Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely
A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely (8360 Keszthely, Bercsényi u. 65-67.) a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár filiáléja (külső kiállítóhelye). Kiállításai, múzeumpedagógiai programjai elősegítik az általános-, illetve középiskolai környezetismeret, nép- és honismeret, biológia és történelem tananyag jobb megértését. A sok régi, már nem használatos tárgy történelmi környezetbe illesztését enteriőrök, szemléletes képek és ábrák segítik. Az 1848-as honvédként a hazát szolgáló georgikoni diákoknak harangláb állít emléket.
Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely | |
Magtár és az ököristálló | |
A múzeum adatai | |
Teljes neve | Magyar Mezőgazdasági Múzeum Georgikon Majortörténeti Kiállítóhelye |
Elhelyezkedés | Keszthely Magyarország |
Cím | 8360 Keszthely, Bercsényi u. 65-67. |
Alapítva | 1972 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 46′ 01″, k. h. 17° 14′ 10″46.766944°N 17.236111°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 01″, k. h. 17° 14′ 10″46.766944°N 17.236111°E | |
A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA tangazdasági major-központot az 1797-ben Keszthelyen alapított önálló Georgikon nyolc intézetének kiszolgálására hozták létre, és a tanintézet bezárásáig, 1848-ig biztosította a gyakorlati oktatás, a kísérleti gazdálkodás feltételeit. A major a Georgikon megszűnése után is a korszerű gazdálkodás színtere maradt: 1848-tól 1945-ig a keszthelyi Festetics-uradalom részeként, majd 1970-ig termelőszövetkezetként.
A majort apránként körbeépülte a város; a Georgikon korában épített gazdasági épületeket 1970-ben műemlékké nyilvánították, és kezelésüket átvette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A Georgikon Majormúzeum ünnepélyes megnyitóját a Georgikon alapításának 175. évfordulóján, 1972-ben tartották.
Épületei
szerkesztésAz istállókat a 18. század végén építették, a négyszintes barokk magtárat 1825-ben.
Kiállításai
szerkesztésA három udvarra osztott majorsághoz közel másfél hektáros kert is tartozik; mindez a szabadtéri rendezvényekhez rendkívül előnyös.
Állandó kiállítások
szerkesztésAz első udvar mellett álló magtárban:
- pince: szőlészet és borászat,
- földszint: a majorok kiépítése és a cselédek élete,
- emelet: az agrárszakoktatás története,
- padlás: gabonafélék, a gabona tisztítása, tárolása és mérése
kiállítások láthatóak. Az árkádok alatt egy 1910-ben gyártott Fowler-féle kétgépes gőzeke kapott helyet.
A Georgikon idején szekérszínnek használt, később ököristállóvá alakított épületben:
- a növénytermesztés eszközei és gépei,
- kovácsműhely,
- bognárműhely
kiállítások kaptak helyet. Az udvar végében áll az a középfolyosós, léces kukoricagóré, amely már az 1801-ben készült térképeken is szerepel.
A múzeum irodái és a restaurátor műhely a második udvart határoló, L alakú épület régen terménytárolónak, illetve műhelynek használt szárnyában vannak. A középső rész istállóit részben kiállító- és rendezvényteremmé alakították; a hajdani lóistállóban – több mint kétszáz négyzetméteren – az állattenyésztés hagyományait bemutató állattenyésztési kiállítás kapott helyet. Az épületben látható továbbá egy berendezett hajdani kádárműhely is egy alföldi kádárcsalád adományaként.
A harmadik udvarban álló, U alakú régi juhhodály ma gyűjteménytár; itt kapott helyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár mezőgazdasági eszköz- és gépgyűjteménye.
Időszaki rendezvények
szerkesztésA múzeum szívesen ad teret kézműves kiállításoknak és bemutatóknak, mezőgazdasági és néprajzi hagyományokat őrző rendezvényeknek, termelői piacnak, felnőtt és ifjúsági programoknak.
Minden aratási időszakban megtartják a Majorbéli Géptalálkozót; a tizennegyedik 2019. július 27-én volt
Élménygazdaság
szerkesztésAz Élménygazdaságot a kiállítóhely 1,2 hektáros, fallal határolt, a Majormúzeum műemléki épületegyütteséhez szorosan kapcsolódó kertben alakították ki 2011–1013 között, hogy a gyakorlatban mutassák be a Georgikon korabeli gazdálkodást, a jellemző szántóföldi, kertészeti, illetve konyhakerti növényeket, a kiskerti virágokat, a régi magyar haszonállatokat.
Az élménygazdaság egységei:
- Szántóföldi növények bemutatókertje;
- Veteményes- és fűszerkert;
- Virágoskert;
- Gabonaföld;
- Szőlőskert;
- Cseresznyéskert (csonthéjas termésűekkel);
- Almáskert (almatermésűekkel);
- Cserjés;
- Baromfi- és takarmányudvar:
- nyári konyha,
- kamra,
- kosárfonó szín,
- kocsiszín,
- pajta,
- lóistálló,
- juhakol,
- baromfi- és kutyaólak,
- állatkifutók,
- góré,
- galambdúc,
- méhesház;
- Gépszín.
A látogatók tájékoztatását a növények, a tájfajták elnevezéseit, a korra jellemző termesztési (tartási) jellemzőit, történetét ismertető táblák segítik. A látogatók etethetik, simogathatják az állatokat, előkészíthetik a takarmányokat. A régi erőgépeket fedett gépszínben mutatják be.
A kellemes időtöltést, szórakozást és pihenést hangulatos pihenőhelyek, valamint a parasztgyerekek játékát idéző eszközök, játszóhelyek segítik.
Források
szerkesztés- Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
- Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely