Gran Canaria
Gran Canaria (spanyolul am. „Nagy Kanári-sziget”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A Spanyolországhoz tartozó, csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1949 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik, a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.
| Gran Canaria | |
 | |
| Gran Canaria műholdképen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Spanyolország |
| Autonóm közösség | Kanári-szigetek |
| Tartomány | Las Palmas |
| Legnagyobb település | Las Palmas de Gran Canaria |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 851 231 fő (2019) |
| Népsűrűség | 531 fő/km² |
| Las Palmas de Gran Canaria népessége | 383 308 fő (2010) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Atlanti-óceán |
| Szigetcsoport | Kanári-szigetek |
| Terület | 1532 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 1956 m |
| Legmagasabb pont | 1949 m |
| Időzóna | GMT (UTC+0) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Gran Canaria
Pozíció a Kanári-szigetek térképén
| |
 é. sz. 27° 57′ 31″, ny. h. 15° 35′ 33″Koordináták: é. sz. 27° 57′ 31″, ny. h. 15° 35′ 33″ | |
| Gran Canaria weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gran Canaria témájú médiaállományokat. | |
Természeti viszonyok szerkesztés
Gran Canaria a Kanári-szigetek szigetcsoport tagjaként az Atlanti-óceánban fekszik. 1350 kilométer távolságban van Európa legközelebbi pontjától és mindössze 150 km-re található Afrika északnyugati partjaitól. Területe 1560, más adat szerint 1532 km². Neve ellenére nem a szigetcsoport legnagyobbja, ugyanis területileg csak harmadik Tenerife és Fuerteventura után, habár a Kanári-szigetek közül az első, gazdasági, politikai és turisztikai jelentőségét tekintve.
A csaknem kör alakú sziget közepén az 1949 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik, a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.
A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakkal választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettőssége, eltérő flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik.
Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendő: amíg a sziget északi részén csapadékos éghajlatot találunk buja növényzettel és ültetvényekkel, közepe kopár „holdbéli táj”, déli partja pedig száraz, szinte sivatagos. Így aztán északon fejlett a mezőgazdaság: a vulkánok lankáin nem ritkák a szőlő-, banán- vagy dohányültetvények. Itt vannak a fontosabb városok: többek között Las Palmas, a sziget legnagyobb városa, a Keleti Kanári-szigetek fővárosa. A déli parton Puerto Ricótól San Augustinig szinte összeépítették a part városait.
Képek szerkesztés
Központi hegyvidék szerkesztés
-
Gran Canaria központi hegyei -
Kanári fenyők (Pinus canariensis) -
Víztározó, Embajada de Cueva de las Niñas
Tengerpartok szerkesztés
-
Szabadstrand Pasito Blanco közelében -
Homokos part Maspalomas mellett a sziget déli részén -
Maspalomas homokdűnéi -
Las Palmas strandjainak egyike -
Tengerpart a sziget nyugati oldalán, Montaña Tablada
Növényvilág szerkesztés
-
Kanári fenyő (Pinus canariensis), amely a központi hegyekben gyakran hegyoldalakat borít -
A Kanári kutyatej gyakori a sziget száraz, kopár részein -
A fásodó szárú sóvirág-féle (Limonium sventenii) mutatós virágokkal rendelkezik -
A Senecio kleinia és rokon fajai gyakoriak a kopár hegyoldalak szukkulens vegetációjában -
A cserjés Echium decaisnei gyakran előfordul -
Magányos Agave americana -
A kanári datolyapálma (Phoenix canariensis) városi sorfaként és szabadon is előfordul -
Kanári sárkányfa (Dracaena draco) Las Palmasban -
Királypálmák (Roystonea regia) Puerto de Mogán mellett, csak öntözéssel és városi környezetben marad meg -
Tamariska bokrok borítják a Maspalomas melletti homokdűnék egy részét
.jpg)
.jpg)
Éghajlat szerkesztés
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 29,5 | 30,9 | 34,0 | 34,3 | 36,0 | 36,9 | 44,2 | 39,2 | 39,0 | 36,0 | 36,2 | 29,4 | 44,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 20,8 | 21,2 | 22,3 | 22,6 | 23,6 | 25,3 | 26,9 | 27,5 | 27,2 | 26,2 | 24,2 | 22,2 | 24,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,3 | 15,6 | 16,2 | 16,3 | 17,3 | 19,2 | 20,8 | 21,6 | 21,4 | 20,1 | 18,1 | 16,5 | 18,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 10,2 | 9,4 | 10,5 | 12,0 | 12,2 | 14,4 | 16,4 | 17,6 | 16,8 | 14,8 | 12,8 | 12,0 | 9,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 25 | 24 | 13 | 6 | 1 | 0 | 0 | 0 | 9 | 16 | 22 | 31 | 149 |
| Havi napsütéses órák száma | 184 | 191 | 229 | 228 | 272 | 284 | 308 | 300 | 241 | 220 | 185 | 179 | 2821 |
| Forrás: World Meteorological Organization (UN),[1] Agencia Estatal de Meteorología[2] | |||||||||||||
| Las Palmas, Gran Canaria | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan | Feb | Mar | Apr | Maj | Jun | Jul | Aug | Sep | Okt | Nov | Dec | Éves |
| Átl. víz hőm. °C (°F) |
20.0 (68.0) |
19.1 (66.4) |
19.1 (66.4) |
19.3 (66.7) |
20.0 (68.0) |
21.0 (69.8) |
21.8 (71.2) |
22.5 (72.5) |
23.4 (74.1) |
23.4 (74.1) |
22.1 (71.8) |
20.5 (68.9) |
21 (69.8) |
| Napi napos órák | 11.0 | 11.0 | 12.0 | 13.0 | 14.0 | 14.0 | 14.0 | 13.0 | 12.0 | 11.0 | 11.0 | 10.0 | 12.2 |
| Átl. UV index | 4 | 6 | 8 | 9 | 10 | 11 | 11 | 11 | 9 | 7 | 5 | 4 | 7.9 |
| seatemperature.org;[3] Weather Atlas | |||||||||||||
Történelem szerkesztés
A „Gran Canaria” nevet a rómaiak adták a szigetnek, és az rajta maradt annak ellenére, hogy római valószínűleg sosem tette rá a lábát. Ez valószínűleg a kutya latin nevéből (Canis) származik, mert II. Juba észak-afrikai uralkodó beszámolója alapján a névadó idősebb Plinius úgy gondolta, hogy a szigeteken sok kutya él.
A spanyol hódítók több sikertelen kísérlet után 1478-ban, Juan Rejón vezetésével vetették meg lábukat rajta. Bár több győzelmet is aratott, sőt, Doramas, a Telde királyság guanartaméja (főnöke) ellentámadását is leverte, Rejónt mégis elmozdították pozíciójából, és a király Pedro de Verára bízta a hadjárat vezetését. Ő a következő öt évre szüneteltette a hadakozást, és a meggyőzés eszközével próbált diadalt aratni. 1483-ban a sziget guancs főnöke, Tenisor Semidan áttért a keresztény hitre, és ezután meggyőzte honfitársait, hogy adják meg magukat. Spanyolország új gyarmataként, hamarosan a mindenfelől idesereglő kalandor csőcselék prédájává vált.
Népesség szerkesztés
A 838 ezer lakos közel 3,2 milliós vendégsereget vonz évente.
Közigazgatás szerkesztés
_-_OSM_Mapnik.svg)
A szigeten 21 község (municipio) található. A főváros, Las Palmas de Gran Canaria Las Palmas tartomány egyik fővárosa.
| Név | Terület (km²) |
Népesség | ||
|---|---|---|---|---|
| (2001, fő)[4] | (2011, fő)[5] | (2018, fő)[6] | ||
| Agaete | 45,50 | 5.202 | 5.735 | 5.573 |
| Agüimes | 79,28 | 20.124 | 29.641 | 31.152 |
| Artenara | 66,70 | 1.319 | 1.252 | 1.090 |
| Arucas | 33,01 | 32.466 | 36.771 | 37.691 |
| Firgas | 15,77 | 6.865 | 7.606 | 7.491 |
| Gáldar | 61,59 | 22.154 | 24.358 | 24.209 |
| Ingenio | 38,15 | 24.439 | 30.022 | 30.831 |
| Mogán | 172,44 | 12.444 | 22.847 | 19.657 |
| Moya | 31,87 | 8.137 | 8.043 | 7.728 |
| La Aldea de San Nicolás | 123,58 | 7.668 | 8.522 | 7.608 |
| Las Palmas de Gran Canaria | 100,55 | 354.863 | 381.271 | 378.517 |
| San Bartolomé de Tirajana | 333,13 | 34.515 | 53.440 | 53.588 |
| Santa Brígida | 23,81 | 17.598 | 18.878 | 18.314 |
| Santa Lucía de Tirajana | 61,56 | 47.652 | 66.725 | 71.863 |
| Santa María de Guía de Gran Canaria | 42,59 | 13.893 | 14.149 | 13.924 |
| Tejeda | 103,30 | 2.400 | 2.136 | 1.921 |
| Telde | 102,43 | 87.949 | 101.080 | 102.424 |
| Teror | 25,70 | 12.042 | 12.857 | 12.449 |
| Valleseco | 22,11 | 3.949 | 3.896 | 3.784 |
| Valsequillo de Gran Canaria | 39,15 | 7.964 | 9.118 | 9.278 |
| Vega de San Mateo | 37,89 | 6.979 | 7.737 | 7.625 |
| Összesen | 1.560,11 | 730.622 | 846.084 | 846.717 |
Gazdaság szerkesztés
A spanyol hódítás utáni időszakban a sziget gazdasága a cukorexport, valamint Spanyolország és az amerikai gyarmatok kereskedelmének köszönhetően virágzott. Amikor azonban a Kanári-szigetek cukra iránti kereslet megcsappant, és beköszöntött a borászat aranykora, a sziget háttérbe szorult legfőbb riválisa, a bortermelésben élenjáró Tenerife mögött. Korábbi gazdasági stabilitását csak a 19. század végére sikerült helyreállítani, amikor fővárosát, Las Palmast a gyarmati brit hajóforgalom ellátó bázisává építették ki.
Jelenleg a fő bevételt a sziget déli felén összpontosuló turizmus adja.
Közlekedés szerkesztés
A legfontosabb kikötő a Puerto de la Luz, Las Palmas kikötője. A sziget repülőtere a Gran Canaria repülőtér.
Turizmus szerkesztés
Évente közel 3,2 millióan látogatnak a szigetre. A helyiek szerint itt az év 365 napjából 320-ban süt a nap, ami a napozás szerelmesei számára ideális.
Gran Canaria mintegy összefoglalja magában mindazt, ami a többi szigeten található. Rendelkezik a kiépített strandokkal: 7,3 km hosszú sárga homokos strand San Agustintól - Meloneras-ig/Pasito Blancóig (Anexo II. Parkoló: 15 m-re lehet a dűnés strand mellett leparkolni néhány euróért 2-3 órára, nagyon praktikus kisgyerekkel, sok cuccal strandolóknak!), vagy a Charca környéke (édesvízi tó a dűnék mellett) Melonerason gyönyörű homokos strand, parti házakkal, és a legmegközelíthetetlenebb vadregényes tengerpartokkal, itt vannak a legjobban védett völgyek, a legmélyebb vulkáni barázdák, és általában a legérdekesebb természeti sajátosságok.
Gran Canaria úgy él a köztudatban, mint tömegturizmusra berendezkedett üdülőhely, ahol egymást érik a szállodák és homokos, sziklás strandok. Aki ellátogat ide, az megbizonyosodhat róla, hogy milyen sok egyéb, elsősorban természeti szépségű látnivalót, műemléket, kultúrtörténeti érdekességet, szórakozási és vásárlási lehetőségeket kínál ez a sziget. Gran Canaria tájképe is változatos. Északon meredek, sziklás és csapadékosabb a vidék, míg keleti és déli oldala lankás és száraz, sivatagos jellegű.
Nem közismert, hogy a sziget fővárosa, Las Palmas milyen hangulatos, változatos, igazi spanyol város. Városi strandja, a Las Canteras nagy durranás. 35-40 év fölötti, buliéletre nem kíváncsi, de a nagyvárosi életet a nyaralással szívesen kombináló utazóknak nagyon ajánljuk Las Palmast!
Nagyon pozitív, hogy a szigeten szinte minden szálloda elérhető egy órán belül. Az autópályát folyamatosan építik, ráadásul ingyenes a használata. Könnyű és kényelmes az autóbérlés. Az autóbérléshez itt is, betöltött 18. életév, érvényes jogosítvány és dombornyomott bankkártya szükséges. 25 alatt és 70 felett számolhatnak fel pótdíjakat. A szerződés aláírásánál kell legjobban észnél lenni, különösen a felajánlott biztosítások tekintetében.
Az állandóan kellemes éghajlatnak köszönhetően, az aktív turizmus, a sportolás szerelmesei bármikor hódolhatnak kedvtelésüknek, legyen az windsurf, golf és/vagy aki a tengerparti pihenést valamilyen aktív mozgással szeretné még változatosabbá tenni.
Legismertebb üdülőhelye Playa del Ingles ès Maspalomas a végtelennek tűnő strandon homokdűnék sorakoznak, melyek között szélvédett völgyeket találunk, ahol télen is élvezhetjük a meleg napsugarakat a sivatagi környezetben. Itt kezdődnek (Meloneras) az elegáns szállodasorok, ahol mindenki megtalálja a számára megfelelő szálláshelyet. Szórakozási és bevásárlási lehetőségekről a „Kasbah”, „Yumbo/Jumbo "és „Cita” ,"Varadero" központok, ShopingCenter-ek gondoskodnak.
Nyáron a 36-38 fokban nem is hideg a tenger (20-22 fok), Gran Canarián több a jó homokos part, mint Tenerifén - a csúcs Las Palmasban a Las Canteras városi strand. A Maspalomas környéki csodás színű és jellegű homokdűnék, és az ottani tó a szép madarakkal. A kék zászlós strandok tengervízének tisztasága, Puerto de Mogan és térségének egyedi, bájos hangulata. Andalogni, embereket nézni Las Palmas sétányán. Las Palmas két nagyon hangulatos, szuper óvárosi negyede: a Triana és a Vegueta (este kell látni).
A Palmitos Park: sok kaktusz és pálmafa látványa, csodás virágok mindenfelé. Nincsenek kellemetlen, veszélyes rovarok, s egyéb állatok (legfeljebb egyes hotelek földszinti szobáiban csótányok).
A szörfözők Las Palmas és Maspalomas közelében, a széllovasok a délkeleti parton találnak megfelelő partszakaszokat.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Weather Information for Las Palmas
- ↑ Guía resumida del clima en España (1981-2010). [2012. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Las Palmas de Gran Canaria Sea Temperature[halott link]
- ↑ Census at 1 November 2001: Instituto Nacional de Estadística, Madrid.
- ↑ Census at 1 November 2011: Instituto Nacional de Estadística, Madrid.
- ↑ Estimate at 1 January 2018: Instituto Nacional de Estadística, Madrid.
