Gilbert Newton Lewis

Gilbert Newton Lewis (Weymouth, Massachusetts, 1875. október 23. – Berkeley, Kalifornia, 1946. március 23.) amerikai fizikus, kémikus. Neve összeforrt a róla elnevezett sav-bázis elmélettel (Lewis–Pearson-elmélet) és a kovalens kötésről alkotott elméletével, valamint az oktettszabály is az ő nevéhez fűződik.

Gilbert Newton Lewis
Életrajzi adatok
Született	1875. október 23. Weymouth, Massachusetts
Elhunyt	1946. március 23. (70 évesen) Berkeley, Kalifornia
Ismeretes mint	kémikus fizikus egyetemi oktató szakíró
Nemzetiség	amerikai
Iskolái	Harvard Egyetem Massachusetts Institute of Technology
Pályafutása
Szakterület	fizikai kémikus
Tudományos fokozat	fizikai kémikus
Szakmai kitüntetések
Willard Gibbs Award (1924) a Madridi Complutense Egyetem díszdoktora (1934) Davy-érem (1929) Foreign Member of the Royal Society (1940. május 23.) Silliman Memorial Lectures (1925) William H. Nichols Medal (1921)
Hatással voltak rá	Irving Langmuir Merle Randall
A Wikimédia Commons tartalmaz Gilbert Newton Lewis témájú médiaállományokat.

Felfedezései

• Lewis–Pearson-féle sav-bázis elmélet:

A savak olyan anyagok, mely elektronpár leadására képesek, azaz elektronpár-donorok. A bázisok pedig elektronpár-akceptorok, tehát elektronpár felvevők. Az 1938-ban felfedezett elméletet, 1963-ban Ralph G. Pearson továbbfejlesztette, és mind a savak, mind a bázisok esetén megkülönböztet úgynevezett hard (kemény) és soft (lágy) változatokat.

• Kovalenskötés-elmélet (Valence bond /VB/ theory):

Ezen elmélet szerint a pontszerű atomokat egyszerű kötés köti össze, és ez minden anyagra egyformán igaz. Lewis ekkor még nem ismerte sem az ionos kötést (Coulomb-erő), sem a másodlagos kötő erőket (van der Waals-erők).

További információk

• Hildebrand, Joel H.: Gilbert Newton Lewis 1875–1946 (angol nyelven) (PDF). Biographical Memoirs pp. 210–235. National Academy of Sciences, Washington D.C., 1958. (Hozzáférés: 2013. február 9.)