A Gloriette kút artézi kút, majd díszkút volt a városligeti Hősök terén 1906 óta álló Millenniumi emlékmű helyén 1878-tól kezdve, amelyet két évtizeddel később felköltöztettek a Széchenyi-hegyre.

Gloriette kút
A Széchenyi hegyen 1898 óta kilátóként funkcionál
A Széchenyi hegyen 1898 óta kilátóként funkcionál
TelepülésBudapest XII. kerülete
Építési stíluseklektikus építészet
TervezőYbl Miklós
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
Gloriette kút (Magyarország)
Gloriette kút
Gloriette kút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 18° 59′ 15″47.494580°N 18.987380°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 18° 59′ 15″47.494580°N 18.987380°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gloriette kút témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Gloriette az 1890-es évek vége felé, Klösz György felvétele

Története

szerkesztés
 
A Gloriette 1884-ben a Hősök terén

1868-ban Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdeményezésére Pest városa artézi kút fúrásába fogott a mai Hősök terén, a városligeti tó és az Aradi utca között, a tótól 30 ölnyi távolságra (kb. 60 m‑re). A 971 m‑es mély kút 1878-ban készült el (a hévizet 1877. június 4‑én érték el) — ez volt akkor Európa egyik legmélyebb fúrása, amiből napi 1200 m³ 73,8°C‑os víz tört fel. A kút fölé épített egyszerű bódét Zsigmondy „fúrháznak” nevezte.

1884-ben ezt lebontották, és helyette Ybl Miklós tervei alapján egy díszkutat építettek. A Gloriette nevű építmény 2,5 m magas, hatszögletű, balluszteres korláttal kerített terasz volt, amire két oldalról lépcső vezetett fel. A közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt.

Költöztetés

szerkesztés

Az egykor Andrássy út végén álló Gloriette kutat az Millenniumi emlékmű építése miatt 1898-ban áttelepítették Budára, a XII. kerületi Széchenyi-hegyre. A korabeli Pesti Hírlap így írt: „A csinos gloriettet, mely Ybl Miklós tervei szerint készült, most más helyen akarják fölállítani. Egyesek azt szeretnék, hogy az a népligetben állittassék föl. A svábhegyi lakosok azonban azt óhajtják, hogy a Széchenyi-hegy csúcsán helyezzék el s a zászlórúd jelezze a főváros legmagasabb pontját.” A Széchenyi-hegy csúcsán újra összerakott építmény később kilátóként szolgált, habár ma már a megnőtt fák miatt a kilátás erősen korlátozott, az örökzöldek miatt pedig télen is.[1]

Emléktábla

szerkesztés

A régi kút mai helyén egy réztábla található, melyen ez áll: „E helyen fakasztott 74-c fokú, percenként 831 liter hozamú hőforrást tudományos vizsgálatai alapján végzett 971 méter mély fúrással 1878. I. 21‑én Zsigmondy Vilmos bányamérnök. E ma is működő forrás tette lehetővé a városligeti artézi fürdő létesítését. OMBKE 1968”

  1. A városligeti Gloriette kút története. Zuglói Lapok, 2016. június 30. (Hozzáférés: 2020. május 5.)

További információ

szerkesztés