Gergely János (immunológus)

(1925–2008) magyar orvos, immunológus, az MTA tagja

Gergely János (Karcag, 1925. december 13.Budapest, 2008. február 4.) magyar orvos, immunológus, egyetemi tanár. Az orvostudományok kandidátusa (1957), az orvostudományok doktora (1968). A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1982. máj. 7.; rendes: 1990. máj. 21.).

Gergely János
Született1925. december 13.
Karcag
Elhunyt2008. február 4. (82 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár (1973–1995)
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem ( – 1950. október 6., orvostudomány)
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1944-ben érettségizett a karcagi Református Nagykun Gimnáziumban. A Debreceni Tudományegyetemen kezdett tanulni; 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Karán általános orvosi oklevelet szerzett. 1951–1953 között az Egészségügyi Tudományos Tanács előadója és titkárságvezető főelőadója volt. 1953–1957 között a BOTE III. sz. Belgyógyászati Klinika tudományos munkatársa, 1958–1963 között tudományos főmunkatársa volt. 1953–1956 között az MTA–TMB-n Gömöri Pál aspiránsaként dolgozott. 1962-től a Medicina Kiadó irodalmi vezetőjeként is tevékenykedett. 1963–1973 között az Országos Vértranszfúziós Szolgálat Központi Kutatólaboratóriuma és az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet Immunkémiai Osztályának tudományos osztályvezetője volt. 1965–1966 között a Birminghami Egyetem Kísérleti Kórélettani Osztálya és a Lausanne-i Egyetem Biokémiai Intézete vendégkutatója volt. 1971–1978 között a Magyar Immunológiai Társaság főtitkára, 1978–1986 között elnöke volt. 1973–1995 között az ELTE Természettudományi Kar (ELTE TTK) Immunológiai Tanszék egyetemi tanára, 1973–1993 között a tanszék vezetője, 1996–1998 között kutatóprofesszora, 1999-től emeritus professzora volt. 1978–1980 között az Európai Immunológiai Társaságok Szövetségének alelnöke, 1980–1983 között elnöke volt. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben rendes tagja lett. 1990–1996 között a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának elnöke volt. 1994–1995 között a Magyar–Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság elnöke volt. 1996-tól a Magyar Tudományos Akadémia Vezetői Kollégiumának tagja volt. 1998–2007 között a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Kutatói Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke, valamint a Széchenyi Professzori Ösztöndíj Kuratóriumának tagja volt. 1999-től a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi tagja, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya Tudományos és Technológia-politikai Kollégium Tudományos Tanácsadó Testületének tagja volt.

Munkássága szerkesztés

Immunológiával, elsősorban a magasabb rendű szervezetek humorális védekezésében központi szerepet betöltő ellenanyag-molekulák vizsgálatával foglalkozott. Nevéhez köthető az ELTE TTK-n az Immunológiai Tanszék létrehozása, s így az immunológia tantárgy egyetemi oktatásának bevezetése. Elsősorban az ő szervezőkészségének és nemzetközi elismertségének köszönhető, hogy Magyarország rendezhette meg az Európai Immunológiai Kongresszust 1978-ban és az Immunológiai Világkongresszust 1992-ben.[3]

Művei szerkesztés

  • Adatok a nephrosis syndroma pathomechanizmusához (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1956)
  • Cholesterin-atherosclerosis gátlása béta- lipoproteinnel történő immunizálás útján (Orvosi Hetilap, 1959. 31.)
  • Különböző érterületek összehasonlító vizsgálata immunelektroforézissel (Orvosi Hetilap, 1961. 6.)
  • Az érfal mucoid anyagainak szerepe az atherosclerosis pathogenesisében (Orvosi Hetilap, 1961. 25.)
  • Vizsgálatok béta-lipoproteid antigénnel (Orvosi Hetilap, 1961. 31.)
  • Az érelmeszesedésről (Budapest, 1962; 2. kiadás: 1966)
  • Mucopolysaccharidák hatása az érfal saját lipolytikus aktivitására (Orvosi Hetilap, 1962. 17.)
  • Aminosavak, peptidek, fehérjék. Laboratóriumi kézikönyv (Dévényi Tiborral; Budapest, 1963; németül: 1968; angolul: 1974)
  • Az intimális mucopolysaccharidák béta-lipoproteid kötő komponense (Orvosi Hetilap, 1963. 30.)
  • IgG myeloma-fehérjék papainszenzitivitása (Medgyesi Györggyel; Orvosi Hetilap, 1967. 35.)
  • A humán IgG papain sensitiv és papain insensitiv populatio (Doktori értekezés; Budapest, 1967)
  • Az immunglobulinok szerkezete és klinikai jelentősége (Az orvostudomány aktuális problémái. 2. Budapest, 1968)
  • Immunohomeostasis (Orvosi Hetilap, 1973. 13.)
  • Immunkémiai módszerek alkalmazásának jelentősége az IgD myloma felismerésében (Orvosi Hetilap, 1974. 23.)
  • Az immunválasz filogenezise és ontogenezise (A biológia aktuális problémái, 1974)
  • Az ellenanyagok szerkezete (Az orvostudomány aktuális problémái. 21. Budapest, 1975)
  • Homoreaktáns faktorok előfordulása és az IgG szintézisére gyakorolt befolyásának vizsgálata (Medgyesi Györggyel, Puskás Évával; Orvosi Hetilap, 1975. 22.)
  • Ellenanyag-specificitás – immunológiai specificitás (Orvosi Hetilap, 1978. 28.)
  • Immunbiológia (Egyetemi tankönyv; Budapest, 1979)
  • Az önállósodott immunbiológia. Eredmények és perspektívák (Magyar Tudomány, 1981)
  • Új lehetőségek az immunfolyamatok felismerési rendszereinek kutatásában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1982. dec. 7.)
  • Immunológiai változások öregkorban (Az öregedés. Biológiai elváltozások, megbetegedések és szociális problémák öregkorban. Szerkesztette: Beregi Edit. Budapest, 1984)
  • Az immunglobulinszintézis genetikai szabályozása. – Sejtkölcsönhatások genetikai szabályozása (Az immungenetika alapjai. Szerkesztette: Petrányi Győző; Budapest, 1986)
  • IgG eredetű szintetikus peptidek immunfolyamatokat befolyásoló hatása (Orvosi Hetilap, 1988. 17.)
  • A humorális immunválasz regulációja: önszabályozó mechanizmusok. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1990. okt. 2.)
  • Egy immunológus századvégi töprengései (Magyar Tudomány, 2000)[4]
  • Emlősök, rovarok és növények immunvédekezésének közös eredete és hasonlósága (Magyar Tudomány, 2004)
  • Egy fehérjéket címkéző molekula és egy magyar származású Nobel-díjas története (Természet Világa, 2005)
  • Közeledünk az immunológiai tolerancia mechanizmusának megértése felé (Orvosi Hetilap, 2007)

Díjai, elismerései szerkesztés

Emlékezete szerkesztés

  • szobra az ELTE TTK 1/C Épületében, a Biológiai Szakgyűjtemény előtt látható (Szabó Gábor szobrászművész alkotása; 2010)
  • Karcagon emléktáblát avattak (portré-dombormű, 2010)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Base biographique (francia nyelven)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  3. ez a magyar tudományos élet eddigi egyik legnagyobb eseménye volt: az 5000 fős rendezvényen 5 Nobel-díjas kutató is részt vett
  4. Magyar Tudomány, 2000. március
  5. Háromföld.hu

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Poór Gyula: Laudáció Gergely János professzornak (Orvosi Hetilap, 2006. 20.)
  • Poór Gyula: Gergely János akadémikus halálára (Magyar Reumatológia, 2008)
  • Gergely János szobra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (Természet Világa, 2011)
  • Akadémiai kislexikon I. (A–K). Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Budapest: Akadémiai. 1989. ISBN 963-05-5280-9
  • Biológiai lexikon II. (G–K). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0531-2
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre; Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1861-1918, 1921, 1924-1943; 1973, 1986, 1991, 1997, 2001
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
  • Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Szluka Emil, Schneider László. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1988.
  • Új magyar lexikon VII.: Kiegészítő kötet (A–Z). Szerk. Berei Andor egy. tanár, Szabó Imre ak. Budapest: Akadémiai. 1972.
  • Új magyar lexikon VIII.: Kiegészítő kötet (A–Z, 1962–1980). Szerk. Maros Istvánné, Zsilinszky Sándor. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-3852-0 ISBN 963052803 7 sorozat ISBN 963 05 2810 X kiegészítő kötet