Főmenü megnyitása

A Giro d’Italia a második legrangosabb kerékpáros körverseny a Tour de France után, amelyet évente rendeznek meg. A kerekesek három héten keresztül járják be elsősorban Olaszországot, de környező, sőt távolabbi országokat is érinthetnek (például 2012-ben Dániából indultak). Az egyes etapok különbözőek, vannak sík szakaszok sprinthajrával és hegyi szakaszok sprinthajrával vagy hegyi befutóval, illetve csapat- és egyéni időfutamok is.

Giro d’Italia
(Giro)
Fausto Coppi emlékmű a Pordoi-hágón
Fausto Coppi emlékmű a Pordoi-hágón

Címvédő Ecuador Richard Carapaz (2019)
Legtöbb győzelem 5 győzelem:
Olaszország Alfredo Binda
Olaszország Fausto Coppi
Belgium Eddy Merckx
Adatok
Sportág országútikerékpár-versenyzés
Ország Olaszország
Időpontminden év május-júniusa
Első esemény1909
Eddigi események száma100 (2017)

A Tour de France-szal és Vuelta ciclista a Españával együtt része a kerékpárosok legtekintélyesebb háromhetes versenyeinek, a Grand Tournak.[1]

TörténeteSzerkesztés

Az első versenyt 1909-ben rendezték a La Gazzetta dello Sport sportújság szervezésében,[2][3] jelenleg ezt a feladatot az RCS Sport társaság végzi.[4][5] A versenyt 1909 óta minden évben megrendezték, kivéve a két világháború alatt.[2] Kezdetben szinte csak olaszok versenyeztek, de a verseny népszerűségének és elismerésének növekedéseként a mezőnyben az egész világról jelentek meg kerékpárosok. A körverseny a UCI World Tour része.

LebonyolításSzerkesztés

A Tour de Franceal (francia körverseny) és a Vuelta a Españával (spanyol körverseny) együtt a Giro d’Italia egyike a három nagy körversenynek (Grand Tour, GT), amelyek a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) versenynaptárában is szerepelnek.

A Giro rendezője az RCS Sport, amely többek között olyan híres rendezvények szervezője is, mint például a Milánói maraton.

Rendszerint május végén, június elején rendezik meg. Míg az útvonal minden évben más, a verseny felépítése nem változik: legalább két időfutamot tartalmaz, illetve áthaladnak az Alpokon,[6] beleértve a Dolomitokat is. Hasonlóan a többi Grand Tour versenyhez a Giro is 21 szakaszból áll, amit 23 nap alatt teljesítenek (két pihenőnap van).

A Giro rajt/cél helyszíneiSzerkesztés

Közel fél évszázadig, a verseny Milánó városából rajtolt és ért célba, a város, ahol a Gazzetta dello Sport székhelye van.[7][8] 1911-ben kivételt téve a Giro Róma városából indult és ide is ért célba, Itália egyesítésének 50. évfordulójára.[9] A kivétellel a milánói rajt és cél a Giro d'Italia szabványa volt. Az 1960-as évek óta azonban az indulás helye minden évben megváltozott.[10] a cél olyan városokba látogatott el, mint Verona, Brescia, Trieszt, Torino és Róma.

Külföldi rajtokSzerkesztés

A Giro d’Italia ( La Grande Partenza ) kezdete jelentős esemény, és a városok jelentős beruházásokra számítanak, remélve, hogy megtérítik a turizmus, az expozíció és egyéb előnyök költségeit. Rengeteg külföldi város részese kíván lenni a versenynek. Az első 47 kiírás során a verseny mindig Olaszországból rajtolt. 1965-ben volt az első külföldi kezdete a Gironak, San Marinoból.[11][12] Az Olaszországon kívüli rajt helyszínei:[13]

GyőztesekSzerkesztés

ÉrtékelésekSzerkesztés

Minden szakasz idejét mérik, a célba érkezés után a versenyzők idejét hozzáadják az előző szakaszidejeikhez. Aki a legrövidebb idő alatt teljesítette az addigi versenyt, az vezet és veheti fel a rózsaszín trikót.[14] Ugyan a legnagyobb figyelem az összetettért folytatott harcot kíséri, vannak más versenyek is: a pontverseny a sprintereknek, a hegyi verseny a hegyimenőknek, a fiatalok versenye a 25 éven aluliaknak, illetve a csapatverseny. Minden csapatban néhány kerékpáros célja megnyerni az összetett versenyt, de vannak más versenyek is: pont, hegyi és a fiatalok versenye. A legrégebbi természetesen az összetett. Az ezen versenyek élén állók más-más színű trikót viselnek. Ha valaki több versenyben is vezet, akkor azt a trikót veszi fel, amelyik a legjelentősebb.

Összetett versenySzerkesztés

 
Az összetettben vezető trikója
 
Ryder Hesjedal, a 2012-es Giro d’Italia győztese, a rózsaszín trikóban a győztes trófeával Milánóban

Az összetett verseny a legfontosabb, az élen álló viseli a Maglia rosát, a rózsaszínű trikót. Az eredményt az összesített idő alapján számolják ki: minden szakasz idejét mérik, majd ezeket összeadják, aki a legkisebb idővel rendelkezik, az vezet. Aki az utolsó szakasz után is felöltheti ezt a trikót, az a Giro d’Italia győztese. Minden szakasz végén az élen álló megkapja a trikót, amit a céltelepülés pódiumán adnak át. Ha több versenyt is vezet, akkor azokat a trikókat is megkapja, de a következő nap a rózsaszínt fogja viselni, hiszen az a legfontosabb. A trikó akár minden nap végén gazdát cserélhet.

A trikó színe a versenyt létrehozó olasz sportújságtól, a La Gazzetta dello Sporttól ered, mivel lapjai rózsaszínűek.[15] Először 1931-ben viselték, elsőként Learco Guerra, azóta a Giro jelképévé vált. A versenyzők rendszerint mindent megtesznek azért, hogy a lehető legtovább megtartsák, ezzel népszerűsítve csapatukat és annak szponzorait. Eddig legtöbbször Eddy Merckx viselte, 78 szakaszon keresztül (nem egyhuzamban).[16][17][18] A legtöbb győzelem eddig öt volt, ez három embernek is sikerült: Alfredo Bindának, Fausto Coppinak és Eddy Merckxnek.[19]

Az összetett versenyben nem mindig az időt mérték. Az első Girón a szervezők úgy döntöttek, hogy a pontrendszert használnak az időrendszer helyett, az 1904-es Tour de France botránya miatt.[20] Ezen felül azért is választották ezt a rendszert, mert olcsóbb volt a versenyzők helyezéseit számolni, mint mindenki idejét minden szakaszon mérni. Minden etap végén összeadták a versenyzők helyezéseit, és akinek a legkevesebb pontja volt, az vezetett; például ha valaki az első szakaszon a második, a második szakaszon pedig a harmadik helyen végzett, akkor öt pontja volt. A következő évben változtattak a rendszeren: az 51. helytől mindenki 51 pontot kapott, míg az első ötven versenyző pontozása nem változott.[21] Ez a rendszer egészen 1912-ig állt fenn, amikor is a csapatok kerültek középpontba, továbbra is megtartva a pontrendszert.[22] 1913-ban visszatértek az 1911-es rendszerhez. 1914-ben a szervezők ismét változtattak, létrehozták a mai rendszert, ahol a versenyzők szakaszonkénti összideje számít.[23]

Vannak időbónuszok is, első néhány beérkező kap:[24]

Típus 1. 2. 3.
  Sík befutó 20" 12" 8"
Részhajrá 6" 4" 2"

Hegyi versenySzerkesztés

 
A hegyi pontverseny trikója
 
A hegyi pontverseny trikója 2012-ig
 
Stefano Garzelli zöld trikóban 2009-ben

A hegyi verseny a második legrégibb verseny a Girón, először az 1933-ban avattak bajnokot, Alfredo Bindát.[15][25] Legtöbb alkalommal (hétszer) Gino Bartali nyert. A verseny során pontok járnak azért, ha valaki elsőként mászik meg egy jelentős hegyet, de néhány utána lévő is kap pontot, annál kevesebbet, minél hátrább van. A pontok száma attól függően változik, hogy milyen meredek, illetve hosszú egy hegy.[14]

Az 1974-es Giróig nem volt trikója a hegyi versenyt vezetőnek, azonban ebben az évben a szervezők úgy döntöttek, hogy a legjobb hegyimenő zöld trikót kap. Ez egészen 2012-ig így maradt, amikor a verseny szponzora, a Banca Mediolanum további négy évre meghosszabbította a támogatását és kérésére kékre változtatták a zöld trikót.

A Girón négyféle kategóriájú hegy van, a legkönnyebb 4. kategóriától, a legnehezebb 1. kategóriáig. Ezenfelül van még a Cima Coppi, a legmagasabb pont, amit elérnek; ez több pontot ér, mint bármely más 1. kategóriás emelkedő. A pontok elosztása a következő (2014-ben):[26]

Típus 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
  Cima Coppi 40 28 21 15 10 7 4 2 1
  1. kategória 32 20 14 10 7 4 2 1
  2. kategória 14 9 6 4 2 1
  3. kategória 7 4 2 1
  4. kategória 3 2 1

A hegyi trikót az a versenyző viseli, aki a nap elején a legtöbb hegyi ponttal rendelkezik. Ha egy biciklis kettő vagy több kategóriát is vezet, akkor ezt a trikót a második viseli, de a Giro végén az kapja meg, akinek a legtöbb hegyi pontja van. Pontegyenlőség esetén dönt:[26]

  • 1. győzelem a Cima Coppin
  • 2. megnyert első kategóriás hegyek
  • 3. megnyert második kategóriás hegyek
  • 4. megnyert harmadik kategóriás hegyek
  • 5. megnyert negyedik kategóriás hegyek

Főképp azok a biciklisek, akik se nem jó sprinterek, se nem kifejezetten jó időfutammenők, ezt a típusú versenyt próbálják megnyerni.

PontversenySzerkesztés

 
A pontversenyben élen álló trikója
 
A ciklámen trikót 1969 és 2009 között viselte a pontverseny élén álló

A pontverseny a harmadik legrégibb verseny a négy közül, melyekben még ma is avatnak bajnokot. Először 1966-ban rendezték meg, azzal a céllal, hogy több sprintert vonzzon; elsőként Gianni Motta nyert.[15][27] Pontokat azok a versenyzők kapnak, akik elsőként érnek célba a szakasz végén, vagy részhajrákban (nincs minden szakaszon). Az élen álló az a versenyző, aki a nap elején a legtöbb ponttal rendelkezik; akinek a Giro végén a legtöbb van, az nyeri a pontversenyt. Eddig ketten nyerték meg négyszer is: Francesco Moser és Giuseppe Saronni.[19]

Minden szakaszgyőzelem, a szakasz kategóriájától függetlenül, 25 pontot ér, a második helyezett 20-at, a harmadik 16-ot, a negyedik 14-et, az ötödik 12-t, a hatodik 10-et, innentől minden további eggyel kevesebbet, végül a tizenötödik egyet kap.[24] Ez azt jelenti, hogy nem biztos, hogy egy „igazi” sprinter nyeri meg a pontversenyt. Továbbá egyes szakaszokon van egy vagy több részhajrá is, amikor az első hat leghamarabb beérőt jutalmazzák (8, 6, 4, 3, 2, 1 pont elosztásban). Ezeket a pontokat számolják egy külön versenyhez, a TV versenyhez (Traguardo Volante, vagy "repülő sprinter"). A kiosztott pontok a következők:

Típus 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
  Cél/
Egyéni időfutam
25 20 16 14 12 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Részhajrá 8 6 4 3 2 1

Az első évben még nem volt külön trikója a pontverseny élén álló versenyzőnek. 1967-től piros trikót adtak, azonban ezt 1969-ben a ciklámen színű váltotta fel. Ez egészen 2010-ig maradt így, amikor a szervezők visszatértek a piroshoz; a visszatérés oka volt, hogy a három kisebb verseny trikója az olasz zászló három színe legyen.[28]

Fiatalok versenyeSzerkesztés

 
A 25 éven aluliak trikója, a maglia bianca
 
Riccardo Riccò viseli a fehér trikót a 2008-as Giro d’Italia időfutamán

A fiatalok versenyén azok a kerékpárosok vehetnek részt, akik még 25 éven aluliak.[14][29] A verseny felépítése ugyanolyan, mint az összetetté; minden szakasz idejét mérik, a nap végén összeadják, s a legkisebb idővel rendelkező vezet. Az élen álló fehér trikót visel.

Először az 1976-os Girón avattak ebben a versenyben bajnokot, Alfio Vandit (összetettben a hetedik helyen végzett). 1995-től 2006-ig nem rendezték meg, 2007-ben hozták vissza, azóta minden évben volt. Eddig két embernek sikerült megnyernie a fehér és rózsaszín trikót ugyanabban az évben: Evgeni Berzinnek 1994-ben és Nairo Quintanának 2014-ben. Két kerékpáros tudott kétszer is győzelmet aratni ebben a versenyszámban, Vladimir Poulnikov és Pavel Tonkov.[19]

CsapatversenySzerkesztés

A Girón kétféle csapatversenyt is rendeznek: a "Trofeo Fast Team"-et (leggyorsabb csapat) és a "Trofeo Super Team"-et (szuper csapat). A régebbi a Trofeo Fast Team, ezt már az első Girón is megrendezték; ekkor az Atala nyerte. Az eredmény ebben a versenyben a következő alapján születik: minden csapat legjobb három kerékpárosának idejét összeadják, s amelyik csapatnak a legkisebb ideje van, az vezet.[14] A versenyt sokáig csak csapatversenynek hívták, amíg 1994-es Giro d’Italiára a szervezők meg nem változtatták Trofeo Fast Teamre.

A Trofeo Super Team első ízben az 1993-as Giro d’Italián szerepelt. A nevét 1994-ben kapta, azóta ezt használják. Elsőként az Ariostea nyerte meg. Ez a verseny egy csapat pontverseny, amelyben az első 20 célba érkező kap pontot (az első húszat, majd helyezésenként eggyel csökken, végül a huszadik egyet); ezek csapatonként összeadódnak, akinek a legtöbb van a végén, az nyer.

Kisebb versenyekSzerkesztés

Más kevésbé ismert versenyeket is rendeznek a Girón, amelyek vezetői nem viselnek különleges trikót. Ezek pontokon alapulnak, amelyeket a három hét alatt gyűjtenek.[14]

Minden tömegrajtos szakaszon van egy részhajrá, a Traguardo Volante, vagy T.V.. A T.V. bónusz másodperceket ad az összetettben, pontjai beleszámítanak a pontversenybe, illetve a T.V. versenybe - a részhajrá pontjai összeadódnak, akinek a legtöbb van, az vezet. Régebben különböző nevei voltak, s korábban időalapú volt. 2013-ban nevezték vissza sprint versennyé, amit ekkor Rafael Andriato nyert meg.

További verseny a Premio della Combattività (legaktívabb versenyző), amely nem a Tour de France piros rajtszámának hasonmása (amelynél azok a kerékpárosok kapnak pontot, akik részt vesznek szökésekben, agresszívek a verseny alatt), hanem egy sokkal kombináltabb verseny, amelynél a célba érkezéskor, a részhajrákkor és a hegyeknél szereznek pontokat. A befutónál az első hat beérkező (6, 5, 4, 3, 2, 1), míg a részhajráknál az első öt (5, 4, 3, 2, 1) kap; a hegyi pontok függnek a kategóriától is: a 3. kategóriásnál csak az első kettő (2, 1), a 2. kategóriásnál az első három (3, 2, 1), az első kategóriásnál, illetve a Cima Coppin az első négy (4, 3, 2, 1) beérkezőt jutalmazzák pontokkal.[14]

Az Azzurri d'Italia verseny hasonló a pontversenyhez, azonban itt csak a befutók számítanak és csak az első három kap pontot (4, 2, 1).[14] Legtöbbször Mark Cavendish nyerte meg.

A Trofeo Fuga Pinarello verseny jobban hasonlít a hagyományos legaktívabb versenyzőhöz; azok a szökevények kapnak pontot, akik legfeljebb 10 fős csoportban, legalább 5 km távolságban vannak; amennyi km-t megtesznek, annyi pontot kapnak.[14]

A csapatoknak adnak büntetőpontokat is kisebb technikai szabálytalanságokért; ez a Fair Play verseny, amelyet az nyeri, akinek a legkevesebb van a végén. 6 kategória van:

  • figyelmeztetés: 0,5 pont
  • bírság: 1 pont/10 svájci frank
  • időbüntetés: 2 pont/másodperc
  • feloldás: 100 pont
  • kizárás: 1000 pont
  • pozitív doppingteszt: 2000 pont

Pl.: 2013-ban a Cannondale nyert, ugyanis csupán 20 pontot gyűjtött össze.[14]

Megszűnt versenyekSzerkesztés

 
A fekete trikó
 
A kék trikót 1988-ban és 2006-ban a kombinációs verseny, 1989-től 2005-ig az intergirót vezető, 2012 óta a legjobb hegyimenő viseli

1946-ban jelent meg a fekete trikó (maglia nera), amelyet az a versenyző viselhette, aki az utolsó helyen állt az összetettben.[30] Néha szándékosan vesztettek el időt azért, hogy utolsó helyen állhassanak, és viselhessék a fekete trikót. Azonban a verseny rövid életű volt, utoljára 1951-ben rendezték meg. Elsőként Luigi Malabrocca nyerte meg, egyedüliként kétszer is "sikerült" neki (1946-ban és 1947-ben); utolsójára pedig Giovanni Pinarello győzedelmeskedett.

Az intergiro versenyben 1989-től avattak elsőként bajnokot, Jure Pavličot.[31] Minden szakaszon volt egy pont (kb. középen) ameddig mérték a versenyzők idejét; ezeket aztán összeadták, s az vezetett, aki a legkevesebb idővel rendelkezett.[32] Az élen álló kék trikót viselt.[33] Utoljára 2005-ben rendezték meg, amikor Stefano Zanini aratott győzelmet. Legtöbbször, háromszor Fabrizio Guidi nyert (1996, 1999, 2000).

Az 1985-ös Giro d’Italián avattak először bajnokot a kombinációs versenyen, melyet ekkor Urs Freuler nyert meg.[34] A verseny az összetett, a pont-, a hegyi versenyből és a részhajrákból számolják. Az első 15 kerékpáros kap pontot mind a négy kategóriában az etap végén (az első tizenötöt, a tizenötödik egyet), így egy nap akár 60 pont is összegyűjthető. 1988 után a verseny nem folytatódott, csupán 2006-ban tért vissza, amikor Paolo Savoldelli aratott győzelmet;[35] a következő évtől ismét nem rendezték meg. 1988-ban és 2006-ban is kék trikót viselt az élen álló.[36]

RekordokSzerkesztés

Legtöbb összetett győzelemSzerkesztés

Össz. Versenyző Ország Évek
5 Alfredo Binda   Olaszország 1925-ben, majd 1927 és 1929 között zsinórban, valamint 1933-ban
5 Fausto Coppi   Olaszország 1940, 1947, 1949, 1952, 1953
5 Eddy Merckx   Belgium 1968-ban és 1970-ben, majd 1972 és 1974 között zsinórban
3 Giovanni Brunero   Olaszország 1921, 1922, 1926
3 Gino Bartali   Olaszország 1936, 1937, 1946
3 Fiorenzo Magni   Olaszország 1948, 1951, 1955
3 Felice Gimondi   Olaszország 1967, 1969, 1976
3 Bernard Hinault   Franciaország 1980, 1982, 1985
A legtöbbször második helyen végzett versenyzők

Győztesek nemzetek szerintSzerkesztés

Nemzet Győzelmek Legtöbb győzelem Legutóbbi győzelem
1   Olaszország 69 Alfredo Binda, Fausto Coppi (5) Vincenzo Nibali (2014)
2   Belgium 7 Eddy Merckx (5) Johan De Muynck (1978)
3   Franciaország 6 Bernard Hinault (3) Laurent Fignon (1989)
4   Spanyolország 4 Miguel Indurain, Alberto Contador (2) Alberto Contador (2015)
5   Svájc 3 Hugo Koblet, Carlo Clerici, Tony Rominger (1) Tony Rominger (1995)
  Oroszország 3 Jevgenyij Berzin, Pavel Tonkov, Gyenyisz Menysov (1) Gyenyisz Menysov (2009)
6   Luxemburg 2 Charly Gaul (1) Charly Gaul (1959)
7   Svédország 1 Gösta Pettersson (1) Gösta Pettersson (1971)
  Írország 1 Stephen Roche (1) Stephen Roche (1987)
  USA 1 Andrew Hampsten (1) Andrew Hampsten (1988)
  Kanada 1 Ryder Hesjedal (1) Ryder Hesjedal (2012)
  Kolumbia 1 Nairo Quintana (1) Nairo Quintana (2014)
  Hollandia 1 Jan Janssen (1) Tom Dumoulin (2017)
  Egyesült Királyság 1 Chris Froome (1) Chris Froome (2018)
  Ecuador 1 Richard Carapaz (1) Richard Carapaz (2019)

Legtöbb győzelem a pontversenybenSzerkesztés

Össz. Versenyző Ország Évek
4 Francesco Moser   Olaszország 1976 és 1978 között zsinórban, illetve 1982-ben
4 Giuseppe Saronni   Olaszország 1979 és 1981 között zsinórban, illetve 1983-ban
3 Roger De Vlaeminck   Belgium 1972, 1974, 1975
3 Johan van der Velde   Hollandia 1985, 1987, 1988
3 Mario Cipollini   Olaszország 1993, 1997, 2002

Legtöbb győzelem a hegyi pontversenybenSzerkesztés

Össz. Versenyző Ország Évek
7 Gino Bartali   Olaszország 1935 és 1937 között zsinórban, illetve 1939-ben, 1940-ben, 1946-ban és 1947-ben
4 José Manuel Fuente   Spanyolország 1971 és 1974 között zsinórban
3 Fausto Coppi   Olaszország 1949, 1949, 1954
3 Franco Bitossi   Olaszország 1964 és 1966 között zsinórban
3 Claudio Bortolotto   Olaszország 1979 és 1981 között zsinórban
3 Claudio Chiappucci   Olaszország 1990, 1992, 1993

Legtöbb győzelem a fiatalok versenyébenSzerkesztés

Össz. Versenyző Ország Évek
2 Vlagyimir Poulnikov   Szovjetunió 1989-ben és 1990-ben
2 Pavel Tonkov   Oroszország 1992-ben és 1993-ban
2 Bob Jungels   Luxemburg 2016-ban és 2017-ben
2 Miguel Ángel López   Kolumbia 2018-ban és 2019-ben

Legtöbb szakaszgyőzelemSzerkesztés

Össz.[37] Versenyző Ország
42 Mario Cipollini   Olaszország
41 Alfredo Binda   Olaszország
31 Learco Guerra   Olaszország
30 Costante Girardengo   Olaszország
25 Eddy Merckx   Belgium
24 Giuseppe Saronni   Olaszország
23 Francesco Moser   Olaszország
22 Roger De Vlaeminck   Belgium
Alessandro Petacchi   Olaszország

a félszakaszokat is beleértve

Legtöbb részvételSzerkesztés

Össz.[38] Versenyző Ország
18 Wladimiro Panizza (kétszer feladta a versenyt)   Olaszország
16 Franco Bitossi (négyszer feladta a versenyt)   Olaszország
16 Pierino Gavazzi (kétszer feladta a versenyt)   Olaszország
16 Roberto Conti (kétszer feladta a versenyt)   Olaszország
15 Roberto Poggiali (egyszer feladta a versenyt)   Olaszország
15 Gilberto Simoni (2-szeres girogyőztes, háromszor feladta a versenyt)   Olaszország
15 Andrea Noè (egyszer feladta a versenyt)   Olaszország

