleti tagjává. Utolsó éveiben is serényen munkálkodott.

Családja

Felesége Csillag Johanna volt, aki 1854. március 4-én, 78 éves korában hunyt el. Sírjaik a budapesti Belvárosi Ferences Templom alatti kriptában találhatóak.

Művei

• Paradigma conjugationis verborum et methodus iisdem recte utendi Hungaria propria. Posonii. 1799. (Névtelenűl.)
• Etelkából kiválogatott remekje a helyes magyarságnak. Posonii, 1800.
• Honnyi törvény. Öszve-szedegette... 1804-09. (Három könyv, négy kötetben. Az első két kötet Pozsonyban, a második két kötet Pesten jelent meg.) Első könyv Másadik könyvnek egyik kötetje Másadik könyvnek másik kötetje Harmadik könyv
• Tudósításai a munka kiadásáról. Pozsony és Pest, 1803-07. Három darab. Latinul: Ius patrium... a quodam veterano juris professora (Brezanóczy Ádám) donatum. Posonii, 1807-10. Három kötet. 2. kiadás. Posonii, 1817.
• Magyarország uralkodóinak származások és jelesebb tetteinek rövid leirása. Pest, 1818.
• A magyar helyesirás fő rendszabásairól. Pest, 1821. (Jutalom feleletek a magyar nyelvről. A m. n. museum 1815., 1816., 1817. eszt. kérdéseire. I. II. Marczibányi-jutalmat nyert pályamunka.)
• Disquisitio critica dissertationis historicae Boerio-Besserianae de ortu et nativitate Joannis de Hunyad. Pest, 1826.
• Georch Illés törvényes tárgyú értekezései. Pest, 1833. Két kötet.
• Értekezése a Tudományos Gyűjteményben (1821. VII. Jegyzetek a hármas törvénykönyv 3. része 29. cikkelyéhez a magyarországi parasztok örökösödései iránt.)
• Kéziratban maradt: Fejtegetett honi törvények.
• Levelei Horváth Istvánhoz, Promontor, 1817. nov. 14., 1824. márc. 28. és kettő kelet nélkül (a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 584. o.