Főmenü megnyitása

George Pal

(1908–1980) magyar animációs filmrendező

George Pal (születési nevén Marczincsak György Pál;[11] (Cegléd, 1908. február 1.Beverly Hills, 1980. május 2.) magyar származású amerikai animátor, filmrendező és producer. Hírnevét elsősorban a fantasy és a science-fiction műfajába tartozó alkotásainak köszönheti. Amerikai állampolgárságot azután szerzett, miután Európából emigrált.

George Pal
George Pal (1979).jpg
Született
  • Marczincsak György Pál
  • Marczincsák György Pál
  • Marczincsák Gyula György
  • Marczincsák Julius György

1908. február 1.[1][2][3][4][5][6][7][8][9]
Cegléd[7][9]
Elhunyt 1980. május 2. (72 évesen)[3][5][6][7][8][9]
Beverly Hills[7][9]
Állampolgársága
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
Iskolái Magyar Képzőművészeti Egyetem (–1928, nem ismert, Budapest Academy, építészet)
Kitüntetései
Halál okaszívinfarktus
Sírhely Holy Cross Cemetery

A Wikimédia Commons tartalmaz George Pal témájú médiaállományokat.

Hét egymást követő évben is jelölték Oscar-díjra (a legjobb rajzfilmes rövid történetek kategóriában) 1942 és 1948 között, 1944-ben pedig tiszteletbeli Oscar-díjjal jutalmazták. Így Rózsa Miklós után ő lett a második legtöbb jelölést kapó, emigrációban élő magyar (William S. Darlinggel és Ernest Laszlóval közösen).

Fiatal kora és pályafutásának kezdeteSzerkesztés

Pal az Osztrák–Magyar Monarchiában, Cegléden született, édesapja idősebb Marczincsak György Pál édesanyja Mária volt. Felsőoktatási végzettséget 20 évesen a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett. 1928 és 1931 között a budapesti Hunnia Filmeknél forgatott.

23 évesen 1931-ben elvette Grandjean Erzsébetet („Zsókát”), és miután Berlinbe költözött, megalapította a Trickfilm-Studio GmbH Pal und Wittkét, melynek legnagyobb vevője 1931 és 1933 között az UFA Studios volt. Ezalatt szabadalmaztatta bábos filmanimációs módszerét, az úgynevezett Pal-Doll eljárást.

1933-ban Prágában dolgozott. 1934-ben reklámfilmet forgatott párizsi hotelszobájában, majd a Philips is meghívta, hogy készítsen további két rövid reklámfilmet. Eindhovenben kezdte el alkalmazni a Pal-Doll eljárást először egy régi hentesüzletből kialakított stúdióban, majd egy villastúdióban, a Suny Home-ban.

A nácik hatalomra kerülését követően elhagyta Németországot.

1939 előtt öt filmet forgatott a brit Horlicks Malted Milk számára. Az év decemberében, 32 évesen elhagyta Európát, és az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt először a Paramount Pictures részére kezdett el dolgozni. Ekkoriban barátja, Walter Lantz segített neki amerikai állampolgárságot szerezni.

Animátorként az 1940-es években készítette a Puppetoons sorozatot, amellyel 1943-ban kiérdemelte a tiszteletbeli Oscar-díjat, mivel „fejlesztette a történetmesélési eljárásokat és az ezzel kapcsolatos technikákat.” Ezután Pal a The Great Rupert című 1950-es filmmel átváltott az élőszereplős filmekre.

Hírnevét elsősorban az 1950-es években forgatott sci-fi és fantasy filmjeinek köszönheti, mint például a When Worlds Collide,[12] ezen kívül négy olyan híresebb film is a nevéhez fűződik, melyet Byron Haskin rendezővel együtt alkotott, s ezek közé tartozik a The War of the Worlds (1953). Ő maga rendezte a Tom Thumb (1958), a The Time Machine (1960), és a The Wonderful World of the Brothers Grimm (1962) filmeket.

HalálaSzerkesztés

1980-ban, 72 évesen szívinfarktusban halt meg, és Culver Cityben a Szent Kereszt Temetőben temették el. Utolsó, The Voyage of the Berg című filmje soha nem készült el.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  2. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b c d e Who's Who in Animated Cartoon (2006 Applause Theatre & Cinema Books ed.), Pal, George (nee György Pál Marczincsak
  8. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. a b c d Animation: A World History: Volume I: Foundations - The Golden Age (2016 Taylor & Francis ed.), 166
  10. Animation: A World History: Volume I: Foundations - The Golden Age (2016 Taylor & Francis ed.), 167
  11. Historical Development. University for the Creative Arts. (Hozzáférés: 2010. július 12.)
  12. The New York Times