Glicin
| Glicin | |||
| |||
 |
| ||
| IUPAC-név | 2-aminoecetsav | ||
| Szabályos név | 2-aminoetánsav | ||
| Más nevek | glicin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 56-40-6 | ||
| PubChem | 750 | ||
| ATC kód | B05CX03 | ||
| Gyógyszer szabadnév | Glycine | ||
| Gyógyszerkönyvi név | Glycinum | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C2H5NO2 | ||
| Moláris tömeg | 75,07 g/mol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A glicin (INN: glycine) (Gly vagy G)[1] egy fehérjealkotó aminosav. (HO2CCH2NH2) Glikokoll néven is ismert.[2] Kodonjai: GGU, GGC, GGA és GGG. A glicin az egyetlen olyan aminosav, amely optikailag nem aktív. A legtöbb fehérjében csak kis mennyiségben fordul elő, kivéve a kollagént, melynek kb 35%-a glicin.[3] A selyemfibroin is nagy mennyiségben tartalmazza. Színtelen, édes ízű, kristályos anyag, 233 °C-on bomlik. Vízben jól, alkoholban, éterben nem oldódik.[4]
Neve az "édes" szó görög megfelelőjéből származik.
Szintézis szerkesztés
A glicint iparilag klórecetsavból állítják elő ammónia hozzáadásával.
- ClCH2COOH + NH3 → H2NCH2COOH + HCl
Élettani szerepe szerkesztés
Intermedier szerkesztés
A glicin számos biomolekula alkotórésze. Az eukariótákban a δ-aminolevulinsav, amely a porfirinek fő prekurzora, glicinből és szukcinil-koenzim-A-ból képződik. A glicin alkotja a purinok központi C2N egységét.[5]
Neurotranszmitter szerkesztés
A glicin egy gátló neurotranszmitter a központi idegrendszerben, különösen a gerincvelőben, az agytörzsben és a retinában. Amikor a glicinreceptorok aktiválódnak, kloridionok lépnek be a sejtbe az ionotróp receptorokon keresztül és a sejtben gátló posztszinaptikus potenciált (IPSP) váltanak ki.
A sztrichnin az ionotróp glicinreceptorokon antagonista hatású. A glicin szükséges az NMDA receptorokon, mint a glutamát ko-agonistája.
Élelmiszeripari felhasználása szerkesztés
Élelmiszerek esetén a glicint és nátriumsóját (nátrium-glicinát) pékáruk esetén ízfokozóként alkalmazzák, valamint egyúttal táplálékot szolgáltat az élesztőbaktériumoknak is. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, nincs ismert mellékhatása. Élelmiszeripari felhasználásra általában zselatinból állítják elő.
Fényképészeti felhasználása szerkesztés
Ritkán használt előhívó hatóanyag. Negatív anyagoknál rendkívül finom szemcsét ad, viszont hosszú előhívási időt, a negatív tekintetében 2-3-szoros túlexpozíciót igényel. Pozitív kidolgozásban a régebben használatos ezüstklorid és klórbróm emulziók esetén gazdag színárnyalatokat lehetett vele elérni.[6]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ IUPAC-IUBMB Joint Commission on Biochemical Nomenclature: Nomenclature and Symbolism for Amino Acids and Peptides. Recommendations on Organic & Biochemical Nomenclature, Symbols & Terminology etc. (Hozzáférés: 2007. május 17.)
- ↑ http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Glicin_.htm
- ↑ Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6.
- ↑ http://szerves.chem.elte.hu/oktatas/ea/aminosav-ap6.pdf
- ↑ Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 854. ISBN 0-7167-4339-6.
- ↑ Dr. Lentz Nándor–Kindl Ervin: Fotovegyszer lexikon, Fotosorozat 13–14., 2., bővített kiadás, Műszaki, 1960
Források szerkesztés
- Dawson, R.M.C., Elliott, D.C., Elliott, W.H., and Jones, K.M., Data for Biochemical Research (3rd edition), pp. 1–31 (1986) ISBN 0-19-855358-7