Grassalkovich Antal (főispán, 1734–1794)

Gyaraki herceg (korábban gróf) Grassalkovich II. Antal (Pest, 1734. augusztus 24. – Bécs, 1794. június 5.) birodalmi herceg, gróf Grassalkovich I. Antal fia. Bodrog és Zólyom vármegye főispánja. Főlovászmester. Grófként született, majd 1784-ben II. József magyar király hercegi rangra emelte, azzal a megkötéssel, hogy csak az elsőszülött fiú örökölheti tőle e birodalmi hercegi címet.

Grassalkovich Antal
Született	1734. augusztus 24. Pest
Elhunyt	1794. június 5. (59 évesen) Bécs
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Esterházy Mária Anna
Gyermekei	Grassalkovich Antal Grassalkovich Mária Anna Grassalkovich Erzsébet
Szülei	Klobusiczky Krisztina Grassalkovich Antal
Foglalkozása	patrónus politikus
Tisztsége	főispán (1769–1790, Zólyom vármegye)
A Wikimédia Commons tartalmaz Grassalkovich Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

1734. augusztus 24-én Pesten született gróf Grassalkovich I. Antal és annak második felesége, a nagyon fiatalon elhunyt báró Klobusiczky Krisztina (1712–1738) második gyermekeként, és első fiaként. Még három húga követte a sorban.

A vagyonos és befolyásos katolikus, udvarhű család második generációjának tagja: ő már Bécsben, a Mária Terézia magyar királynő által 1746-ban, nemes ifjak számára alapított Collegium Theresianumban tanult. Az intézmény a birodalmi összetartozás tudatát volt hivatott erősíteni.

II. Antal páratlanul befolyásos édesapjától örökölt, kiterjedt uradalmaival nem sokat törődött, a gazdaság irányításához nem volt érzéke. Az apja által felépített-kialakított gödöllői családi székhelyhez nem kötődött, csak időszakonként tartózkodott ott. Nem szerzett, mint ahogyan apja egész életében tette, hanem fokozatosan bérbe adta a megörökölt uradalmakat: a debrőit, a komjátit (Nyitra-vidék), a bajait, a gödöllőit, a hatvanit. Tipikus udvari ember volt, aki minden politikai és udvari eseményen jelen van. Ennél fogva bécsi – belvárosi és kertvárosi – vagy pozsonyi palotájában, valamint hőn szeretett ivánkai (Pozsony mellett) kastélyában érezte igazán jól magát – Ivánkán is temetkezett, miután fényűzően élt.

Kultúrtörténeti szempontból jelentős érdeme, hogy pozsonyi, ivánkai és gödöllői kastélyaiban idényszínházat működtetett, hercegi zenekart tartott fenn. (Gödöllőn átalakíttatta a kastély egyik épületszárnyát, s itt működtette 120 ülőhelyes színházát, amely ma az ország egyetlen működő barokk színháza.)

A porosz háború idején a császári hadseregben szolgált. Később Zólyom vármegye főispánjává nevezték ki, majd pedig Bodrog vármegye utolsó előtti főispánja lett.

Családja

1758. május 5-én Bécsben nőül vette az Esterházy-család hercegi ágából származó Esterházy Mária Anna (1739–1820) hercegnőt, akinek nyolc gyermeke született tőle:

• Antal? (1759?–1766?)
• Anna Antónia (1760–1815) férje gróf Viczay Mihály, a híres gyűjtő, akinek görög és római éremgyűjteménye Európa-szerte ismert volt. Gyűjteményében antik vázák, szobrok, gemmák, gyönyörű késő antik és középkori elefántcsont faragványok kaptak helyet, pl. az Asclepios és Hygieia diptichon, IV. század, őrzési helye ma: National Museums, Liverpool.
• Terézia (1761–?)
• Ottília (1764–1810) 1779. október 15-én hozzáment gróf Forgách Antalhoz. 1801-ben férje meghalt, s így 9 évig özvegyen élt Gácson, majd itt is halt meg. A Forgács-kriptában van eltemetve.
• János (1765–?)
• Erzsébet (1767–1823) férje Esterházy Ferenc herceg
• Miklós (1768–?)
• III. Antal (1771–1841). Felesége a családja hercegi ágából származó Esterházy Mária Leopoldina (1776–1864). III. Antal halálával a Grassalkovich család férfiága kihalt.