George Pal

(1908–1980) magyar animációs filmrendező
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 19.

George Pal (születési nevén Marczincsak György Pál;[12] (Cegléd, 1908. február 1.Beverly Hills, 1980. május 2.) magyar származású amerikai animátor, filmrendező és producer. Hírnevét elsősorban a fantasy és a science-fiction műfajába tartozó alkotásainak köszönheti.

George Pal
SzületettMarczincsak György Pál[1]
1908. február 1.[2][3][4][5][6]
Cegléd[1][7]
Elhunyt1980. május 2. (72 évesen)[4][6][8][1][9]
Beverly Hills[1][7]
Állampolgársága
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (–1928, nem ismert, építészet)
Kitüntetései
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
  • Életműdíj (1944)[10]
  • Winsor McCay Award (1975)[1]
  • Inkpot Award (1975)[11]
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeHoly Cross Cemetery

A Wikimédia Commons tartalmaz George Pal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hét egymást követő évben is jelölték Oscar-díjra (a legjobb rajzfilmes rövid történetek kategóriában) 1942 és 1948 között, 1944-ben pedig tiszteletbeli Oscar-díjjal jutalmazták. Így Rózsa Miklós után ő lett a második legtöbb jelölést kapó, emigrációban élő magyar (William S. Darlinggel és Ernest Laszlóval közösen).

Fiatalkora és pályafutásának kezdete

szerkesztés

Édesapja idősebb Marczincsak György Pál, édesanyja Mária volt. Felsőoktatási végzettséget 20 évesen a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán szerzett. 1928 és 1931 között a budapesti Hunnia Filmgyárban forgatott.

23 évesen 1931-ben elvette Grandjean Erzsébetet („Zsókát”), és miután Berlinbe költözött, megalapította a Trickfilm-Studio GmbH Pal und Wittkét, melynek legnagyobb vevője 1931 és 1933 között az UFA Studios volt. Ezalatt szabadalmaztatta bábos filmanimációs módszerét, az úgynevezett Pal-Doll eljárást.

1933-ban Prágában dolgozott. 1934-ben reklámfilmet forgatott párizsi hotelszobájában, majd a Philips is meghívta, hogy készítsen további két rövid reklámfilmet. Eindhovenben kezdte el alkalmazni a Pal-Doll eljárást először egy régi hentesüzletből kialakított stúdióban, majd egy villastúdióban, a Suny Home-ban.

A nácik hatalomra kerülését követően elhagyta Németországot.

1939 előtt öt filmet forgatott a brit Horlicks Malted Milk számára. Az év decemberében, 32 évesen elhagyta Európát, és az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt először a Paramount Pictures részére kezdett el dolgozni. Ekkoriban barátja, Walter Lantz segített neki amerikai állampolgárságot szerezni.

Animátorként az 1940-es években készítette a Puppetoons sorozatot, amellyel 1943-ban kiérdemelte a tiszteletbeli Oscar-díjat, mivel „fejlesztette a történetmesélési eljárásokat és az ezzel kapcsolatos technikákat.” Ezután Pal az Isten küldte, mókus hozta (The Great Rupert) című 1950-es filmmel átváltott az élőszereplős filmekre.

Hírnevét elsősorban az 1950-es években forgatott sci-fi és fantasy filmjeinek köszönheti, mint például a Világok összeütközése (When Worlds Collide),[13] ezen kívül négy olyan híres film is a nevéhez fűződik, melyet Byron Haskin rendezővel együtt alkotott, s ezek közé tartozik a Világok háborúja (The War of the Worlds) (1953). Ő maga rendezte a Hüvelyk Matyi (Tom Thumb) (1958), a Az időgép (The Time Machine) (1960) és az Igaz mese a Grimm testvérekről (The Wonderful World of the Brothers Grimm) (1962) filmeket.

1980-ban, 72 évesen szívinfarktusban halt meg, és Culver Cityben a Szent Kereszt Temetőben temették el. Utolsó, The Voyage of the Berg című filmje soha nem készült el.

  1. a b c d e Who's Who in Animated Cartoon (2006 Applause Theatre & Cinema Books ed.), Pal, George (nee György Pál Marczincsak
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  3. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Animation: A World History: Volume I: Foundations - The Golden Age (2016 Taylor & Francis ed.), 166
  8. ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. Animation: A World History: Volume I: Foundations - The Golden Age (2016 Taylor & Francis ed.), 167
  11. https://www.comic-con.org/awards/inkpot, 2021. július 28.
  12. Historical Development. University for the Creative Arts. [2015. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 12.)
  13. The New York Times

További információk

szerkesztés