Gremlin Interactive

brit videojáték kiadó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 20.

A Gremlin Interactive Limited (korábban: Gremlin Graphics Software Limited) egy 1985-ben Sheffieldben alapított brit szoftver- és videójátékfejlesztő és kiadó társaság volt.[3] Ahogy az 1980-as években alakult szoftverházak általában, a Gremlin Graphics elsődleges piaca a 8-bites számítógépek, azaz a ZX Spectrum, az Amstrad CPC, az MSX, a Commodore 16 és a Commodore 64 voltak. A céget 1999-ben felvásárolta a francia Infogrames szoftverház, majd a nevüket 2000-ben megváltoztatta Infogrames Studios-ra. A stúdió az Infogrames átszervezése nyomán 2003-ban bezárt.[4]

Gremlin Interactive
Hivatalos névGremlin Graphics Software Limited (1985-1994)
Gremlin Interactive Limited (1994-2000)
Infogrames Sheffield House (2000-2003)
Típus
  • videójáték-fejlesztő
  • videójáték-kiadó
Alapítva1984[1]
Megszűnt2003
Jogutód
  • Infogrames
  • Urbanscan
SzékhelySheffield
VezetőkPaul Porter
AlapítóIan Stewart
Kevin Norburn
Iparágvideójáték-ipar
TulajdonosInfogrames[2]
Formanyilvánosan működő részvénytársaság
TermékekLotus sorozat, HeroQuest, K240, Hardwar, UEFA Challenge
SablonWikidataSegítség

Cégtörténet

szerkesztés

A cég eredetileg számítástechnikai kiskereskedelemmel foglalkozott Just Micro néven, majd 1984-ben Gremlin Graphics Software Ltd néven szoftvercéget alapított a két tulajdonos: Ian Stewart és Kevin Norburn.[5]

„Már amikor Kevin és én megnyitottuk a Just Micro-t, mindig azt mondogattuk, hogy amint a bolt beindul és amint időnk lesz és programozót találunk, saját szoftverházat akarunk alapítani.[3]

A programozók végül Peter Harrap és Tony Crowther lettek, akik közül Tony már olyan Commodore programokon dolgozott, mint a Loco, vagy a Killerwatt. Tony lett az ügyvezető igazgató és elkezdett dolgozni a Potty Pigeon és a Suicide Express játékokon. Az együttműködés azonban rövid életű lett, mert a cégvezetéssel kapcsolatos nézeteltérések miatt hamarosan elváltak útjaik.[5] Helyére megnyerték maguknak Geoff Brown-t aki részesedést is kapott a Gremlinből és akinek komoly szoftverforgalmazási tapasztalata volt.[3]

A Zilog Z80-as programozására hamarosan már négy főt alkalmaztak teljes munkaidőben, akik: Pete Harrap, Chris Kerry, Shaun Hollingworth és Christian Urquhart voltak. A Commodore játékokat és átiratokat az első időben egy Micro Project nevű alvállalkozó cég készítette három fővel. A saját alkalmazottak sokat dolgoztak otthon, de legalább egyszer egy héten bent is az irodában.[5]

Első sikerek

szerkesztés

Az első nagyobb sikereiket 1984-ben ZX Spectrumon a Wanted: Monty Mole című játékkal, majd 1985-ben Commodore 64-en a Thing on a Springgel érték el. A bányász kisvakond, Monty még néhány további játékban is felbukkant, sorozattá téve az alap platformjátékot.

1986-ban négy fővel bővült a programozói csapat, akik Chris Shrigley, Terry Lloyd, Rob toone és Andy Green voltak.[3] Első közös játékuk, a Bounder elnyerte a Zzap!64 magazin aranyérmét,[6] illetve a Your Sinclair "Mega Game" díját is.[7]

Adaptációk

szerkesztés

1986-87-ben a cég profilja bővült a 8-bites Atari és az MSX platformokkal. Új logót is kaptak, a régi gremlin figura helyett. A Death Wish 3 filmadaptáció ugyan nem aratott osztatlan sikert erőszakossága és a bonyolult pályatérkép-rendszer miatt, de az US Gold számára készített Gauntlet átirat és a Gauntlet: The Deeper Dungeons kiegészítő csomag 512 új pályájával már sokkal népszerűbb volt.[8]

A Magnetic Fields fejlesztőcsapatnak volt egy már 70%-ban kész játéka, a Lotus, melynek a Gremlin megszerezte a licencét és az 1990-es évek elejének sikersorozatává vált. Az eredeti változat Amigára íródott 1990-ben, de az első rész, a Lotus Esprit Turbo Challenge még elkészült Commodore 64-re és ZX Spectrumra is, a többi viszont már nem.[8]

