A Gilitka-kápolna vagy Szent Anna kápolna egy műemléki védelem alá tartozó[1] római katolikus kápolna, mely a Gilitka-patak völgyében található, a Bükki Nemzeti Park területén, a Heves vármegyei Bélapátfalva és Szarvaskő közötti Országos Kéktúra útvonala mentén. A kegyhely, amely 1750 óta búcsújáró hely, az Egri főegyházmegyéhez tartozik.[2]

Gilitka-kápolna
Szent Anna kápolna
A Gilitka-kápolna bejárati homlokzata
A Gilitka-kápolna bejárati homlokzata
Egyházmegye Egri főegyházmegye
Építési adatok
Rekonstrukciók évei 1880, 2006
Stílus barokk
Védettség műemlék
Település Bélapátfalva
Elhelyezkedése
Gilitka-kápolna (Heves vármegye)
Gilitka-kápolna
Gilitka-kápolna
Pozíció Heves vármegye térképén
é. sz. 48° 01′ 13″, k. h. 20° 21′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 13″, k. h. 20° 21′ 10″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gilitka-kápolna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nevének eredete szerkesztés

A hagyomány szerint elsőként a völgy kapta a Gilitka nevet, a Bél nemzetségbeli II. Kilit egri püspökről, aki 1232-ben a közelben alapította meg a ciszterciek bélháromkúti apátságát. A Gilitka szó ennek becéző, népies változata. Szent Anna tisztelete a 18. század közepén honosodott meg ezen a vidéken.[2]

Története szerkesztés

A Szarvaskő várát Bélapátfalvával összekötő régi országút mellett, a Gilitka-forrás közelében lévő kápolnát, eredetileg Baranyi István mikófalvi remete építette azon a helyen, ahol a legenda szerint Szent Anna megjelent.[3] Az 1700-as évek közepén Androvics Miklós az egri szeminárium rektora barokk stílusban felújíttatta, és titulusaként ekkor kapta a Szent Anna nevet.[4] A kápolna az 1800-as évek második felében még jó állapotban volt. 1879 májusában Zsasskovszky József érseki megbízott, apátfalvai plébános engedélyt kapott az egri érsektől a kápolna tetőszerkezetének felújítására, amelyet Rubai Kovács János mónosbéli lakatos, molnár és ácsmester végzett el. 1880 júniusában Csuhay Antal kőművessel, apátfalvi lakossal szerződés készült a kápolna külső-belső kőműves munkáinak elvégzésére.[5] A kegyhely a második világháborúig helyi búcsújáró hely volt. Főként Bélapátfalva, Szarvaskő, Mikófalva, Balaton, Felnémet és Bükkszentmárton lakossága zarándokolt Szent Anna napján (július 26.), szervezett körmenettel, az erdőben lévő kápolnához. A kápolna a háborúban megsérült, a búcsújárás pedig szünetelt.[3] A kápolna és környezetének állapota az utóbbi évtizedekben sokat romlott. Seregély István egri érsek hozzájárulásával Csuhány Béla okleveles építészmérnök kezdeményezésére és irányításával 2004-ben helyreállítási munkálatok kezdődtek, melyek 2006-ra, a külső területrendezéssel együtt 2007-re fejeződtek be.[6] A kápolnát 2007. július 29-én, a Szent Anna búcsú alkalmából újra felszentelték.[7]

Megközelítése szerkesztés

  • Szarvaskőből: az Eger felől érkezők (vonat, autóbusz, gépkocsi, egyéb), a község központi parkolójából indulhatnak gyalogosan a szarvaskői várat is érintő Országos Kéktúra útvonalán, melyen kb. 5300 m után érhető el a kápolna.
  • Bélapátfalváról: gyalogosan, vagy kerékpárral Bélapátfalváról, a Bartók Béla útról indulva, a Telekessy út mentén, autóval is el lehet jutni az ún. Telekessy-parkolóig, s innen kb. 2100 m erdei út után juthatunk el a kápolnához.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Magyarország Műemlékjegyzéke - Heves megye. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2005. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
  2. a b Ipolyvölgyi
  3. a b Kat. Lex.
  4. a b Geocaching
  5. Szent Anna napi búcsú a Gilitka-kápolnánál. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, 2014. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
  6. Bársony Béla: Gilitka-kápolna. Bélapátfalvai Helyítörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
  7. A bélapátfalvai Szent Anna-kápolna megáldása. Magyar Kurír, Katolikus Hírportál, 2007

Források szerkesztés