Grabák
A grabák (ógörög nevük nem ismert, latin Grabaei) az illírek közé tartozó kisebb ókori törzs volt, szállásterületük a Drilón alsó folyása mentén húzódott. Egyes feltételezések szerint soraikból került ki az Illír Királyság i. e. 4. század közepi uralkodója, Grabosz.
Területük és történetük
szerkesztésIdősebb Plinius az i. sz. 1. században azt írta róluk, hogy a labeátok és a taulantok közötti területen éltek.[1] A történeti rekonstrukciók alapján a szállásterületük feltehetően a Drilón (Drin) és az Ardaxosz (Mat) folyók közén húzódó hegyvidék lehetett, az illürök hipotetikus törzsétől északra,[2] de vannak kutatók, akik a Labeátiszi-tó (Shkodrai-tó) környékén helyezik el őket.[3] Az i. e. 2. századi római hódítás időszakára korábbi területeiktől északabbra kerültek, és a Drilón jobb partján magasodó hegységet lakták (mai nevén Malësia e Madhë ).[4]
Kis létszámú törzs lévén[5] nem játszottak nagy szerepet az illírek történelmében. Nevezetességük, hogy az utókor történészeinek egy csoportja az i. e. 357/356 körül uralkodó illír királyt, Graboszt a névhasonlóság miatt graba származásúnak tartja.[6] Grabosz csatlakozott több Makedónia elleni koalícióhoz, de még mielőtt sor került volna a háborúra, II. Philipposz makedón király vereséget mért rá és illírjeit alávetettségbe taszította.[7] Annak fényében azonban, hogy a grabák meglehetős távolságban éltek a korabeli makedón határtól, Grabosz graba uralkodóként való azonosítása kétséges.[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Papazoglou 1965 :178.; Hammond 1966 :244.; Cabanes 1988 :102.; Ceka 2013 :261.
- ↑ Hammond 1966 :244.; Cabanes 1988 :102.
- ↑ Wilkes 1992 :121.
- ↑ Ceka 2013 :261.
- ↑ Wilkes 1992 :121.
- ↑ Hammond 1966 :244.; Cabanes 1988 :88., 102.
- ↑ Papazoglou 1965 :154–155.; Hammond 1966 :244.; Cabanes 1988 :102., 129–130., 168.; Wilkes 1992 :120–121.
- ↑ Cabanes 1988 :102., 174.
Források
szerkesztés- ↑ Cabanes 1988: Pierre Cabanes: Les illyriens de Bardulis à Genthios (IVe–IIe siècles avant J.-C.). Paris: SEDES. 1988. = Regard sur l’histoire, 65. ISBN 2718138416
- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Hammond 1966: N. G. L. Hammond: The kingdoms of Illyria circa 400–167 B.C. The Annual of the British School at Athens, LXI. évf. (1966) 239–253. o.
- ↑ Papazoglou 1965: Fanoula Papazoglou: Les origines et la destinée de l’État illyrien: Illyrii proprie dicti. Historia – Zeitschrift für Alte Geschichte, XIV. évf. 2. sz. (1965. április) 143–179. o.
- ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford; Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717