Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely (8360 Keszthely, Bercsényi u. 65-67.) a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár filiáléja (külső kiállítóhelye). Kiállításai, múzeumpedagógiai programjai elősegítik az általános-, illetve középiskolai környezetismeret, nép- és honismeret, biológia és történelem tananyag jobb megértését. A sok régi, már nem használatos tárgy történelmi környezetbe illesztését enteriőrök, szemléletes képek és ábrák segítik. Az 1848-as honvédként a hazát szolgáló georgikoni diákoknak harangláb állít emléket.

Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely
Magtár és az ököristálló
Magtár és az ököristálló
A múzeum adatai
Teljes neve Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Georgikon Majortörténeti Kiállítóhelye
Elhelyezkedés Keszthely
 Magyarország
Elhelyezkedése
Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely (Zala vármegye)
Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely
Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely
Pozíció Zala vármegye térképén
é. sz. 46° 46′ 01″, k. h. 17° 14′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 01″, k. h. 17° 14′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

A tangazdasági major-központot az 1797-ben Keszthelyen alapított önálló Georgikon nyolc intézetének kiszolgálására hozták létre, és a tanintézet bezárásáig, 1848-ig biztosította a gyakorlati oktatás, a kísérleti gazdálkodás feltételeit. A major a Georgikon megszűnése után is a korszerű gazdálkodás színtere maradt: 1848-tól 1945-ig a keszthelyi Festetics-uradalom részeként, majd 1970-ig termelőszövetkezetként.

A majort apránként körbeépülte a város; a Georgikon korában épített gazdasági épületeket 1970-ben műemlékké nyilvánították, és kezelésüket átvette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A Georgikon Majormúzeum ünnepélyes megnyitóját a Georgikon alapításának 175. évfordulóján, 1972-ben tartották.

Épületei szerkesztés

Az istállókat a 18. század végén építették, a négyszintes barokk magtárat 1825-ben.

Kiállításai szerkesztés

 
Fowler-féle gőzeke
 
Csepel V2 traktor

A három udvarra osztott majorsághoz közel másfél hektáros kert is tartozik; mindez a szabadtéri rendezvényekhez rendkívül előnyös.

Állandó kiállítások szerkesztés

Az első udvar mellett álló magtárban:

  • pince: szőlészet és borászat,
  • földszint: a majorok kiépítése és a cselédek élete,
  • emelet: az agrárszakoktatás története,
  • padlás: gabonafélék, a gabona tisztítása, tárolása és mérése

kiállítások láthatóak. Az árkádok alatt egy 1910-ben gyártott Fowler-féle kétgépes gőzeke kapott helyet.

A Georgikon idején szekérszínnek használt, később ököristállóvá alakított épületben:

  • a növénytermesztés eszközei és gépei,
  • kovácsműhely,
  • bognárműhely

kiállítások kaptak helyet. Az udvar végében áll az a középfolyosós, léces kukoricagóré, amely már az 1801-ben készült térképeken is szerepel.

A múzeum irodái és a restaurátor műhely a második udvart határoló, L alakú épület régen terménytárolónak, illetve műhelynek használt szárnyában vannak. A középső rész istállóit részben kiállító- és rendezvényteremmé alakították; a hajdani lóistállóban – több mint kétszáz négyzetméteren – az állattenyésztés hagyományait bemutató állattenyésztési kiállítás kapott helyet. Az épületben látható továbbá egy berendezett hajdani kádárműhely is egy alföldi kádárcsalád adományaként.

A harmadik udvarban álló, U alakú régi juhhodály ma gyűjteménytár; itt kapott helyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár mezőgazdasági eszköz- és gépgyűjteménye.

Időszaki rendezvények szerkesztés

A múzeum szívesen ad teret kézműves kiállításoknak és bemutatóknak, mezőgazdasági és néprajzi hagyományokat őrző rendezvényeknek, termelői piacnak, felnőtt és ifjúsági programoknak.

Minden aratási időszakban megtartják a Majorbéli Géptalálkozót; a tizennegyedik 2019. július 27-én volt

Élménygazdaság szerkesztés

Az Élménygazdaságot a kiállítóhely 1,2 hektáros, fallal határolt, a Majormúzeum műemléki épületegyütteséhez szorosan kapcsolódó kertben alakították ki 2011–1013 között, hogy a gyakorlatban mutassák be a Georgikon korabeli gazdálkodást, a jellemző szántóföldi, kertészeti, illetve konyhakerti növényeket, a kiskerti virágokat, a régi magyar haszonállatokat.

Az élménygazdaság egységei:

  • Szántóföldi növények bemutatókertje;
  • Veteményes- és fűszerkert;
  • Virágoskert;
  • Gabonaföld;
  • Szőlőskert;
  • Cseresznyéskert (csonthéjas termésűekkel);
  • Almáskert (almatermésűekkel);
  • Cserjés;
  • Baromfi- és takarmányudvar:
    • nyári konyha,
    • kamra,
    • kosárfonó szín,
    • kocsiszín,
    • pajta,
    • lóistálló,
    • juhakol,
    • baromfi- és kutyaólak,
    • állatkifutók,
    • góré,
    • galambdúc,
    • méhesház;
  • Gépszín.

A látogatók tájékoztatását a növények, a tájfajták elnevezéseit, a korra jellemző termesztési (tartási) jellemzőit, történetét ismertető táblák segítik. A látogatók etethetik, simogathatják az állatokat, előkészíthetik a takarmányokat. A régi erőgépeket fedett gépszínben mutatják be.

A kellemes időtöltést, szórakozást és pihenést hangulatos pihenőhelyek, valamint a parasztgyerekek játékát idéző eszközök, játszóhelyek segítik.

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely témájú médiaállományokat.