Főmenü megnyitása
A gyilkos galóca (Amanita phalloides), illusztráció egy enciklopédiában. A mérgező gombák „leggyilkosabbja” a gyilkos galóca, amelyben sejtméreg van, ami visszavonhatatlanul károsítja az ember máját és veséjét[1][2]

Étkezési értéke: mérgezőTox Poisonous icon.svg
A büdös őzlábgomba (Lepiota cristata) méreganyaga a gyilkos galócáéval azonos sejtméreg

Étkezési értéke: mérgezőTox Poisonous icon.svg

A gombavizsgálat alapvető célja egy gombaszakellenőr[3] által a mérgező és nem mérgező gombák szétválasztása és meghatározása a vadon termett erdei gombák gyűjtése[4] után és az emberi fogyasztásra történő felhasználása előtt. Aki nem vizsgázott gombaszakértő, annak a leszedett gombából ételt készíteni rendkívül életveszélyes a gombák ellenőriztetése nélkül. Általános szabály, hogy az erdei gombásznak[5] minden ismeretlen fajt mérgezőnek kell tekintenie. A gyűjtött gomba szakszerű vizsgálatát mellőző, felkészületlen gombász saját magán kívül hozzátartozóit és másokat is életveszélybe sodorhatja.[6][7][8]

Európában mintegy négyezer termőtestes gomba él, közülük azonban 300 mérgező.[9][10] Néhány ehető termőtestes gomba formája és külleme könnyen összetéveszthető a mérgező rokonéval, mint például az ehető nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera) a mérgező büdös őzlábgombával (Lepiota cristata).[11] A Magyarországon is előforduló gombafajok közül a legveszélyesebb mérgezéseket a gyilkos galóca (Amanita phalloides) okozza, amelynek egyedi jellemzői: fehér lemezes, galléros, bocskoros és zöldes-barnás-sárgás-fehéres kalapja van. A gyilkos galóca öt gombatoxint[12] tartalmaz, amelyek közül négy, főzés közben sem bomlik el. A gyilkos galóca mérgezésre ellenszer még nem ismert.[13] A tapasztalatlan vagy megfelelő gombaismeret nélküli gombagyűjtők összetéveszthetik a gyilkos galócát az ehető és ízletes réti csiperkével (Agaricus campestris).[14] Ugyanígy súlyos mérgezés forrása, ha a felkészületlen gombász az ehető rókagombát összetéveszti a mérgező világító tölcsérgombával.[15] A valódi gombamérgezéseket a táplálékként elfogyasztott mérgező nagygombák idézik elő. A mérges gombákban előforduló toxinok másodlagos anyagcseretermékek, amelyek speciális biokémiai utakon keresztül képződnek a gombasejtekben.[16]

Hétköznapokon a piacokon, a nagyvárosokban pedig munkaszüneti napokon is ingyenesen ellenőriztethetőek a kijelölt gombavizsgáló helyeken a gyűjtött gombák.[17] A Földművelésügyi Minisztérium 107/2011. (XI. 10.) VM rendelet 3. § (1a) bekezdés b) pontja alapján feljogosított képzőhelyen van lehetőség a gombaszakellenőri tevékenység folytatásához szükséges képesítés megszerzésére.[18] Magyarországon a Magyar Mikológiai Társaság fogja össze a gombásztársadalmat, amely rendszeresen indít gombaszakellenőri képzést is.[19]

Törvényi háttérSzerkesztés

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény úgy rendelkezik, hogy vadon termett gombát étkezési céllal forgalomba hozni vagy feldolgozni csak gombaszakellenőri minősítést követően lehet. A szakellenőr a mérgező, illetve emberi fogyasztásra alkalmatlan gombát zár alá veheti, és intézkedhet a megsemmisítéséről. Ugyanígy járhat el, ha a gomba nem különíthető el egyértelműen a mérgező vagy fogyasztásra alkalmatlan gombától.[20]

Gombaszakellenőröket foglalkoztató piacok MagyarországonSzerkesztés

 
Egy kosár ehető vadon termett gomba

A gombavizsgálatot szakképzett gombaszakellenőrök[21] végzik a piacokon. Ellátják a vadon termett gombák ellenőrzésével és értékesítésével kapcsolatos feladatokat. Biztosítják a piacok zavartalan működését. Nyilvántartásokat vezetnek, jelentéseket készítenek, és elszámoltatási feladatokat látnak el az ellenőrzési feladatokon túl. Kapcsolatot tartanak külső szervekkel és tájékoztatják a vásárlókat, és kezelik a vásárlói panaszokat.[22] A gombaszakellenőrök irányító szerve a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság hivatala.[23]

A Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága több telephelyén, meghatározott időpontokban a lakosság részére ingyenes gombavizsgálatot végez és szaktanácsadást ad.[24]

Az 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet[25] szerint a vadon termett gomba értékesítése esetén a gombaszakellenőr[26] részére a gombavizsgálathoz megfelelő méretű természetes és mesterséges megvilágítású helyet, az elkobzott gomba elhelyezésére szolgáló megfelelő méretű és biztonságosan zárható hulladékgyűjtő edényt kell biztosítani.[27][28]

A 107/2011. (XI. 10.) VM rendelet szerint „a gombaszakellenőr a mérgező gombát a begyűjtött gombák közül kiválogatja és elkülöníti. A gombaszakellenőr emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíti az azonos gyűjtőedényből származó gombatételeket, amennyiben azokból a mérgező gomba egyértelműen nem különíthető el, vagy azok gyilkos galócát[30] tartalmaznak.”[18][31]

IrodalomSzerkesztés

  • Albert László - Jakucs Erzsébet - Kékedi Tibor - Locsmándi Csaba - Siller Irén - Vasas Gizella: Gombaszakértői praktikum - Online kép- és videomelléklettel, Flaccus Kiadó, 2016, ISBN 9786155278280
  • Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve, M-érték Kiadó, 2011, ISBN 978-963-9889-13-2
  • Ewald Gerhardt - Locsmándi Csaba - Vasas Gizella : Gombászok kézikönyve, Cser Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 2017, ISBN 9789632785202

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gombapárok, 3szek.ro
  2. Ismerjük fel a gyilkos galócát!, 3szek.ro
  3. Gombaszakellenőr, epalya.hu
  4. Magyar néprajzi lexikon gombászás, gombagyűjtés., arcanum.hu
  5. Alkalom szüli a gombászt , utisugo.hu
  6. Gombamérgezések Miért fontos?, terra.hu
  7. Csak olyan gombát gyűjtsünk étkezésre, amit ismerünk - 2017.10.11., youtube.com
  8. A gombagyűjtés és fogyasztás szabályai , miskolcigombasz.hu
  9. Gombát eszünk, hazipatika.com
  10. Fajok, fungahungarica.hu
  11. Őszi erdők ajándéka: őzlábgomba
  12. Élelmiszer-biztonság, semmelweis.hu
  13. Gyilkos szépségek - a mérges gomba, edenkert.hu
  14. Kamarás Gábor: A gyilkos galóca és néhány ritka gomba előfordulása Szeged környékén, acta.bibl.u-szeged.hu
  15. Kőszegi Balázs: Sárospatak és környéke gombalelőhelyeinek térinformatikai rendszere, lazarus.elte.hu
  16. Dr. Siller Irén: Gombamérgezések, Mikológiai Közlemények Különkiadás - Clusiana ,(2000), gombanet.hu
  17. Gyűjtési és fogyasztási szabályok, gombanet.hu
  18. a b 107/2011. (XI. 10.) VM rendeletaz étkezési célra forgalomba kerülő vadon termett gombák gyűjtéséről, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról., net.jogtar.hu
  19. Gombaszakellenőri képzés,gombanet.hu
  20. 2008. évi XLVI. törvény az, net.jogtar.hu
  21. GOMBA-szakellenőr NYILVÁNTARTÁS_201812 Xlsx - 116,1 KB , kormanyhivatal.hu
  22. Piacfelügyelő Gombaszakellenőr, szakkepesites.hu
  23. NÉBIH Közlemény - Biztonságos gomba-fogyasztás, portal.nebih.gov.hu
  24. Gombavizsgálat, piaconline.hu
  25. 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet a helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről, net.jogtar.hu
  26. Gombaszakellenőrök friss listája, portal.nebih.gov.hu
  27. Gombaszakellenőrt alkalmazó piacok listája, portal.nebih.gov.hu
  28. Helyi termelői piac nyitásával, üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók Élelmiszer értékesítés feltételei a helyi termelői piacon, nak.hu
  29. Dr. Árki Ildikó, háziorvos: A gombamérgezés elkerülhető! , webbeteg.hu
  30. „A gyilkosgalóca-mérgezésért két polipeptidje felelős, az amatoxin és a fallotoxin. Egy galóca 12 mg amatoxint tartalmaz, ebből a halálos mérgezéshez elegendő 0,25 mg is.”[29]
  31. Tíz tévhit a gombászásról

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés