Főmenü megnyitása

Ginsztler János

magyar gépészmérnök, hegesztőmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja

Ginsztler János (Budapest, 1943. május 23.2019. július 7.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, hegesztőmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az anyagtudomány és az online diagnosztikai módszerek fejlesztése. 1991 és 1998 között a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetközi rektorhelyettese.

Ginsztler János
Született 1943. május 23.
Budapest
Elhunyt 2019. július 7. (76 évesen)
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gépészmérnök,
hegesztőmérnök,
egyetemi tanár
Kitüntetései Széchenyi-díj (2010)

ÉletpályájaSzerkesztés

1961-ben érettségizett, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának kalorikus gépészmérnök szakára. Itt szerzett mérnökdiplomát 1966-ban. Két évvel később hegesztőmérnöki képesítést is szerzett. Gépészmérnöki diplomájának megszerzése után az egyetem mechanikai technológia tanszéknél kapott tanársegédi állást. Később adjunktusként dolgozott az intézetben. 1981-ben kapta meg egyetemi docensi, három évvel később egyetemi tanári kinevezését. Közben 1986-ban az egyetem villamosipari anyagtechnológia tanszék vezetésével bízták meg. Tanszékvezetői pozícióját a két tanszék egyesítése után létrejött mechanikai technológia és anyagszerkezettan tanszéken (2004-től anyagtudomány és technológia tanszék) is megtartotta egészen 2007-ig. Emellett 1991-ben az egyetem nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettesévé is megválasztották, tisztségét hét éven keresztül töltötte be. 1996-ban az MTA és a BME közös Fémtechnológiai Kutatócsoportjának vezetésével is megbízták. 1998-ban az egyetem Mérnöki Továbbképző Intézetének igazgatója lett. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1980-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1988-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bizottságának lett tagja, több éven át elnöke is volt. 1994 és 2000 között az akadémia közgyűlési képviselője volt, majd 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben pedig rendes tagjává. Közben az Elektronikus Eszközök és Technológiák Bizottságba is bekerült. 1998-ban a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea) is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett a Magyar Mérnökakadémia alapító tagja. A szervezetnek 1990 és 1996 között főtitkára, majd ezt követően elnöke. 1990-től három éven át a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke, illetve 1991–1998-ban a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) alelnöke volt. 1994 és 2000 között az Országos Atomenergia Bizottságban és a Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban tevékenykedett. 2004-ben a Magyar Szabványügyi Testület vezetésével is megbízták. Számos tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságában vesz részt: 'The International Journal of Pressure Vessel and Piping, a High Temperature Technology, a European Journal of Mechanical Engineering.

MunkásságaSzerkesztés

Fő kutatási területe az anyagtudomány, az online diagnosztikai módszerek fejlesztése és a károsodásanalízis.

Fontos eredményeket ért el a magas hőmérsékleten üzemelő erőművi anyagok károsodásanalízise területén. Nevéhez fűződnek a fentiek területén túl fontosabb eredmények az online élettartam-növelési/regenerálási technológiák fejlesztése területén, valamint a reverzibilis–irreverzibilis anyagszerkezeti változások közötti határsáv megállapítása. Sikerült növelnie az úgynevezett maradék élettartam becslési pontosságát.

Jelentős oktatói és tudományos közéleti munkássága is: számos nemzetközi egyetemi együttműködést szervezett, nemzetközi tudományos szervezeti tagságai sokrétűek. 2005-ben a Nemzetközi Mérnökszervezet legmagasabb díjával jutalmazták. Több mint kétszázhetven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Munkáit magyar, angol, német és orosz nyelven adja közre.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Vegyipari és energiaipari berendezések műszaki felügyelete (társszerző, 1979)
  • A tartós hőmérsékletnek és változó feszültségnek kitett acélokban végbemenő változások és ezek élettartam-csökkentő hatása mérséklésének anyagszerkezettani háttere (1988)
  • Thermal Strain Ageing and Crack Initiation During Low Cycle Thermal Shock Fatigue (1988)
  • Revalidability of High Temperature Ferritic/Bainitic Steels (társszerző, 1991)
  • Analysis of Thermal Shock and Thermal-Mechanical Fatigue (1996)
  • Experimental Analysis of Thermal Shock (1996)
  • Az anyagtudomány szerepe a fenntartható fejlődésben (1997)
  • Component Reliability under Creep = Fatigue Condition (társszerző, 1998)
  • Activation Processes of Stress Relaxation During Hold Time in 1 Cr-Mo-V Steel (társszerző, 1999)
  • Alkalmazott anyagtudomány (társszerző, 2000, 2005)
  • Mérnökképzés a 21. században (2004)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés