Főmenü megnyitása

Georg Simon Ohm

német fizikus és matematikus

Georg Simon Ohm (Erlangen, 1789. március 16.München, 1854. július 6.) német fizikus és matematikus.

Georg Simon Ohm
Georg Simon Ohm3.jpg
Életrajzi adatok
Született1789. március 16.
Banner of the Holy Roman Emperor with haloes (1400-1806).svg Erlangen
Elhunyt1854. július 6. (65 évesen)
München
Sírhely Alter Südfriedhof
Születési neve Georg Simón Alfred Ohm
Ismeretes mint fizikus
Nemzetiség német
Iskolái Erlangen-nürnbergi egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Erlangeni Egyetem (Universität Erlangen)
Szakmai kitüntetések
  • Copley-érem (For his researches into the laws of electric currents contained in various memoirs published in Schweiggers Journal, Poggendorffs Annalen and in a separate work entitled Die galvanische Kette mathematisch bearbeitet., 1841)
  • Bavarian Maximilian Order for Science and Art (1853)
  • Foreign Member of the Royal Society
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Simon Ohm témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Polgárcsaládba született 1789. március 16-án Erlangenben; ősei több generáción át lakatosok voltak. Maga Ohm is vándorolt, és vizsgát tett a céhben. 1817-ben kezdett tanítani a kölni gimnáziumban, ahol a matematika és fizika tanára volt. 1826-ban ismertette először az általa felfedezett és róla Ohm törvénynek nevezett fizikai törvényszerűséget, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését adja meg. 1828 és 1832 között a berlini hadi iskolában tanított. 1830-tól foglalkozott a hangtannal. 1833-tól a nürnbergi műegyetem igazgatója.

1849-ben a müncheni egyetemen a fizika rendkívüli, majd 1852-ben rendes tanára lett. 1837-ben Pouillet a francia akadémiának két művet adott át, amelyek Ohm művének alapjain készültek. Ezáltal a tudományos külföld figyelme a német tudós felé fordult: a sokat vitatott mű a Taylor és Scientific Mémoirs II. kötetében jelent meg, angol fordításban, a Royal Society pedig az ünnepelt tudóst a Copley-éremmel ajándékozta meg, és kültagjai sorába választotta.

Münchenben halt meg 1854. július 6-án.

MűveiSzerkesztés

  • Az első könyve 1817-ben jelent meg Erlangenban Grundlinien zu einer zweckmässigen Behandlung der Geometrie als höheren Bildungsmittels címen.
  • Ezután a galvánláncról néhány értekezést közölt, nevezetesen:
    • Vorläufige Anzeige des Gesetzes, nach welchem Metalle die Contact-Elektricität leiten (Schweigg. Journ. XLIV. és Pogg. Ann. IV. 1825);
    • Bestimmung dieses Gesetzes, nebst einem Entwurfe zu einer Theoried. Voltaischen Apparates (Schweigg. XLVI. 1826);
    • Theorie der elektroskopischen Erscheinungen der Säule (Pogg. Ann. VI. VII. 1826). E munkálatok
  • Kutatásait matematikai elméletbe öntötte Die galvanische Kette mathematisch bearbeitet című művében.
  • 1830-ban Ohm működését még irányban a hangtan terén, folytatta. 1843. már meg is jelent egy dolgozat, amely a tudósnak e téren kivitt sikereit foglalta magába és melynek címe: Ueber die Definition des Tons und die Theorie der Sirene und ähnlicher tonbildender Vorrichtungen (Pogg. Ann. LIX. köt. 513. old.).
  • 1849-ben Beiträge zur Molecularphysik (Nürnberg) című műve jelent meg. Bár Ohm több kötetből álló sorozatot tervezett, művét nem fejezte be; második kötete, amely a Dynamik der Körpergebilde címet viseli, csak kéziratban van meg, a harmadikat és negyediket pedig, melyek a tulajdonképpeni fizikai vizsgálatokat foglalták volna magukban, Ohm meg sem írta.
  • 1852-ben jelent meg Erklärung aller in einaxigen Krystallplatten zwischen geradlinig polarisirtem Lichte wahrnehmbaren Interferenz-Erscheinungen (Denkdschr. d. Münch. Ak., VII. köt., 1. és 2. rész) című munkája.
  • Müncheni egyetemi előadásait Grundzüge der Physik (Nürnberg 1854) c. művében írta le.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés