Gyapot

növénynemzetség
(Gossypium hirsutum szócikkből átirányítva)

A gyapot (Gossypium) a valódi kétszikűek közé tartozó mályvafélék (Malvaceae) valószínűleg legismertebb, kiemelkedő gazdasági jelentőségű nemzetsége. Haszonnövényként négy fajt hasznosítanak, legelterjedtebb a hegyvidéki gyapot (G. hirsutum) amely a világ gyapottermelésének 90%-át adja. A másik három az amerikai gyapot (G.barbadense) 8%-kal, valamint a levantei gyapot (G. herbaceum) és az indiai, vagy fatermetű gyapot (G. arboreum), amelyek együtt a termelés 2%-át adják.

Gyapot
Gyapotültetvény érett terméssel
Gyapotültetvény érett terméssel
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Mályvaformák (Malvoideae)
Nemzetség: Gossypium
L.
Fajok
  • G. anapoides,
  • G. anomalum,
  • fatermetű gyapot (indiai gyapot, Gossypium arboreum),
  • G. areysianum,
  • G. aridum,
  • G. armourianum,
  • G. australe,
  • amerikai gyapot (Gossypium barbadense),
  • G. benadirense,
  • G. bickii,
  • G. bricchettii,
  • G. capitis-viridis,
  • G. costulatum,
  • G. cunninghamii,
  • G. darwinii,
  • G. davidsonii,
  • G. enthyle,
  • G. exiguum,
  • G. gossypioides,
  • G. harknessii,
  • levantei gyapot (Gossypium herbaceum),
  • hegyvidéki gyapot (közönséges gyapot, Gossypium hyrsutum),
  • G. incanum,
  • G. klotzschianum,
  • G. laxum,
  • G. lobatum,
  • G. londonderriense,
  • G. longicalyx,
  • G. marchantii,
  • G. mustelinum,
  • G. nandewarense,
  • G. nelsonii,
  • G. nobile,
  • G. pilosum,
  • G. populifolium,
  • G. pulchellum,
  • G. raimondii,
  • G. robinsonii,
  • G. rotundifolium,
  • G. schwendimanii,
  • G. somalense,
  • G. stocksii,
  • G. sturtianum,
  • G. thurberi,
  • G. tomentosum,
  • G. trifurcatum,
  • G. trilobum,
  • G. triphyllum,
  • G. turneri,
  • G. vollesenii
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyapot témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapot témájú médiaállományokat és Gyapot témájú kategóriát.

Elterjedése, élőhelye szerkesztés

Mintegy 39-40 faja a trópusokon, illetve a szubtrópusokon honos; közülük többet a Föld mintegy hetven országában ipari növényként termesztenek, mivel a gyapot magházát burkoló szőrzet a pamut alapanyaga. Leghíresebb, hagyományos termőterülete az Egyesült Államokban az úgynevezett Gyapotövezet (Cotton belt). Fő termőterületeit a pamut leírásánál ismertetjük.

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Egyéves vagy évelő lágyszárúak, cserjék vagy nagyritkán kisebb fák – az egyévesként termesztett gyapot a természetben évelő növény. Gyökerének kérge és a mag mérgező gosszipolt tartalmaz.

Levelei 3–5, néha 7 karéjúak. A virág bimbója felett három fogazott takarólevél gúlaként borul össze. A teljesen kifejlett bimbó olyan, összecsukódott virág, amit még félig a takarólevelek borítanak. A sziromlevelek virágzás közben fokozatosan elszíneződnek és elszáradva lehullanak. A megtermékenyülés után a termő növekedésnek indul, és tokterméssé alakul át. Eközben belseje 4–5 rekeszre oszlik; mindegyikben több maggal. A maghéj egyes sejtjei megnyúlnak, és ezekből alakulnak ki az ún. röptető szálak, a tulajdonképpeni gyapotszálak. A tok beérésének ideje a klímától függőn a keléstől számított száz nap körül van. A beérett tok felnyílik (ez az ún. kovadás): ez után szedik le a kibomlott, felbolyhosodott szálakkal borított magvakat.

Felhasználása szerkesztés

  • A gyapot magszálait, a pamutot a textilipar használja fel. Emellett a sajtolt magok értékes étkezési és ipari olajat szolgáltatnak, a fehérjedús, csak kevés gosszipolt tartalmazó maradékot pedig takarmányként hasznosítják. A szálak 0,2–0,7%-nyi viasztartalmát az élelmiszer-, illetve a gépiparban használják fel. Melegebb éghajlaton néhány faját, mint például a fatermetű gyapotot dísznövénynek ültetik.
  • Magjából étkezési olajat, gyapotmagolajat nyernek, sajtolással. Olcsó alternatívája a napraforgó olajnak. A gyapotmagolaj a margaringyártásban kap jelentős szerepet, olcsósága és kedvező tulajdonságai miatt. Az édesipar hidrogénezett gyapotmagolajat használ egyes termékeihez, és kiváló a csokoládé hígításához.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés