Wikipédia

Giuseppe Conte

Olaszország miniszterelnöke (2018–2021)
Ez a szócikk az olasz politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Giuseppe Conte (egyértelműsítő lap).

Giuseppe Conte (Volturara Appula,[2] 1964. augusztus 8. –) olasz jogászprofesszor, politikus, 2018. június elsejétől ő volt Olaszország miniszterelnöke. 2019. augusztus 20-án lemondott, majd 2019 szeptemberében megalakította második kormányát. Kormányfői megbízásáról 2021. január 26-án lemondott.[3] 2021. augusztus 7-én megválasztották az 5 Csillag Mozgalom elnökének.[4]

Giuseppe Conte
Olaszország 58. miniszterelnöke
Hivatali idő
2018. június 1. – 2021. február 13.
HelyettesLuigi Di Maio (2019. 09. 05-ig) Matteo Salvini (2019. 09. 05-ig)
ElődPaolo Gentiloni
UtódMario Draghi
Született1964. augusztus 8. (59 éves)
Volturara Appula
PártFüggetlen (2021 előtt)
5 Csillag Mozgalom (2021 óta)
ÉlettársOlivia Paladino
Gyermekei1 gyermek
Foglalkozás
  • jogász
  • politikus
  • egyetemi oktató
  • jogász
Iskolái
Valláskatolicizmus
Díjaktiszteletdíj
Giuseppe Conte aláírása
Giuseppe Conte aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Giuseppe Conte témájú médiaállományokat.

Pályájának kezdete szerkesztés

Déli, Foggia megyei születésű. A római La Sapienza Egyetemen tanult, ahol 1988-ban végzett, kitüntetéssel.[5] Rövid ideig külföldi egyetemeken tanult: 1992-ben az Amerikai Egyesült Államokban a Yale Jogi Iskolában és a pittsburghi katolikus Duquesne Egyetemen, 1993-ban pedig a bécsi Nemzetközi Kultúrintézetben tanult németül. Később, 2000-ben a Sorbonne Egyetemen, 2001-ben a cambridge-i Girton College-ban, 2008-ban a New York Egyetemen.[6]

Az egyetemi oktatói pályán az 1990-es években indult. Tanított a Roma Tre és a LUMSA egyetemen Rómában, a Máltai Egyetemen és a Sassari Egyetemen.[5] Jelenleg a Firenzei Egyetem és a római LUISS egyetem személyi jog professzora.[7][8] 2013. szeptember 18-án a képviselőház a Közigazgatási Jogi Hivatal tagjának választotta.[9]

 
Miniszterelnök 2018. június 1-je óta

Politikusként szerkesztés

Contét a 2018-as olaszországi választások győztes pártjai jelölték miniszterelnöknek.[10][11][12] Első kormányalakítási kísérlete 2018. május 27-én meghiúsult, miután Sergio Mattarella köztársasági elnök visszautasította, hogy kinevezze Conte gazdasági miniszterjelöltjét, az euroszkeptikus Paolo Savonát.[13] Május 31-én ismét miniszterelnök-jelölt lett, miután a pénzügyminiszter személye megváltozott. Kormánya 2018. június 1-jén tett esküt.[14] 2019. augusztus 20-án lemondott miniszterelnöki pozíciójáról.[15]

2018 elején, a választási kampányban Luigi Di Maio, az akkor ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezetője Contét nevezte meg mint majdani kormánya közigazgatási miniszterét.[16] A választás eredménye azonban többség nélküli parlament lett.[17] Az M5S szerezte a legtöbb szavazatot és mandátumot a pártok között, de a legerősebb politikai tömb a Képviselőházban és a szenátusban is a jobboldali szövetség lett, amelynek fő ereje a Matteo Salvini vezette Északi Liga volt. Matteo Renzi volt miniszterelnök baloldali koalíciója csak a harmadik lett.[18]

Mivel a választások után több mint két hónappal még mindig nem sikerült kormányt alakítani, május 9-én Di Maio és Salvini még 24 órát kért Mattarella államelnöktől, hogy megegyezést érjenek el.[19] Még ugyanazon a napon este a Forza Italia vezetője, Silvio Berlusconi bejelentette, hogy bizalmi szavazáson nem támogatna egy M5S-Liga kormányt, a középjobb szövetséget azonban fenntartaná. Ezzel megnyitotta az utat a két párt számára, hogy koalíciós kormányt alakítsanak.[20]

Május 13-án az M5S és a Liga elvi egyetértésre jutott a kormányprogramról. A kormánytagokról és a miniszterelnök személyéről azonban nem volt megegyezés. Május 14-én az M5S és a Liga vezetői találkoztak Mattarella elnökkel.[21] A megbeszélésen még egy hetet kértek, hogy megegyezzenek a részletes kormányprogramban és a miniszterelnök személyében. A két párt egyben a hétvégére belső pártszavazást is ígért a megállapodásról.[22][23]

Május 21-én Di Maio és Salvini Contét javasolta miniszterelnöknek.[24][25] A két populista párt a „változás kormánya” néven emlegette a tervezett kabinetet.[26][27]

A kormányalakítás azonban megfeneklett azon az elképzelésen, hogy Paolo Savona egyetemi tanár legyen a gazdasági miniszter. Május 27-én Conte bejelentette, hogy kudarcot vallott, ui. Mattarella államfő elutasította Savona kinevezését, mivel túlságosan euroszkeptikusnak és németellenesnek tartotta.[28] Miután Conte lemondott miniszterelnökjelölti aspirációjáról, Mattarella kijelentette, hogy az olasz alkotmány őrzőjeként és az ország érdekeinek a védelmében nem engedhette, hogy a két párt kivigye Olaszországot az eurózónából.[29][30]

Május 31-én ismét miniszterelnök-jelölt lett, miután a pénzügyminiszter személye megváltozott. Kormánya 2018. június 1-jén esküt tett.[14]

Matteo Salvini és Giuseppe Conte között a feszültség mindig is jelentős volt, például a migráció kezelésében. Ennek következtében a Liga annyira megerősödött, hogy Salvini 2019 augusztus 8.-án felmondta a koalíciót.[31] Végül 2019 augusztus 20-án Conte lemondott miniszterelnöki pozíciójáról.[15]

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

2021. január 26-án benyújtotta lemondását Mattarella köztársasági elnöknek.[32]

Viták körülötte szerkesztés

Miután Conte miniszterelnök-jelölt lett, a The New York Times cikket közölt arról, hogy szerintük Conte meghamisította az önéletrajzát, amikor beleírta, hogy a New York-i egyetemen is tanult, mivel az egyetemen ennek nem találták nyomát.[33] Hasonlóképp, a pittsburghi Duquesne Egyetemen, a Máltai Egyetemen és a bécsi Nemzetközi Kultúrintézetben sem találták nyomát, hogy Conte ott tanult volna.[34] A Yale Egyetem viszont megerősítette hogy Conti három hónapig náluk tanult.[35]

Könyvei szerkesztés

  • Il volontariato. Libertà dei privati e mediazione giuridica dello Stato (1996) 
  • La simulazione del matrimonio nella teoria del negozio giuridico (1999) 
  • Le regole della solidarità. Iniziative non profit dei privati e mediazione dei pubblici poteri (2001) 
  • Il danno non patrimoniale (2018) 
  • La formazione del contratto (2018) 

Magánélete szerkesztés

Katolikus, Pietrelcinai Szent Pio buzgó követője.[36] Különvált feleségétől, Valentina Ficótól, fiuk Niccolò (2008).[37][38]

