Főmenü megnyitása

Vargyasi Groisz Gusztáv (Kolozsvár, 1840. július 15.Budapest, 1899. január 21.) jogász, egyetemi tanár, Groisz Gusztáv politikus fia.

Groisz Gusztáv
Groisz Gusztáv (1840-1899) jogász.JPG
Életrajzi adatok
Született1840. július 15.
Kolozsvár
Elhunyt1899. január 21. (58 évesen)
Budapest
Sírhely Házsongárdi temető
Ismeretes mint akadémikus
SzüleiGroisz Gusztáv
Pályafutása
Szakterület jog
Kutatási terület büntetőjog, polgári törvénykezés
Munkahelyek
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE nyilvános rendes tanár, dékán, rektor

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Nagyszebenben végezte 1850–1858 között. Ugyanott az akadémián jogot hallgatott 1862-ig, miután kinevezték az erdélyi királyi főkormányszékhez fogalmazó gyakornoknak. 1863-ben kinevezték a kolozsvári királyi jogakadémiára a büntetőjog és a polgári törvénykezés tanárának. 1866-ban a jog- és államtudományok doktorává avatták. 1872-ben kinevezték a büntetőjog rendes tanárának az újonnan létesített kolozsvári királyi egyetemre. 1872–1873 és 1883–1884 között a jogi kar dékánja, 1876–1877-ben pedig az egyetem rektora volt. 1874-ben a császártól nemesi rangot kapott vargyasi előnévvel. 1894-ben saját kérelmére nyugalomba vonult. 1890-ben a magyar kormány küldötteként részt vett a szentpétervári börtönügyi kongresszuson.

Széleskörű társadalmi tevékenységet is folytatott. 1866-tól tagja volt az erdélyi római katolikus státusnak és az igazgató-tanácsnak, kolozsvári egyházi főgondnok, a Szent Ferenciek erdélyrészi tartományának főszindikusa volt. A kolozsvári nemzeti színháznál intendánsként is működött. Az egyik leghíresebb erdélyi pénzintézet egyik igazgatója volt. A Mátyás-szobor felállítására kiírt pályázat bíráló bizottságának egyik tagja. A Kolozsvári Atlétikai Club (KAC) becsületbíróságának tagja, 1896-tól Kolozsvár II. kerületének országgyűlési képviselője szabadelvű párti programmal. Ugyanebben az évben miniszteri tanácsosi címet kapott.

 
A KAC becsületbírósága 1890-ban
balról jobbra, ülnek: Albach Géza, dr. Haller Károly, Girsik János, br. Jósika Lajos, br. Josika Gábor, Szigethy Miklós, Haller Rezső;
állnak, első sor: gr. Lázár István, dr. Groisz Gusztáv, gr. Béldi Ákos, Concha Győző, Inczédy Sámuel, Gyarmathy Miklós, Deáky Albert;
második sor: Kőváry Mihály, Matskási Pál, Héczei Lajos, Varró László, gr. Esterházy Kálmán, dr. Baintner Hugó, dr. Felméri Lajos

Budapesten halt meg 1899. január 21-én. Kolozsváron temették el január 24-én, felesége mellé a Házsongárdi temetőben.

MunkásságaSzerkesztés

Értekezései, cikkei és bírálatai a Jogtudományi Közlönyben jelentek meg. A büntetőjogi kérdésekről a szaklapokban és napilapokban, a társadalmi kérdésekről a napilapokban írt cikkeket.

MunkáibólSzerkesztés

  • Magyar polgári törvénykezési rendtartás (felvilágosító és utasító jegyzetekkel. 1868. 54. t.-cz.) Kolozsvár, 1870.
  • Dékáni beszéd, mellyel a kolozsvári m. kir. tudományegyetem első rektorát beiktatta az 1872/3. tanév megnyitása alkalmával. Kolozsvár, 1873. (Acta Reg. Scient. Univ. Claudiopolitanae I.)
  • Minő előnye van a laicus-elem befolyásának a büntető igazságszolgáltatásban, különösen pedig, minő értékkel bir az esküdtszéki intézmény és kivánatos-e annak meghonosítása Magyarországban (rektori székfoglaló beszéd az 1876/7. tanév megnyitása alkalmával), Kolozsvár, 1877. (Acta Reg. Scient. Univ. Claud. I.)
  • A magyar büntetőjog

Kéziratban beterjesztette az igazságügyminisztériumhoz:

  • Vélemény a Horváth Boldizsár-féle polgári perrendtartási javaslatról (40 ív)
  • Vélemény a magyar büntető törvénykönyveket a bűntettekről és vétségekről és a kihágásokról életbeléptető törvényczikkely miniszteri tervezetéről

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés