Főmenü megnyitása

Gran Canaria (spanyolul am. „Nagy Kanári-sziget”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A Spanyolországhoz tartozó, csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1949 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik, a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

Gran Canaria
Gran Canaria műholdképen
Gran Canaria műholdképen
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Autonóm közösség Kanári-szigetek
Tartomány Las Palmas
Legnagyobb településLas Palmas de Gran Canaria
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség531 fő/km²
Las Palmas de Gran Canaria népessége383 308 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Atlanti-óceán
Szigetcsoport Kanári-szigetek
Terület1532 km²
Legmagasabb pont 1949 m
Időzóna GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Gc01.jpg
Gran Canaria (Kanári-szigetek)
Gran Canaria
Gran Canaria
Pozíció a Kanári-szigetek térképén
é. sz. 27° 57′ 31″, ny. h. 15° 35′ 33″Koordináták: é. sz. 27° 57′ 31″, ny. h. 15° 35′ 33″
A Gran Canaria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gran Canaria témájú médiaállományokat.

Természeti viszonyokSzerkesztés

Gran Canaria a Kanári-szigetek szigetcsoport tagjaként az Atlanti-óceánban fekszik. 1350 kilométer távolságban van Európa legközelebbi pontjától és mindössze 150 km-re található Afrika északnyugati partjaitól. Területe 1560, más adat szerint 1532 km². Neve ellenére nem a szigetcsoport legnagyobbja, ugyanis területileg csak harmadik Tenerife és Fuerteventura után, habár a Kanári-szigetek közül az első, gazdasági, politikai és turisztikai jelentőségét tekintve.

A csaknem kör alakú sziget közepén az 1949 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik, a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.

A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakkal választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettőssége, eltérő flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik.

Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendő: amíg a sziget északi részén csapadékos éghajlatot találunk buja növényzettel és ültetvényekkel, közepe kopár „holdbéli táj”, déli partja pedig száraz, szinte sivatagos. Így aztán északon fejlett a mezőgazdaság: a vulkánok lankáin nem ritkák a szőlő-, banán- vagy dohányültetvények. Itt vannak a fontosabb városok: többek között Las Palmas, a sziget legnagyobb városa, a Keleti Kanári-szigetek fővárosa. A déli parton Puerto Ricótól San Augustinig szinte összeépítették a part városait.

KépekSzerkesztés

Központi hegyvidékSzerkesztés

TengerpartokSzerkesztés

NövényvilágSzerkesztés

ÉghajlatSzerkesztés

Las Palmas, Gran Canaria (reptér; 1981-2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)29,530,934,034,336,036,944,239,239,036,036,229,444,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)20,821,222,322,623,625,326,927,527,226,224,222,224,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)15,315,616,216,317,319,220,821,621,420,118,116,518,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)10,29,410,512,012,214,416,417,616,814,812,812,09,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)252413610009162231149
Havi napsütéses órák száma1841912292282722843083002412201851792821
Forrás: World Meteorological Organization (UN),[1] Agencia Estatal de Meteorología[2]


Las Palmas, Gran Canaria
Hónap Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Éves
Átl. víz hőm. °C
(°F)
20.0
(68.0)
19.1
(66.4)
19.1
(66.4)
19.3
(66.7)
20.0
(68.0)
21.0
(69.8)
21.8
(71.2)
22.5
(72.5)
23.4
(74.1)
23.4
(74.1)
22.1
(71.8)
20.5
(68.9)
21
(69.8)
Napi napos órák 11.0 11.0 12.0 13.0 14.0 14.0 14.0 13.0 12.0 11.0 11.0 10.0 12.2
Átl. UV index 4 6 8 9 10 11 11 11 9 7 5 4 7.9
forrás #1: seatemperature.org [3]; forrás #2: Weather Atlas

TörténelemSzerkesztés

 
Gran Canaria zászlaja

A „Gran Canaria” nevet a rómaiak adták a szigetnek, és az rajta maradt annak ellenére, hogy római valószínűleg sosem tette rá a lábát. Ez valószínűleg a kutya latin nevéből (Canis) származik, mert II. Juba észak-afrikai uralkodó beszámolója alapján a névadó idősebb Plinius úgy gondolta, hogy a szigeteken sok kutya él.