Fejlesztői rendszerek

szerkesztés

A Gremlin a 90-es években saját fejlesztői hardvert épített, a PC Engine-t, melyet "egy nagy halom RAM"-ként írtak le az ACE magazinban megjelent interjúban. Ennek ellenére csak egyetlen játék készült el ezen a platformon, éspedig az Impassamole. Game Boy-ra is volt egy fejlesztő rendszerük, mely lehetővé tette a programozóknak, hogy kódolásból gyorsan tesztüzembe tudjanak váltani. Ezzel készült el a Race Days és a Brainbender kirakós játék. 1994-ig fejlesztettek 8-bites gépekre játékokat, mint pl. a Shadow of the Beast ZX Spectrum, illetve Amstrad CPC átiratát, vagy az 1992-ben kiadott Zool platformjátékot.[4]

Bővülés, fejlődés

szerkesztés

1994-ben aztán megváltoztatták a cég nevét Gremlin Interactive-ra és a továbbiakban a 16-bites architektúrájú számítógépekre, a PC-kre és a videójáték-konzolokra koncentráltak. Ezzel együtt is ők voltak az utolsó szoftvercég, akik 1992-ben elhagyták a már szinte teljesen halott Spectrum piacot.[9]

1995-ben már MS-DOS operációs rendszerre adták ki a sikeres Actua Soccer-t, mely az első teljes 3D-s megjelenítést alkalmazó football-játékot. "Actua" névvel egész sorozat sportjátékot adtak ki.

1997-ben a Gremlin felvásárolta az Imagitec Design[10] és a DMA Design fejlesztőcégeket, melyek közül az utóbbi készítette a sikeres Grand Theft Auto (melynek a licenc-jogai már a BMG-nél voltak) és Lemmings játék-sorozatokat.

1998-ban mutatták be a Hardwar című repülőgép szimulátorukat, valamint a Motorhead nevű futurisztikus autóverseny programjukat. 2001-ben az UEFA Challenge nevű football-programjukat már Infogrames Sheffield House néven jegyezték.[11]

Felvásárlás, majd megszűnés

szerkesztés

1998 eladások terén rossz évnek volt mondható, így 1999-ra a Gremlin eladósorba került.[4] A francia Infogrames lett a vevő 24 millió fontos ajánlatával.[12] Az alapító Ian Stewart ezek után otthagyta a céget és új vállalkozást alapított Zoo Digital néven. Az Infogrames végül átszervezések nyomán 2003-ban megszüntette a sheffield-i fejlesztő studiót. A stúdió alkalmazottainak jó része, élükön Paul Porterrel megalapította a Sumo Digital szoftvercéget, mely azóta is működik.[4]

A Gremlin szoftver ház régi játékainak jogait jelenleg Ian Stewart Urbanscan nevű cége birtokolja.[13]

Kulcsemberek

szerkesztés

A szoftvercég csapatának tagjai voltak:

  • Kevin Bulmer - tervező/grafikus
  • Jon Harrison - tervező/grafikus
  • Gary Priest - programozó
  • Bill Allen - programozó
  • Richard Stevenson - programozó
  • David Martin - marketing igazgató
  • Ben Daglish - külsős zeneszerző
  • Ade Carless - tervező/grafikus
  • Shaun McClure - grafikus / művészeti vezető
  • Antony Crowther ('Ratt') - tervező, programozó
  • Paul Whitehead - tesztelő / tervező
  • Ian Stewart - ügyvezető igazgató
  • Kevin Norburn - üzemigazgató
  • Patrick Phelan - szoftver menedzser / hangmérnök
  • Chris Harvey - vezető konzol programozó
  • Chris Shrigley - tervező / programozó
  • Peter Harrap - programozó
  • Chris Kerry - programozó
  • Shaun Hollingworth - programozó
  • MicroProjects Ltd (Jason Perkins, Mark Rogers, Anthony Clarke)
  • Richard Hall - gyártásvezető
  1. Infogrames Studios Limited (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 8.)
  2. Infogrames Studios Limited (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 20.)
  3. a b c d RetroGamer 22-23.o.
  4. a b c d RetroGamer 26.o.
  5. a b c Crashonline
  6. Bounder/Metabolis (angol nyelven). Newsfield Publications, 20, 21. o. (1986. február 1.). Hozzáférés ideje: 2020. február 18. 
  7. Maughan, Teresa. Bounder (angol nyelven). Dennis Publishing, 29. o. (1986. február 1.). Hozzáférés ideje: 2020. február 18. 
  8. a b RetroGamer 24-25.o.
  9. PlanetSinclair
  10. Gremlin Buy Imagitec (angol nyelven). Emap International, 7. o. (1997. április 1.) 
  11. UEFA Challenge (angol nyelven). mobygames.com . Infogrames. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  12. Anastasia Weiner: Zoo Digital: Ian Stewart (angol nyelven). Startups.co.uk , 2007. augusztus 9. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  13. David Jenkins: Gremlin Graphics presents: Bounder’s World and the return of Super Cars (angol nyelven). metro.co.uk , 2011. július 22. (Hozzáférés: 2020. február 18.)

Kapcsolódó weboldalak

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gremlin Interactive című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.