Főmenü megnyitása
A Gloriette az 1890-es évek vége felé, Klösz György felvétele

A Gloriette kút artézi kút, majd díszkút volt a mai Hősök terei Millenniumi emlékmű helyén 1878-tól kezdve, amelyet két évtizeddel később felköltöztettek a Széchenyi-hegyre.

TörténeteSzerkesztés

1868-ban Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdeményezésére Pest városa artézi kút fúrásába fogott a mai Hősök terén, a városligeti tó és az Aradi utca között, a tótól 30 ölnyi távolságra (kb. 60 m‑re). A 971 m‑es mély kút 1878-ban készült el (a hévizet 1877. június 4‑én érték el) — ez volt akkor Európa egyik legmélyebb fúrása, amiből napi 1200 m³ 73,8°C‑os víz tört fel. A kút fölé épített egyszerű bódét Zsigmondy „fúrháznak” nevezte.

1884-ben ezt lebontották, és helyette Ybl Miklós tervei alapján egy díszkutat építettek. A Gloriette nevű építmény 2,5 m magas, hatszögletű, balluszteres korláttal kerített terasz volt, amire két oldalról lépcső vezetett fel. A közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt.

KöltöztetésSzerkesztés

 
A Gloriette 1884-ben

Az egykor Andrássy út végén álló Gloriette kutat az Millenniumi emlékmű építése miatt 1898-ban áttelepítették Budára, a XII. kerületi Széchenyi-hegyre, ahol kilátóként szolgált (ma már a fák miatt a kilátás erősen korlátozott, az örökzöldek miatt télen is).

EmléktáblaSzerkesztés

A régi kút mai helyén egy réztábla található, melyen ez áll: „E helyen fakasztott 74-c fokú, percenként 831 liter hozamú hőforrást tudományos vizsgálatai alapján végzett 971 méter mély fúrással 1878. I. 21‑én Zsigmondy Vilmos bányamérnök. E ma is működő forrás tette lehetővé a városligeti artézi fürdő létesítését. OMBKE 1968”

További információSzerkesztés