Gergely Jenő (építész)

(1880–1974) magyar építészmérnök
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 6.

Gergely Jenő (Rákospalota, 1880. február 5.Montréal, Kanada, USA, 1974. február 27.) magyar építészmérnök.

Gergely Jenő
Született1880. február 5.
Rákospalota
Elhunyt1974. február 27. (94 évesen)
Montréal
SírhelyMount Royal Cemetery
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Életpályája

szerkesztés

Szülei: Guttmann Ármin és Kramer Róza.[1] 1901-ben végzett a József Nádor Műszaki Egyetem hallgatójaként.[2] 1903-ig a Ganz Hídosztályán, majd Zielinski tervező irodájában alkotott 1908-ig. 1908-ban mérnöki irodát alapított Gut Árpáddal, aki üzlettársa és barátja is volt. 1945–1948 között a tervezőirodát egyedül vezette. 1948-tól magasépítési vasbetonszerkezeteket tervezett.

Munkássága

szerkesztés

Nevükhöz fűződik az új építőanyag, és az ezzel összefüggő építésmód – a vasbeton elterjesztése. 12 évnyi közös munkájuk eredménye hidak, köz- és lakóépületek, gyárak, ipari létesítmények, víztárolók és víztornyok, gabonasilók, székházak és katonai bázisok, összesen 654 vasbeton és acélszerkezetes épület tervezése és megépítése Magyarországon és külföldön. Siófok jelképe, a vasbeton lábakon álló 45 méter magas víztorony, Gut Árpáddal közös munkájuk, amely 1912-ben készült el. Kivételes tehetségét az is jelzi, hogy 173 híd az ő tervei szerint épült.

A holokauszt túlélője.[3]

  • Aranydiploma (1954)[4]

További információk

szerkesztés