A spanyol hódítók több sikertelen kísérlet után 1478-ban, Juan Rejón vezetésével vetették meg lábukat rajta. Bár több győzelmet is aratott, sőt, Doramas, a Telde királyság guanartaméja (főnöke) ellentámadását is leverte, Rejónt mégis elmozdították pozíciójából, és a király Pedro de Verára bízta a hadjárat vezetését. Ő a következő öt évre szüneteltette a hadakozást, és a meggyőzés eszközével próbált diadalt aratni. 1483-ban a sziget guancs főnöke, Tenisor Semidan áttért a keresztény hitre, és ezután meggyőzte honfitársait, hogy adják meg magukat. Spanyolország új gyarmataként, hamarosan a mindenfelől idesereglő kalandor csőcselék prédájává vált.

NépességSzerkesztés

A 838 ezer lakos közel 3,2 milliós vendégsereget vonz évente.

KözigazgatásSzerkesztés

 
Gran Canaria községei
 
Gran Canaria közúti térképe

A szigeten 21 község (municipio) található. A főváros, Las Palmas de Gran Canaria Las Palmas tartomány egyik fővárosa.

Név Terület
(km²)
Népesség
(2001, fő)[4] (2011, fő)[5] (2018, fő)[6]
Agaete 45,50 5.202 5.735 5.573
Agüimes 79,28 20.124 29.641 31.152
Artenara 66,70 1.319 1.252 1.090
Arucas 33,01 32.466 36.771 37.691
Firgas 15,77 6.865 7.606 7.491
Gáldar 61,59 22.154 24.358 24.209
Ingenio 38,15 24.439 30.022 30.831
Mogán 172,44 12.444 22.847 19.657
Moya 31,87 8.137 8.043 7.728
La Aldea de San Nicolás 123,58 7.668 8.522 7.608
Las Palmas de Gran Canaria 100,55 354.863 381.271 378.517
San Bartolomé de Tirajana 333,13 34.515 53.440 53.588
Santa Brígida 23,81 17.598 18.878 18.314
Santa Lucía de Tirajana 61,56 47.652 66.725 71.863
Santa María de Guía de Gran Canaria 42,59 13.893 14.149 13.924
Tejeda 103,30 2.400 2.136 1.921
Telde 102,43 87.949 101.080 102.424
Teror 25,70 12.042 12.857 12.449
Valleseco 22,11 3.949 3.896 3.784
Valsequillo de Gran Canaria 39,15 7.964 9.118 9.278
Vega de San Mateo 37,89 6.979 7.737 7.625
Összesen 1.560,11 730.622 846.084 846.717

GazdaságSzerkesztés

A spanyol hódítás utáni időszakban a sziget gazdasága a cukorexport, valamint Spanyolország és az amerikai gyarmatok kereskedelmének köszönhetően virágzott. Amikor azonban a Kanári-szigetek cukra iránti kereslet megcsappant, és beköszöntött a borászat aranykora, a sziget háttérbe szorult legfőbb riválisa, a bortermelésben élenjáró Tenerife mögött. Korábbi gazdasági stabilitását csak a 19. század végére sikerült helyreállítani, amikor fővárosát, Las Palmast a gyarmati brit hajóforgalom ellátó bázisává építették ki.

Jelenleg a fő bevételt a sziget déli felén összpontosuló turizmus adja.

KözlekedésSzerkesztés

A legfontosabb kikötő a Puerto de la Luz, Las Palmas kikötője. A sziget repülőtere a Gran Canaria repülőtér.

TurizmusSzerkesztés

Évente közel 3,2 millióan látogatnak a szigetre. A helyiek szerint itt az év 365 napjából 320-ban süt a nap, ami a napozás szerelmesei számára ideális.

Gran Canaria mintegy összefoglalja magában mindazt, ami a többi szigeten található. Rendelkezik a kiépített strandokkal: 7,3 km hosszú sárga homokos strand San Agustintól - Meloneras-ig/Pasito Blancóig (Anexo II. Parkoló: 15 m-re lehet a dűnés strand mellett leparkolni néhány euróért 2-3 órára, nagyon praktikus kisgyerekkel, sok cuccal strandolóknak!), vagy a Charca környéke (édesvízi tó a dűnék mellett) Melonerason gyönyörű homokos strand, parti házakkal, és a legmegközelíthetetlenebb vadregényes tengerpartokkal, itt vannak a legjobban védett völgyek, a legmélyebb vulkáni barázdák, és általában a legérdekesebb természeti sajátosságok.

Gran Canaria úgy él a köztudatban, mint tömegturizmusra berendezkedett üdülőhely, ahol egymást érik a szállodák és homokos, sziklás strandok. Aki ellátogat ide, az megbizonyosodhat róla, hogy milyen sok egyéb, elsősorban természeti szépségű látnivalót, műemléket, kultúrtörténeti érdekességet, szórakozási és vásárlási lehetőségeket kínál ez a sziget. Gran Canaria tájképe is változatos. Északon meredek, sziklás és csapadékosabb a vidék, míg keleti és déli oldala lankás és száraz, sivatagos jellegű.

Nem közismert, hogy a sziget fővárosa, Las Palmas milyen hangulatos, változatos, igazi spanyol város. Városi strandja, a Las Canteras nagy durranás. 35-40 év fölötti, buliéletre nem kíváncsi, de a nagyvárosi életet a nyaralással szívesen kombináló utazóknak nagyon ajánljuk Las Palmast!

Nagyon pozitív, hogy a szigeten szinte minden szálloda elérhető egy órán belül. Az autópályát folyamatosan építik, ráadásul ingyenes a használata. Könnyű és kényelmes az autóbérlés. Az autóbérléshez itt is, betöltött 18. életév, érvényes jogosítvány és dombornyomott bankkártya szükséges. 25 alatt és 70 felett számolhatnak fel pótdíjakat. A szerződés aláírásánál kell legjobban észnél lenni, különösen a felajánlott biztosítások tekintetében.

Az állandóan kellemes éghajlatnak köszönhetően, az aktív turizmus, a sportolás szerelmesei bármikor hódolhatnak kedvtelésüknek, legyen az windsurf, golf és/vagy aki a tengerparti pihenést valamilyen aktív mozgással szeretné még változatosabbá tenni.

Legismertebb üdülőhelye Playa del Ingles ès Maspalomas a végtelennek tűnő strandon homokdűnék sorakoznak, melyek között szélvédett völgyeket találunk, ahol télen is élvezhetjük a meleg napsugarakat a sivatagi környezetben. Itt kezdődnek (Meloneras) az elegáns szállodasorok, ahol mindenki megtalálja a számára megfelelő szálláshelyet. Szórakozási és bevásárlási lehetőségekről a „Kasbah”, „Yumbo/Jumbo "és „Cita” ,"Varadero" központok, ShopingCenter-ek gondoskodnak.

Nyáron a 36-38 fokban nem is hideg a tenger (20-22 fok), Gran Canarián több a jó homokos part, mint Tenerifén - a csúcs Las Palmasban a Las Canteras városi strand. A Maspalomas környéki csodás színű és jellegű homokdűnék, és az ottani tó a szép madarakkal. A kék zászlós strandok tengervízének tisztasága, Puerto de Mogan és térségének egyedi, bájos hangulata. Andalogni, embereket nézni Las Palmas sétányán. Las Palmas két nagyon hangulatos, szuper óvárosi negyede: a Triana és a Vegueta (este kell látni).

A Palmitos Park: sok kaktusz és pálmafa látványa, csodás virágok mindenfelé. Nincsenek kellemetlen, veszélyes rovarok, s egyéb állatok (legfeljebb egyes hotelek földszinti szobáiban csótányok).

A szörfözők Las Palmas és Maspalomas közelében, a széllovasok a délkeleti parton találnak megfelelő partszakaszokat.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Weather Information for Las Palmas
  2. Guía resumida del clima en España (1981-2010). [2012. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Las Palmas de Gran Canaria Sea Temperature[halott link]
  4. Census at 1 November 2001: Instituto Nacional de Estadística, Madrid.
  5. Census at 1 November 2011: Instituto Nacional de Estadística, Madrid.
  6. Estimate at 1 January 2018: Instituto Nacional de Estadística, Madrid.

Külső hivatkozásokSzerkesztés