Jelenlegi élettársa Olivia Paladino (1980 k.) szállodarész-tulajdonos.[38]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Ecco chi è Giuseppe Conte, possibile nuovo premier
  2. ↑ Giuseppe Conte, legalità e semplificazione le sue parole d'ordine
  3. ↑ https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/giuseppe-conte-lemondott.722165.html
  4. ↑ János, Csernus: Conte lett az Öt Csillag elnöke (magyar nyelven). index.hu, 2021. augusztus 7. (Hozzáférés: 2021. augusztus 7.)
  5. ↑ a b Curriculum Vitae
  6. ↑ Giuseppe Conte, chi è il premier indicato da M5s Lega a Mattarella
  7. ↑ http://www.unifi.it: Università di Firenze
  8. ↑ Università LUISS. [2019. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 22.)
  9. ↑ Eletti i componenti dei Consigli di presidenza della Giustizia amministrativa, della Corte dei conti, della Giustizia tributaria
  10. ↑ Giuseppe Conte, un CV de douses pages à la tête de l'Italie
  11. ↑ Totopremier: Giuseppe Conte, il giurista che vuole disboscare la giungla della Pubblica amministrazione
  12. ↑ Italy parties propose unknown academic to head radical government reuters.com
  13. ↑ Italy's PM-designate gives up on efforts to form a government reuters.com
  14. ↑ a b www.napi.hu: Megvan az új olasz kormányfő. Napi.hu. (Hozzáférés: 2018. június 6.)
  15. ↑ a b Tamás, Fábián: Lemondott az olasz miniszterelnök (magyar nyelven). index.hu, 2019. augusztus 20. (Hozzáférés: 2019. augusztus 20.)
  16. ↑ Ecco tutti i "ministri" del governo del Movimento 5 Stelle
  17. ↑ Sala, Alessandro: Elezioni 2018: M5S primo partito, nel centrodestra la Lega supera FI
  18. ↑ Elezioni politiche: vincono M5s e Lega. Crollo del Partito democratico. Centrodestra prima coalizione. Il Carroccio sorpassa Forza Italia, 2018. március 4.
  19. ↑ „Italy’s populist parties given 24 hours to avert fresh elections”, Financial Times, 2018. május 9. (Hozzáférés: 2018. május 9.) 
  20. ↑ „Governo M5S-Lega, Berlusconi: nessun veto all'intesa ma no alla fiducia”, Repubblica.it, La Repubblica, 2018. május 9. (Hozzáférés: 2018. május 9.) (olasz nyelvű) 
  21. ↑ „Italy’s populist 5 Star, League parties reach deal on government program”, MarketWatch, 2018. május 13. 
  22. ↑ RAInews 21 May 2018: Giuseppe Conte, un giurista per governo del cambiamento. Di Maio: Premier sarà un amico del popolo
  23. ↑ www.repubblica.it: M5s e Lega da Mattarella. Di Maio: "Conte premier di governo politico". Salvini: "Interesse italiani al centro" (after the meeting with President Sergio Mattarella, Luigi Di Maio, leader of the Five Star Movement said 'Conte will be prime minister of a political government')
  24. ↑ Chi è Giuseppe Conte, scelto da Luigi Di Maio per la possibile squadra di governo. Archiválva 2018. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben formiche.net, 28 February 2018.
  25. ↑ BBC UK – Home
  26. ↑ Il premier incaricato Conte: "Governo del cambiamento"
  27. ↑ ‘Government of change’: Euroskeptic coalition’s choice for Italian PM officially approved
  28. ↑ Governo, Conte rimette l'incarico. M5S: "Il Colle ha posto veto su Savona". Il leader leghista: "Torniamo al voto"
  29. ↑ L'ora più buia di Mattarella: la scelta obbligata di difendere l'interesse nazionale dopo il no dei partiti alla soluzione Giorgetti per l'Economia
  30. ↑ Governo, telefonate di solidarietà al Colle e sui social #iostoconMattarella
  31. ↑ Gábor, Miklósi: Salvini felmondta az olasz kormánykoalíciót (magyar nyelven). index.hu, 2019. augusztus 8. (Hozzáférés: 2019. augusztus 20.)
  32. ↑ https://hu.euronews.com/2021/01/26/lemondott-giuseppe-conte-de-maradna
  33. ↑ Giuseppe Conte, Nyt: “Nel cv studi alla New York University che non risultano all’ateneo”. Accademici: “Visiting scholar non sono registrati”
  34. ↑ Conte, il caso del curriculum: i dubbi sugli «studi giuridici» a New York e Vienna
  35. ↑ Conte e il curriculum, Yale conferma: «Visiting scholar per tre mesi»
  36. ↑ „CONTE, LA FEDE E QUEI DUBBI EVANGELICI SUL PROGRAMMA”, 2018. május 25. (olasz nyelvű) 
  37. ↑ „Giuseppe Conte, chi è il professore (di sinistra) che potrebbe diventare premier - VanityFair.it”, 2018. május 21. (olasz nyelvű) 
  38. ↑ a b „La nuova first lady”, 2018. június 4.. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. június 29.) (olasz nyelvű) 

További információk szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Giuseppe Conte című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Giuseppe_Conte&oldid=26601416”