Gjergj Pekmezi

albán diplomata, nyelvész

Gjergj Pekmezi vagy németesen Georg Pekmezi (Tushemisht(wd), 1872. április 23.[1]Bécs, 1938. február 24.[2]) albán diplomata, nyelvész. Élete jelentős részében Ausztriában élt.

Gjergj Pekmezi
Gjergj Pekmezi.jpg
Született 1872. április 23.
Tushemisht
Elhunyt 1938. február 24. (65 évesen)
Bécs
Állampolgársága albán
Foglalkozása
Tisztség nagykövet
Iskolái Bécsi Egyetem

ÉletútjaSzerkesztés

Az Ohridi-tó partján fekvő Tushemishtban(wd) született. 1884-től Manasztirban, 1890 és 1894 között Belgrádban tanult, végül 1894 és 1898 között a Bécsi Egyetem hallgatója volt.[3] Az egyetem elvégzését követően tanárként helyezkedett el az osztrák fővárosban, ezzel párhuzamosan albán nyelvészeti kutatásokkal, nyelvkönyvek írásával foglalkozott.[4] Idővel az osztrák külügyminisztérium alkalmazásába került mint albántolmács.[5] Az 1900-as évek második felében Hilë Mosival együtt a bécsi albánok egyik hazafias szervezete, a Lirija (’Szabadság’) megbízásából albán diákok tanulmányi ügyeit intézte a Bécsi Egyetemen.[6] Ezekben az években karolta fel és támogatta Norbert Joklt(wd) albán nyelvészeti stúdiumainak megkezdésében.[7]

Albánia függetlenségének kikiáltását követően hazatért Albániába. 1913-tól tolmácsként dolgozott előbb az Albánia Határait Kijelölő Nemzetközi Bizottság mellett, majd 1914 márciusától az Osztrák–Magyar Monarchia durrësi konzulátusán.[8] 1916-ban felkérték, hogy vegyen részt a shkodrai Albán Irodalmi Bizottság munkájában, amelynek fő feladata az egységes irodalmi nyelv kialakítása volt.[9] Az első világháborút követően, 1920 és 1924, majd 1926 és 1928 között Albánia bécsi nagyköveti szolgálatát látta el. A diplomáciai munkától visszavonulva, 1928-tól haláláig a Bécsi Egyetemen tanított albán nyelvészetet.[10] Albánra fordította és 1936-ben kiadatta Daniel Defoe Robinson Crusoe című regényét.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Gjergj Pekmezi: Vorläufiger Bericht über das Studium des albanesischen Dialekts von Elbasan. Wien: (kiadó nélkül). 1901.  
  • Dr. Pekmezi: Grammatik der albanesischen Sprache. Wien: Dija Poradeci. 1908. 294 o  
  • F. Manek – G. Pekmezi – A. Stotz: Albanesische Bibliographie / Bibliografija shqype. Wien: Dija Poradeci. 1909. 147 o  
  • Maximilian Lambertz – Georg Pekmezi: Lehr- und Lesebuch des Albanischen. Wien: (kiadó nélkül). 1913.  
  • Georg Pekmezi – Alfred Hauser: Lese-und Übungsbuch der Albanischen Sprache: Mit einen Anhang: Chrestomathie. Wien: Roller. 1914. 147 o  
  • Bleta shqypëtare e Thimi Mitkos. Vjen: (kiadó nélkül). 1924. 304 o  

JegyzetekSzerkesztés

  1. Elsie 2010 :351.; Elsie 2013 :353.
  2. Elsie 2010 :351.; Elsie 2013 :353.
  3. Elsie 2010 :351.; Elsie 2013 :353.
  4. Elsie 2010 :351.; Elsie 2013 :353.
  5. Csaplár 2010 :53. (90. sz. jegyzet).
  6. Csaplár 2010 :307.; Elsie 2010 :312.; Elsie 2013 :318.
  7. Elsie 2010 :216.
  8. Elsie 2010 :351.; Elsie 2013 :353.
  9. Elsie 2010 :7., 351.; Elsie 2013 :353.
  10. Elsie 2010 :351.; Elsie 2013 :353.

ForrásokSzerkesztés

  • Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3