Főmenü megnyitása

Gombás Pál

magyar fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja

Gombás Pál (Selegszántó, 1909. június 5.Budapest, 1971. május 17.) kétszeres Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Az atomok, az atommagok és a fémek statisztikus elméletével, továbbá a kvantumelmélet közelítő módszereivel foglalkozott.

Gombás Pál
Életrajzi adatok
Született1909. június 5.
Selegszántó
Elhunyt1971. május 17. (61 évesen)
Budapest
Ismeretes mint
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület fizikus
Szakmai kitüntetések
Akadémiai tagság MTA (1946)

ÉleteSzerkesztés

Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1932-ben szerzett oklevelet, majd ugyanitt az elméleti fizikai tanszéken Ortvay Rudolf tanársegédje lett. 1939-ben nevezték ki egyetemi tanárrá a szegedi egyetemen, majd 1941-től a kolozsvári egyetem tanára lett, majd 1945 után a budapesti műszaki egyetem fizika tanszékén lett tanár. 1946-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, 1948–1958 között alelnökévé választották. 1947-ben az USA-ba távozott, 1948-ban tért haza, hazatérésétől kezdve haláláig a fizikai tanszék vezetője volt.

1954-től a Magyar Tudományos Akadémia Elméleti Fizikai Kutató Csoportjának igazgatója volt és tagja az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökségének.

Nagy szerepe volt a hazai elméleti fizikai kutatások fejlesztésében. Tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála előtt az MTA elméleti-fizikai kutatócsoportjának igazgatója és a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara fizikai intézetének vezetője.

Gombás Pál a kvantummechanikai többtestproblémával és alkalmazásával még mint tanársegéd kezdett el foglalkozni, s e témakör mindvégig foglalkoztatta. Törekedett az egyszerű módszerek kidolgozására, ezért a statisztikus atomelmélet kérdéseivel is foglalkozott, melynek kiváló képviselője is volt. Ezen elmélet legfejlettebb modelljét a szakirodalom ma is Thomas-Fermi-Gombás-modell néven idézi.

Ezenkívül a pszeudopotenciálok elméletével és alkalmazásával, a szilárd testek és az atommagok elméletével, az atomhéj-fizika kérdésével is foglalkozott.

Ő volt az egyetlen magyar szerző, aki az atomi rendszerek statisztikus elméletéről írt. Ez az írása a Handbuch der Physik című sorozat 36. kötetében jelent meg.

1971. május 17-én halt meg Budapesten, öngyilkos lett.

Több mint 130 szakdolgozat és 12 könyv - mely részben idegen nyelven jelent meg - foglalja magába munkásságát. Szerkesztette az Acta Physica, Physics Letters című szakfolyóiratokat is.

KitüntetéseiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

12 könyve és több mint 130 tudományos dolgozata jelent meg.

  • Az atom statisztikus elmélete és alkalmazásai
  • A hullámmechanika többtestproblémája

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés