Georg von Wilamowitz-Möllendorf

II. vilagháborús német tengeralattjáró-kapitány

Georg von Wilamowitz-Möllendorf (Weimar, 1893. november 7.Atlanti-óceán, 1943. július 24.) az egyik legidősebb aktív német tengeralattjáró-kapitány volt a második világháborúban.[1]

Georg von Wilamowitz-Möllendorf
Született1893. november 7.
Weimar
Meghalt1943. július 24. (50 évesen)
Atlanti-óceán
Állampolgárságanémet
Nemzetiségenémet
Fegyvernemhaditengerészet
Rendfokozatakorvettkapitány
Egysége21. tengeralattjáró-flottilla
12. tengeralattjáró-flottilla
Csatáimásodik világháború
KitüntetéseiLovagkereszt
Első és másodosztályú Vaskereszt
Német aranykereszt

Pályafutása szerkesztés

Georg von Wilamowitz-Möllendorf 1912. április 1-jén lett a Kriegsmarine kadétja. 1919. december 27-én leszerelt, majd később ismét csatlakozott a haditengerészethez. 1942. június 1-jén korvettkapitánnyá léptették elő.[1]

Két tengeralattjáró kapitánya volt, az U–2 iskolahajóé és az U–459-é. Ez utóbbi úgynevezett fejőstehén, vagyis utántöltő tanker volt. Az U–459-cel hat őrjáratot tett, többek között részt vett a Monszun csoport tevékenységében. Hajójával három szövetséges harci gépet lőtt le. 1943. július 29-én tengeralattjárója annyira megsérült a repülőtámadásokban, hogy úgy döntött, elsüllyeszti. A legénységet a hajó elhagyására utasította, tisztelgett a mentőcsónakoknak, majd visszatért a hajótestbe, és elárasztotta azt. A tengeralattjáróval együtt merült el.[1]

Összegzés szerkesztés

Hajója Parancsnoki szolgálata Őrjáratok száma Őrjáratok hossza (nap) Eltalált hajók száma Eltalált hajók vízkiszorítása (brt)
U–2
1940. augusztus 6. – 1941. október
0
0
0
0
U–459
1941. november 15. – 1943. július 24.
6
297
0
0

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c WW

Források szerkesztés