Gregyán

település Horvátországban

Gregyán (horvátul: Gređani) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.

Gregyán (Gređani)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségTopuszka
Jogállásfalu
Irányítószám44415
Körzethívószám+ (385) 44
Népesség
Teljes népesség253 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság178 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 01″, k. h. 16° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 01″, k. h. 16° 00′ 00″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sziszektől légvonalban 36, közúton 49 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északra, az úgynevezett Báni végvidéken, a 6-os számú főút és a Glina-folyó között emelkedő dombok között szétszórtan fekszik.

Története szerkesztés

Gregyán területe már az ókorban lakott volt. Ezt jelzi az a római szarkofág amelyet itt találtak. Közvetlenül déli határában feküdt a római korban Ad Fines városa, mely a térség akkori legnagyobb települése volt. A 4. és 5. században a gótok és a longobárdok, a 6. században az avarok és a szlávok, a 9. század elején a frankok foglalták el ezt a területet. A magyarok a 10. században érkeztek meg ebbe a térségbe. Területe a 11. század végétől magyar-horvát királyok uralma alatt volt. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított. A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. A vidék az 1593 és 1699 között dúlt török háborúkban teljesen elpusztult. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől horvát és szerb lakosság települt ide.

A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 1030, 1910-ben 1185 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosságának kétharmada horvát, egyharmada szerb nemzetiségű volt, akik jól megfértek egymással. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. Gregyán szerb lakosságából is sokan csatlakoztak a horvát erők elleni felkeléshez. 1941. július 26-án és 27-én az usztasák megkezdték a megtorló intézkedéseket, a térség szerb lakosságának kiirtását. A szerb pravoszláv templomot földig rombolták. A megtorlásoknak 106 helyi szerb lakos, köztük sok nő és gyermek esett áldozatul. A települést 1943-ig usztasa erők uralták, ekkor azonban partizán alakultok vonták ellenőrzésük alá akik a horvát lakosságot is elűzték és mindent földig romboltak. A horvátok részéről mintegy 80 lakos esett el, vagy tűnt el a harcokban.[2] A délszláv háború idején 1991 szeptemberében idején 1991 szeptemberében szerb csapatok szállták meg. A horvát lakosságot elűzték, házaikat felgyújtották. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza. A háború után megindult az újjáépítés. A településnek 2011-ben 341 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.030 899 789 959 1.005 1.185 1.022 1.124 1.002 1.029 922 845 723 745 445 341

Nevezetességei szerkesztés

  • Ókori római szarkofág.
  • A Szent Megváltó tiszteletére szentelt, 1941-ben lerombolt régi szerb parochiális templom maradványai.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés