Főmenü megnyitása

A Giovanna D’Arco (Jeanne d'Arc, Az orléans-i szűz) Giuseppe Verdi egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Temistocle Solera írta valószínűleg Schiller Die Jungfrau von Orleans drámája alapján. Solera mindvégig tagadta, hogy Schiller drámáját dolgozta volna át, és a történetet saját ötletének tekintette. Ősbemutatójára 1845. február 15-én került sor a milánói La Scala operaházban.

Giovanna D’Arco
drame lyrique
Giuseppe Verdi, Giovanna d'Arco, Vocal Score - Restoration.jpg
Eredeti nyelv olasz
AlapműThe Maid of Orleans
Zene Giuseppe Verdi
Szövegkönyv Temistocle Solera
Felvonások száma
  • 3 felvonás
  • 1 prológus
Főbb bemutatók 1845. február 15. (Erminia Frezzolini, Antonio Poggi, Filippo Colini, Teatro alla Scala)
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanna D’Arco témájú médiaállományokat.

SzereplőkSzerkesztés

Szereplő Hangfekvés
Giovanna (Johanna) szoprán
VII. Károly, Franciaország királya tenor
Giacomo, pásztor, Giovanna apja bariton
Talbot, angol tengernagy basszus
Delil, francia kapitány tenor
Francia és angol katonák; francia nép; angyalok és ördögök

CselekménySzerkesztés

Helyszín: Franciaország (Domrémy, Reims)
Idő: 1429

PrológusSzerkesztés

Első kép
Nagyterem Domrémy várában

A király az álmában megjelenő oltárról mesél a falu lakosságának, mely előtt fel kell ajánlania sisakját és kardját a Szűzanyának. A falusiak szerint az oltár gonosz szellemek műve.

Második kép
Mária-kép az erdőben

Johanna imádkozik a kép előtt, és úgy érzi, fontos feladatot kapott Istentől: Franciaország megmentését az angoloktól. Bátorságot önt Károlyba, és felajánlja segítségét. Apja, Giacomo, aki kihallgatta beszélgetésüket, eltaszítja magától a lányt.

Első felvonásSzerkesztés

Első kép
Az angol tábor Reims közelében

Az angol katonák értesültek Johanna szent küldetéséről, és félnek a háborútól. Giacomo, mivel azt hiszi, Károly elcsábította, bosszút akar állni a királyon, és ezért kész kiszolgáltatni Johannát az angoloknak.

Második kép
A királyi palota kertje

Az angolokkal való sikeres összecsapás után Johanna vissza szeretne térni szülőföldjére. Károly szerelmet vall neki, és megkéri, hogy helyezze fejére a koronát. Johanna elbizonytalanodik, mivel fél, hogy a földi szerelem ereje győzni fog az égi felett.

Második felvonásSzerkesztés

Tér a reimsi katedrális előtt

Miközben a nép Johannát dicsőíti, Giacomo a lányát boszorkánysággal, Károlyt pedig istenkáromlással vádolja. Johanna bűnösnek érzi magát, ezért nem védekezik, ezzel kiváltja a nép haragját. Giacomo átadja lányát az angol katonáknak.

Harmadik felvonásSzerkesztés

Angol erőd a csatatér közelében

A börtönben Johanna szabadulásáért imádkozik, és Isten bocsánatáért. Giacomo segítségével, aki felismeri lánya ártatlanságát, kiszabadul, és győzelemre vezeti a francia seregeket. Megmenti Károlyt, de halálosan megsebesül. Utolsó perceiben a Domrémy-erdő Szűzanyájának szolgálatába ajánlja magát.

Híres részletekSzerkesztés

  • Pondo è letal martirio – VII. Károly áriája (prológus)
  • Sotto una quercia parvemi – VII. Károly áriája (prológus)
  • Sempre all’alba ed alla sera – Giovanna áriája (prológus)
  • So che per via dei triboli – Giacomo áriája (első felvonás)
  • Franco son io – Giacomo áriája (első felvonás)
  • O fatidica foresta – Giovanna áriája (első felvonás)
  • Comparire il ciel m’ha stretto – Giacomo áriája (második felvonás)
  • Quale al più fido amico – VII. Károly áriája (harmadik felvonás)
  • Speme al vecchio ora una figlia – Giacomo áriája (harmadik felvonás)

DiszkográfiaSzerkesztés

Montserrat Caballé (Johanna), Plácido Domingo (VII. Károly), Sherrill Milnes (Giacomo) stb.; Ambrosian Operakórus, Londoni Szimfonikus Zenekar, vez.: James Levine (1972) EMI 0 88219 2

ForrásokSzerkesztés

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
  • Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

További információkSzerkesztés