Főmenü megnyitása

Gerő Ödön, 1883-ig Grünhut[1] (Pécs, 1863. szeptember 13.Budapest, 1939. november 9.) mérnök, író, újságíró.

Gerő Ödön
Gerő Ödön.PNG
Élete
Született 1863. szeptember 13.
Pécs
Elhunyt 1939. november 9. (76 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza

PályájaSzerkesztés

A középiskolát és műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Mérnöki oklevelet szerzett, de a mérnöki pályát hamarosan felcserélte az újságírással. Először a Pesti Hirlapnak dolgozott, itteni álnevei: Viharos, Mártha, Lakatos Endre. Rövid ideig az Ábrányi Emil által szerkesztett Budapesti Ujság zenereferense volt, majd a Neues Pester Journal német nyelvű lap munkatársaként Ego néven írt tárcákat. 1891-ben Fenyvesy Ferenc az általa alapított Magyar Ujsághoz meghívta segédszerkesztőnek. Ugyanebben az évben tíz fiatal íróval együtt megalapította az Élet című lapot, melynek fönnállásáig, hat éven át volt munkatársa, itt Vargha Ilona néven írta cikkeit. Ebben a lapban lett Friedrich Nietzsche híve, eszméinek népszerűsítője. 1910-től a Világ című napilap, 1912-től a Tolnai Világlexikona (vagy a Tolnai Világlapja?) szerkesztője, 1919-től a Pester Lloyd belső munkatársa volt.

Részt vett az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat megalapításában. Az ő meghívására kereste fel Budapestet Ibsen norvég drámaíró. Ugyancsak ő vetette föl elsőként leánygimnázium létesítésének ötletét, amivel vitákat váltott ki.

Mint elbeszélő, az analizáló írók közé tartozott; különös érdeklődéssel fordult a századvégi Budapest szociális élete felé. Publicisztikai munkásságával hozzájárult a szabadelvű eszmék terjesztéséhez. Később képzőművészeti tanulmányai elvonták a szépirodalomtól, színházi és művészeti kritikákat, tanulmányokat írt. Ezekben a modern művészeti áramlatok és művészeti csoportok (köztük a Nyolcak) elfogadtatásáért küzdött.

MunkáiSzerkesztés

  • Az én fővárosom. Tárcák. (Budapest, 1890)
  • Egyének. Elbeszélések. (Budapest, 1892)
  • Két világban. Regény. (Budapest, 1905)
  • Modern magyar festőművészek. (Budapest, 1905) Online
  • Művészetről – művészekről. (Budapest, 1939)

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1883. évi 51874. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1883. év 6. oldal 29. sor.

ForrásokSzerkesztés