Legkisebb időkülönbségű összetett győzelemSzerkesztés

Időkülönbség Év Győztes – második
11" 1948 Fiorenzo MagniEzio Cecchi
12" 1974 Eddy MerckxGianbattista Baronchelli
13" 1955 Fiorenzo MagniFausto Coppi
16" 2012 Ryder HesjedalJoaquim Rodríguez
19" 1957 Gastone NenciniLouison Bobet
1976 Felice GimondiJohan De Muynck
28" 1960 Jacques AnquetilGastone Nencini
2005 Paolo SavoldelliGilberto Simoni

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Giro d'Italia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://autobus.cyclingnews.com/news.php?id=features/2007/abu_dhabi07
  2. a b http://www.livestrong.com/article/549100-what-is-the-hardest-mountain-stage-in-cycling/
  3. http://www.larousse.fr/encyclopedie/divers/Tour_dItalie/147186
  4. http://bikeraceinfo.com/giro/giro1909.html#story
  5. http://www.rcsmediagroup.it/?wai=
  6. http://www.perthnow.com.au/sport/ryder-hesjedal-in-pink-as-giro-ditalia-hits-the-alps/story-e6frg1wu-1226361346818?nk=aa93bd345efd5e357525691eeca01cb9[halott link]
  7. Giro d'Italia. Milan Tourism. Milano City, 2012. május 5. (Hozzáférés: 2012. augusztus 10.)
  8. May 27, Stage 21: Milan (ITT) 31.5km. Cycling News. Future Publishing Limited. (Hozzáférés: 2012. július 19.)
  9. 1911 Giro d'Italia. Bike Race Info. Dog Ear Publishing. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  10. Sheree: Friday Feature: Giro d'Italia starts on foreign soil. Velo Voices, 2012. május 12. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  11. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) VN Starts nevű ref-eknek
  12. Alasdair Fotheringham: The Most International Giro D'Italia Ever?. Cycling News. Future Publishing Limited, 2012. május 5. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  13. Foreign grand tour starts are big business – VeloNews.com. Velonews.competitor.com, 2012. december 15. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)
  14. a b c d e f g h i http://autobus.cyclingnews.com/road/2008/giro08/?id=/features/2008/giro_classifications08
  15. a b c http://www.gazzetta.it/Speciali/Giroditalia/2005/eng/storiadelgiro.html
  16. http://velonews.competitor.com/2005/06/news/happy-birthday-eddy_8224
  17. http://velonews.competitor.com/2012/03/news/giro-ditalia-hall-of-fame-inducts-eddy-merckx-as-its-first-member_209438
  18. Archivált másolat. [2014. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  19. a b c http://www.infostradasports.com/download/media/handbook.pdf
  20. http://bikeraceinfo.com/giro/giro1909.html
  21. http://www.bikeraceinfo.com/giro/giro1910.html
  22. http://bikeraceinfo.com/giro/giro1913.html
  23. http://bikeraceinfo.com/giro/giro1914.html
  24. a b http://images2.gazzettaobjects.it/Speciali/Giroditalia/2012/en/Regulation.pdf
  25. http://bikeraceinfo.com/giro/giro1933.html
  26. a b http://tourazzunkegyutt2009.blogspot.hu/2014/05/giro-2014-hegyi-pontok-szamitasa.html
  27. http://bikeraceinfo.com/giro/giro1966.html
  28. http://www.cyclingnews.com/news/2010-giro-jersey-presented-in-florence
  29. http://autobus.cyclingnews.com/news.php?id=news/2006/dec06/dec04news
  30. http://www.gazzetta.it/Ciclismo/Primo_Piano/2008/01_Gennaio/11/numero_nero_1101.shtml
  31. http://autobus.cyclingnews.com/road/2008/giro08/?id=history
  32. http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=36172255&t=9048549
  33. http://www.radsport-seite.de/giro_intergiro.html
  34. http://hemeroteca.mundodeportivo.com/preview/1985/06/10/pagina-34/1120026/pdf.html
  35. http://autobus.cyclingnews.com/road/2006/giro06/?id=results/giro0621
  36. http://www.pezcyclingnews.com/?pg=fullstory&id=5499
  37. ProCycling Stats - Legtöbb szakaszgyőzelem
  38. ProCycling Stats - Legtöbb részvétel

Külső hivatkozásokSzerkesztés