Georg Matthäus Vischer

17. századi osztrák térképész

Georg Matthaeus Vischer (Wenns (Tirol), 1628. április 22.Linz, 1696. december 13.) osztrák katolikus pap, topográfus, metszetkészítő.

Georg Matthäus Vischer
Vischer - Heliogravure von Mezzotinto-Originaldruck, Graz, Leykam 1864 - Original aus 1684.jpg
Született 1628. április 22.[1][2]
Wenns
Elhunyt 1696. december 13. (68 évesen)[1][2]
Linz
Állampolgársága Német-római Birodalom
Foglalkozása
  • térképész
  • grafikusművész
  • vésnök
  • katolikus pap
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Matthäus Vischer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vallási hivatása ellenére a földrajztudomány és a földmérés volt az igazi foglalkozása. A földesurak megbízásából térképeket készített; városokat, kastélyokat, palotákat és kolostorokat rajzolt meg Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Stájerország, Morvaország és Magyarország területén. E metszetek gyakran ezeknek a helyeknek legrégebbi fennmaradt illusztrációi. Ausztria egyik legjelentősebb térképésze és topográfusa volt.

Vischer emléktáblája a leonsteini temető falán

ÉleteSzerkesztés

Vischer paraszti származású volt, néhány évig Stams falu kolostori iskolájába járt, de azt családja kedvezőtlen anyagi helyzete miatt otthagyta. 15 évesen katonaként a harmincéves háború utolsó szakaszában Johann von Sporck tábornok alatt szolgált Svábországban.

1648-ban visszatért Stamsba. Elvetélt noviciátusa utáni élete eseményeit nem lehet teljesen rekonstruálni. Mindenesetre több évig dolgozott plébánosként (a Steyr-völgyi Grünburg melletti Leonsteinben és Bécsben), de többnyire „szabadúszó” térképészként. Földmérési ill. térképészeti szaktudásának megszerzési módja tekintetében hiányzik minden adat. Hamarosan térképeket, erődített helyeket, várakat rajzolt különféle impozáns kivitelben. Szakterületén új mércét állított fel: kora legmodernebb földmérő berendezéseit használta, és maga is bejárta az országot. Szakértelmét határhúzásban és határvitákban egyöntetűen elismerték, nagyra értékelték.

 
Vischer metszete a Schloss Kammer am Attersee-ről, 1672
 
A wilfersdorfi kastély színes metszete
 
Cilli, Topographia Ducatus Stiriae, Graz, 1681
 
A Würting-kastély, Topographia Austriae superioris modernae, 1674
 
Metszete Vorchdorf váráról, 1674
 
Metszete a Messenbach-kastélyról, 1674

Miután 1667-ben megkapta és sikeresen elvégezte a felső-ausztriai birtokok állami felmérésére vonatkozó megbízást,[3] 1669. április 16-án az alsó-ausztriai birtokosok is megrendeltek egy térképet 3600 guldenért, amely már 1670-ben megjelent, szintén Melchior Küsell metszetével.[4]

Topographia archiducatus Austriae Inferioris modernae 1672 című atlasza volt az első ilyen mű megjelenési évét tekintve. A felső-ausztriai helyek felvétele a Topographia Austriae superioris modernae-ben (1674-ben jelent meg)[5] korábbra datálhatók, az alsó-ausztriai látképek (veduták) valószínűleg az 1670/71-es, viszonylag rövid időszakban készültek.

A bevezető szerint a topográfia célja a politika, a katonaság és az üzleti élet szereplőinek, valamint az utazóknak szól, akiket mint meghatározott célcsoportokat érdemes rávenni a vásárlásra, illetve „gyakorlati” érdekeiket kell figyelembe venni.

A munka úgy épül fel, hogy a bevezető után az egyes alsó-ausztriai kerületek, mindegyik kerületi térképpel kezdődően, kettős nézet formájában, ábécé sorrendben (réztáblánként kettő = egy könyvoldalon) jelennek meg. A Bécsi-erdővel kezdődik (beleértve Bécset is), folytatódik a mostani Mostviertellel, majd Weinviertellel, és a Waldviertellel („Viertl ob Mannhartsberg”) végződik. A munka végén van egy regiszter, amely nemcsak az adott helyek (látképek) megkeresésére szolgál, hanem a „körzethez” és az adott uradalomhoz való hozzárendelést is mutatja.

A városképek magukon feltüntetik az adott település nevét, de nincs külön felirat rajtuk. Néhány nézetben többnyire szerkezeti részletek pontosabb leírása található, amelyek azonban közvetlenül is beépülnek a képbe. Alsó-Ausztria domborzatának alig több mint 500 képe közül szinte mindegyiket maga Vischer rajzolta meg, de a metszetkészítőkről és a munkához való hozzájárulásukról szinte semmit sem tudunk.

Sikerei ellenére Vischer élete utolsó részében egyre gyakrabban került anyagi nehézségekbe, és halála évében kénytelen volt eladni könyveit, meglévő „rezét” (nyomólapjait) és hangszereit. Elszegényedve halt meg, temetési helye ismeretlen. Eredményeiröl ma bemutatóteremben emlékeznek meg az alsó-ausztriai Raabs an der Thaya melletti Kollmitz romvárban.

Művének alsó-ausztriai részét Anton Leopold Schuller fakszimile nyomtatványként adta ki újra Grazban 1976-ban Georg Matthaeus Vischer nevében, Topographia archiducatus Austriae Inferioris modernae 1672 címen.

MűveiSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

Részletek:

  • Franz Daxecker: Georg Matthäus Vischer Wenner térképész új levele. In: Tiroli honlapok. 1997. 3. szám, 81–84.
  • Josef Feil († 1862): Georg Matthäus Vischer geográfus életéről és munkásságáról. In: A bécsi antikvitás egyesület jelentései és közleményei. II. kötet, Bécs, 1857, 7–86.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. Die Oberösterreichkarte von Georg M. Vischer – online auf DORIS zum Anklicken – links[halott link]
  4. Die Niederösterreichkarte von Georg M. Vischer – online die 4 mal 4 Blätter einzeln abrufbar – Nö-Landesbibliothek
  5. Georg Matthäus Vischer: Topographia Austriae superioris modernae. Augsburg 1674. Reprint im Archiv Verlag, Wien, 2005
  6. Eine Karte Oberösterreichs, neu erschienen als Beilage zum Reprint der Topographia Austriae superioris modernae. Archiv Verlag, Bécs, 2005

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Georg Matthäus Vischer című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés