Főmenü megnyitása

Georgij Konsztantyinovics Romanov orosz herceg

Georgij[1] Konsztantyinovics orosz herceg (oroszul: Князь Георгий Константиович Романов; Szentpétervár, 1903. április 23./május 6.New York, 1938. november 7.) orosz herceg, amerikai orosz emigráns és lakberendező.

Georgij Konsztantyinovics herceg
Георгий Константинович.jpg
Született 1903. május 6.
Szentpétervár; Orosz Birodalom
Elhunyt 1938. november 7. (35 évesen)
New York; Amerikai Egyesült Államok
Állampolgársága orosz
SzüleiJelizaveta Mavrikijevna Romanova orosz nagyhercegné
Konsztantyin Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg
Foglalkozása arisztokrata
Sírhely Novo-Diveevo Russian Orthodox Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Georgij Konsztantyinovics herceg témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Georgij Konsztantyinovics herceg 1903 tavaszán jött világra Konsztantyin Konsztantyinovics nagyherceg és Erzsébet szász–altenburgi hercegnő hetedik gyermekeként, illetve hatodik fiaként. III. Sándor cár törvénye alapján ő és testvérei a hagyományos nagyhercegi rang helyett csupán hercegit viseltek, mivel nagyapjuk nem volt cár.

Konsztantyin nagyherceg titokban verseket és színdarabokat írt, és gyermekeit is ebben a szellemben neveltette. Ennek ellenére csak egyetlen fia, Oleg herceg lépett a nyomdokaiba, többi fia a katonaságot választotta. Georgij Konsztantyinovicsnak is ezt a pályát szánták – a herceg maga kisgyermekként sofőr szeretett volna lenni[2] –, ám az első világháború kitörése, majd édesapja halála közbeszólt. Bátyjait mind a frontra vezérelték, Oleg herceg pár hónappal bevonulását követően elesett. Georgij Konsztantyinovics, túl fiatalon a katonai szolgálathoz, édesanyjával és húgával, Vera Konsztantyinovnával élt a család pavlovszki birtokán.

A cári rendszer végé jelentő 1917-es forradalom után továbbra is Oroszországban maradtak. Az Ideiglenes Kormány házi őrizetbe vette a családot, felügyeletük a bolsevikok hatalomra jutása után drasztikusan megszigorodott. Életkörülményeik egy idő után nagyon rosszak lettek, volt, hogy a palota bútorait kellett elcserélni élelemért cserébe.[3] 1918 októberében a Georgij herceg, húga és édesanyja, illetve legidősebb bátyja gyermekei négy hűséges cselédjükkel együtt Viktória svéd királyné meghívására és politikai nyomására engedélyt kaptak a bolsevik kormánytól az ország elhagyására. Az Ångermanland svéd hajó fedélzetén jutottak el Svédországba. A viszontagságos utazás – a szovjet vezetés kétszer, a német kormány egyszer vizsgáltatta át a hajó minden utasát és rakományát – után Stockholmban kötöttek ki; a svéd királyi család menedéket nyújtott nekik a királyi palotában. Georgij Konsztantyinovics szűk családi köréből mindössze csak két személy, nővére, Tatyjana grúz hercegné és Gavriil Konsztantyinovics menekült meg; többi fivérét mind kivégezték a bolsevikok.

A család és Georgij herceg sógornéja, Ilona szerb királyi hercegnő a svéd fővárosban éltek. Stockholmi életvitelük idővel túl költségesnek bizonyult, melyre nem volt elegendő pénzük, így a család I. Albert belga király invitálására Belgiumba költözött át. Később Németországba települtek át Erzsébet szász–altenburgi hercegnő rokonaihoz. Édesanyja 1927-ben bekövetkezett halálát követően Georgij herceg rövid ideig húgával élt.

Pár év elteltével és egy londoni lakberendezői iskola elvégzése után a herceg az Amerikai Egyesült Államokba való távozás mellett döntött, magára hagyva húgát. New York városában talált otthonra, és belsőépítészként, illetve lakberendezőként kezdett dolgozni. Hamar keresett, jól menő üzletet épített ki; felfelé ívelő karrierjét azonban derékba törte korai halála. Georgij Konsztantyinovics herceg gyermektelenül hunyt el 1938. november 7-én New Yorkban, egy műtét után fellépő komplikációk következtében. Egy New York-közeli orosz ortodox temetőben helyezték örök nyugalomra.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Neve téves formában néha Grigorijként szerepel.
  2. Zeepvat; 104. oldal
  3. Zeepvat; 300. oldal

ForrásokSzerkesztés