Giesswein Sándor

Giesswein Sándor (Tata, Komárom vm., 1856. február 4.Budapest, 1923. november 15.) eszperantista, pápai prelátus, politikus, író, társadalomtudós, az MTA levelező tagja, keresztényszocialista politikus, országgyűlési képviselő, 1916-tól 1921-ig a Szent István Akadémia elnöke, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke.

Giesswein Sándor
Giesswein Sándor.jpg

Született 1856. február 4.
Tata
Elhunyt1923. november 15. (67 évesen)
Budapest
Párt Katolikus Néppárt
(1905-1910)
Országos Keresztényszocialista Párt
(1907-1918)
Keresztényszociális Néppárt
(1918-1919)
Keresztényszociális Gazdasági Párt
(1920-1921)
Választókerület Magyaróvár

Foglalkozás katolikus pap, teológus, politikus
Vallás római katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Giesswein Sándor témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

A teológiát Bécsben és Budapesten végezte, 1878-ban szentelték pappá, 1897-ben kanonok, 1902-ben apát, 1909-ben pápai prelátus lett. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke. A magyaróvári kerület néppárti jelöltjeként 1905-ben kapott mandátumot, és közel húsz éven át képviselte választóit a magyar parlamentben. Megtanulta, és aktív támogatója volt a volapük, majd az eszperantó nyelvnek.

Giesswein az első világháború évei alatt egyre következetesebben békepárti lett, s a keresztény humanizmus szellemében támadta a terrort, a faji megkülönböztetést és a társadalmi igazságtalanságokat, 1910-ben a Magyar Békeegyesület elnöke lett. Támogatta a feministákat, majd a háború alatt az antimilitarista mozgalmakat.

1911-ben a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnökévé választotta, ezt a tisztségét haláláig töltötte be. Nemzetközi Katolikus Eszperantista Szövetség vezetőségi tagja volt. Több eszperantó nyelvű prédikációt és szentmisét tartott, annak ellenére, hogy az eszperantó csak a második vatikáni zsinat után lett elfogadott liturgikus nyelv. Ilyen misékre és prédikációkra nemzetközi találkozók alkalmával került sor. 1923-ban megalapította az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját, itt haláláig elnökölt.

Eredetileg Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, de 1958-ban földi maradványait exhumálták és a Győri bazilika altemplomában temették újra, ma is ott nyugszik.

MunkásságaSzerkesztés

Szerkesztette az Auróra című kereszténydemokrata irányvonalú politikai hetilapot 1919 decemberétől 1923-ig. Több könyve jelent meg nyelvészeti, filozófiai, politikai és társadalmi (szociológiai) témákról. Barankovics István 1947 augusztusában a Demokrata Néppárt zászlóbontásakor ezt mondta róla: „A mi nagy előfutárunk Giesswein, a modern szociális és demokratikus kereszténypolitika tiszta forrása.” Emlékére a magyaróvári templom kertjében fölállították mellszobrát, amelynek felirata: „Giesswein Sándor a szeretet és béke apostola.”

Emlékezete – eszperantáliák[1]Szerkesztés

 
Emléktáblája a pécsi Eszperantó Parkban (2010)
 
Eszperantisták látogatása Dombóváron – 2016
 
Emléktábla a dombóvári (Rákóczi utcai) katolikus temető ravatalozójának K-i homlokzatán.[2]
  • Budapest VIII. Kerepesi temető, 53-1-82. Felszámolt sírhely.
  • Dombóvár, katolikus temető ravatalozójának falán gránit emléktábla.[3]
  • Győr, Káptalandomb 7., Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Szeminárium fő lépcsőházában van felújítva, egy gipsz mellszobor.[4]
  • Győr, Püspöki Székesegyház altemploma. Kriptafülke, vörös gránittábla.
  • Mosonmagyaróvár, Szt. Gotthárd plébániatemplom, Magyar utca felőli templomkert, mellszobor.
  • Pécs, Papnövelde u. Eszperantó Park. Gránit emléktábla.
  • Tata, plébánia épületének homlokzatán emléktábla (Kossuth tér 15.).
  • Taksony, Szent Anna templom tetején: Szobor a Giesswein síremlékéről.

Giesswein-emlékbizottságSzerkesztés

A magyaróvári Szent Gotthard egyházközség hozta létre 2006-ban a szociális felelősségvállalás – az örök emberi értékeken alapuló politizálás elismerésére. Giesswein-emlékéremmel tüntetik ki a Giesswein emléknapon a társadalmi környezet iránt nem közönyös egyéneket.[5]

Giesswein-emlékérmet kaptak:

Művei, publikációi (válogatás)Szerkesztés

  • Causae et evolutio schismatis Graecorum. Dissertatio inauguralis; Recihard-Litfass, Sopron, 1880
  • Mizraim és Assur tanúsága. Az ó szövetségi szt iratok hitelessége és isteni sugalmaztatása az aegyptológia világításában. 1-2. köt. Győr, 1887-88 (http://lexikon.katolikus.hu/G/Giesswein.html)
  • Buddhizmus és kereszténység. Vallástudományi tanulmány; Buzárovits Ny., Esztergom, 1889
  • Az összehasonlító nyelvészet fő problémái (Győr, 1890)
  • Az ó-egiptomi Halottak Könyve; Pallas Ny., Bp., 1890
  • A vallás alapja és eredete, különös tekintettel a modern vallásbölcseleti elméletekre; Athenaeum Ny., Bp., 1895
  • A katholikus egyház társadalmi missiója (Győr, 1896)
  • Munkásvédelem (1901)
  • Történelembölcselet és szociológia; Stephaneum Ny., Bp., 1904 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből)
  • Társadalmi problémák és keresztény világnézet (Budapest, 1907)
  • Egyiptom és a Biblia (Budapest, 1909)
  • Világegyetem és a lélek világa (Budapest, 1913)
  • Keresztény szociális törekvések a társadalmi és gazdasági életben (Budapest, 1913)
  • A szociális kérdés és a keresztény szociálizmus. Népiratkák 294. Szent István Társulat Budapest (1914)
  • A háború és a társadalomtudomány (Budapest, 1915)
  • Egyén és társadalom (Budapest, 1915)
  • Új idők küszöbén (Budapest, 1918)
  • Háború és béke között; Stephaneum Ny., Bp., 1921 (Auróra könyvtár)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés