Graham Hill
Norman Graham Hill (Hampstead, 1929. február 15. – 1975. november 29.) brit autóversenyző, az 1962-es és 1968-as Formula–1 világbajnoka. Az első és eddig egyetlen autóversenyző, aki a Formula–1 világbajnokságot, a Le Mans-i 24 órás versenyt és az indianapolisi 500 mérföldes futamot is megnyerte. Ötször győzött a monacói nagydíjon, amit csak Ayrton Senna szárnyalt túl, valamint Michael Schumacher állított be.
Graham Hill | |
Életrajzi adatai | |
Született | 1929. február 15. Hampstead, Egyesült Királyság |
Elhunyt | 1975. november 29. (46 évesen) Arkley |
Nemzetisége | Brit |
Pályafutása | |
Kategória | Formula–1-es világbajnokság |
Aktív évei | 1958-1975 |
Csapata | Lotus, BRM, Brabham, Hill |
Nagydíjak száma | 179 (176 rajt) |
Világbajnoki címek | 2 (1962,1968) |
Győzelmek | 14 |
Dobogós helyezések | 36 |
Első rajtkockák | 13 |
Leggyorsabb körök | 10 |
Első nagydíj | 1958 monacói nagydíj |
Első győzelem | 1962 holland nagydíj |
Legutolsó győzelem | 1969 monacói nagydíj |
Legutolsó nagydíj | 1975 monacói nagydíj |
Graham Hill aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Graham Hill témájú médiaállományokat. |
Fiatalkora
szerkesztésA második világháború kitörésekor családja Londonba költözött, itt töltötte később ifjúságát. Bátyja jelentkezett a Királyi Légierőhöz, Graham pedig öccsével és édesanyjával Londonban maradt. 1946-ban, tizenhat évesen szerszámkészítő tanonc lett az S. Smith & Sons cégnél, ahonnan a vállalat iskolájába küldték Cheltenhambe.
Formula–1
szerkesztésPályafutása meglehetősen későn, 30 éves korában kezdődött. Az 1950-es évek végén jelentkezett szerelőnek a Lotus csapathoz. 1960-ban igazolt a BRM csapathoz, ahol 1962-ben világbajnok lett. 1967-ben versenyzőként visszatért a Lotus csapathoz. Az 1968-as évben a csapat hihetetlen megrázkódtatáson ment keresztül. 3 pilótájából 2 életét vesztette. Jim Clark a német nagydíjon, Mike Spence Indianapolisban vesztette életét. Hill azonban lelket öntött a csapatba, s ennek köszönhetően megszerezte második világbajnoki címét. A következő évben a Lotus autói nagyon veszélyesek voltak, Hill két komoly balesetet szenvedett. A spanyol nagydíjon Jochen Rindttel ütközött, Amerikában a falnak rohant és eltörte a lábait. Karrierje itt komoly fordulatot vett. A következő évben 41 éves volt, de esze ágában nem volt visszavonulni, annak ellenére, hogy tudta, karrierje már egyáltalán nem tartogat sikereket. 1972-ben sikerült győznie a Le Mans-i 24 órás versenyen, és ezzel megszerezte a korban jelentősnek számító "Triple Crown"-t, amit azok a pilóták kapnak, akik győzelmet aratnak az Indianapolis-i 500 mérföldes versenyen, a Le Mans-i 24 órás versenyen, illetve a monacói nagydíjon. 1973-ban A Lola illetve a Shadow csapatok egyesítésével saját csapatot alapított Embassy Hill néven. Itt versenyzett 1975-ös visszavonulásáig.
Családja
szerkesztés1955-ben vette feleségül Bette-t. Két lányuk – Brigitte és Samantha – és egy fiuk – a későbbi Formula–1 világbajnok Damon – született.
Halála
szerkesztés1975 augusztusában bejelentette visszavonulását, így már csak nézőként volt jelen Paul Ricard-pályán, egy edzésen november 29-én. Az edzés végeztével fiatal versenyző barátjával, Tony Brise-zel és baráti társaságával, saját repülőjén indult haza Angliába. Ködös este volt, elnavigálták magukat és London közelében lezuhantak. Minden utas szörnyethalt.
Teljes Formula–1-es eredménysorozata
szerkesztés(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Külső hivatkozások
szerkesztés- Profilja a grandprix.com honlapon (angolul)