Wikipédia

Gerlei Ferenc

(1901–1970) patológus, egyetemi magántanár

Gerlei Ferenc, 1909-ig Grűn Ferenc[2] (Szarvas, 1901. április 28.[3] – Nyíregyháza, 1970. június 21.) kórszövettani, kórbonctani szakorvos, egyetemi magántanár, az orvostudományok kandidátusa (1952), Kossuth-díjas (1961).

Gerlei Ferenc
SzületettGrűn Ferenc
1901. április 28.[1]
Szarvas
Elhunyt1970. június 21. (69 évesen)
Nyíregyháza
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapatológus
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiFerenc József Tudományegyetem (–1932)
KitüntetéseiKossuth-díj (1961)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Gerlei (Grűn) Jenő (1870–1923) gőzmalom tulajdonos és Schőn Olga (1870–?) gyermekeként született zsidó családban.[4] A Szarvasi Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett, azonban egyetemi tanulmányait csak évekkel később kezdte meg a szegedi Ferenc József Tudományegyetem orvosi karán. 1932 júniusában szerezte meg oklevelét. Már 1926 márciusától az egyetem kórbonctani és kórszövettani intézetébe került mint externista, majd a következő év szeptemberétől díjas gyakornokká nevezték ki. 1927-ben írt tudományos dolgozatával pályadíjat nyert. 1935-ben Szegeden kórbonctani, kórszövettani és kórvegytani szakvizsgát tett. 1936-ban megpályázta a nyíregyházi Erzsébet Közkórház alorvosi állását, amelyet november elsejétől töltött be. A második világháború idején többször behívták munkaszolgálatra, de a kórház igazgató-főorvosa minden alkalommal elérte, hogy visszahelyezzék „nélkülözhetetlensége” miatt. A háború után sem szakadt meg kapcsolata a Szegedi Tudományegyetemmel, ahol 1947-ben Az emésztőszervek kórbonctana és kórszö­vettana című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést nyert. 1953 januárjától viselte a kandidátusi címet. 1952 áprilisa után a Nyíregyházi Megyei Kórház önálló patológiai osztályának főorvosa volt. Évtizedekig vezette a megyei kórház könyvtárát, majd orvos-tanácsadóként működött. Mintegy 70 szakközleménye jelent meg.

Felesége Német Anna volt, akit 65 évesen vett nőül.

Művei szerkesztés

  • A duodenum subcutan tompa erőművi sérüléséről. (Orvosok Lapja, 1946, 15.)
  • Febris recurrens-esetek Szabolcs vármegyében. Kemény Lajossal. (Orvosok Lapja, 1946, 21.)
  • Elsőleges vérbajos fertőzést utánzó ajak-sarcoma. (Orvosi Hetilap, 1947, 21.)
  • Emberi takonykór esete és felismerésének jelentősége az állatvédelem szempontjából. Földi Emillel, Görög Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1953, 12.)
  • Hypernephroma (Grawitz-féle daganat) áttéte pajzsmirigyben. Illyés Zsigmonddal. (Orvosi Hetilap, 1954, 5.)
  • A macrofollicularis lymphoblastoma (Brill-Symmers-kór) mint más, malignus haemoblastosisba átmenő praeblastomás kórfolyamat. Korpássy Béláva, Ormos Jenővel, Sarkadi Ádámmal, Sarvay Tivadarral. (Orvosi Hetilap, 1954, 19.)
  • Könnyen elvégezhető májfunkciós próba a gyakorló orvos részére. Medgyesi Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1954, 39.)
  • Duodenumba átfúródott epekő okozta pylorus-szűkület. Illyés Zsigmonddal. (Orvosi Hetilap, 1956, 27.)
  • Adatok a dermoepidermitis toxico-allergicagestationis kórképéhez. Szegő Lászlóval. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1957, 6.)
  • Candida Krusei által okozott generalizált candidiasis. Vitéz Istvánnal, Péterffy Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1957, 20.)
  • Pancreas aberrants tartalmazó Meckel-diverticulum által okozott háromszoros bélelzáródás. Illyés Zsigmonddal. (Orvosi Hetilap, 1957, 38.)
  • Éveken át caries costaeval kapcsolatos hidegtályognak tartott spontán külső epesipoly. Illyés Zsigmonddal. (Orvosi Hetilap, 1959, 16.)
  • A duodenum lymphoreticularis sarcomája. Kondrai Gerővel. (Orvosi Hetilap, 1959, 21.)
  • Veleszületett haemangiomatosis (haemangioma multiplex) esete. Braxatoris Rudolffal, Krasznay Judittal. (Gyermekgyógyászat, 1960, 1.)
  • Adatok a csecsemőkori myocarditis fibrosa (hegszív) és elastofibrosis myocardii pathogenesiséhez. Palásthy Gézával, Halász Margittal. (Gyermekgyógyászat, 1968, 2.)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Munka Érdemrend (1958)[5]
  • Kossuth-díj (1961)
  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1965)[6]

Emlékezete szerkesztés

A nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház kórbonctani osztályának bejáratánál születésének 100. évfordulója alkalmából, 2001. április 28-án emléktáblát avattak.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Gerlei Ferenc, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05181.htm
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 40470/1909. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 99. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1909. év 12. oldal 17. sor
  3. ↑ Születési bejegyzése a szarvasi polgári születési akv. 354/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
  4. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 712/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
  5. ↑ Magyar Közlöny, 1958. szeptember 24. (88. szám)
  6. ↑ Magyar Közlöny, 1965. április 25. (25. szám)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gerlei_Ferenc&oldid=24741263”