Grosschmid Géza
Grosschmid Géza (Kassa, 1872. december 1. – Miskolc, 1934. október 12.[4]) ügyvéd, királyi közjegyző, csehszlovákiai magyar szenátor, Márai Sándor és Radványi Géza apja.
| Grosschmid Géza | |
 | |
| Született | 1872. december 1. Kassa |
| Elhunyt | 1934. szeptember 12. (61 évesen)[1] Miskolc |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | a Csehszlovák nemzetgyűlés szenátora |
| Sírhelye | Farkasréti temető (33/5-3-23)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grosschmid Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Családja szász származású, nemesi címüket és címerüket 1790-ban kapták II. Lipót magyar királytól. Dédapja Grosschmid János földmérő, illetve a tengermelléki kerület sóbányáinak és kamarai javainak főfelügyelője volt.[5]
Szülei Grosschmid Károly (1819-1874) pénzügyi titkár és Radványi Klementina (1841-1898) Tokajban házasodtak össze 1872-ben. Testvére Grosschmid Béni (1852-1938) jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, illetve Grosschmid Károly (1874-1934) aki felesége révén Madách Imrével került rokonságba. Feleségével Ratkovszky Margittal (1874-1964) 1899-ben házasodott össze, gyermekeik: Márai Sándor (1900-1989) író, Katalin (1904-1985), Radványi Géza (1907-1986) filmrendező és Gábor (1909-1985) jogász.
Korán félárvaságra jutott. Jogi tanulmányai befejezését követően a kassai jogakadémián a magánjog tanára, valamint a jogtudományi államvizsgáló bizottság tagja volt. Külföldi tanulmányutakat tett annak érdekében, hogy a jogakadémiát egyetemmé lehessen átszervezni. Ügyvédi gyakorlatot is folytatott. Kassa szabad királyi város és Abaúj-Torna vármegye egyaránt tiszteletbeli főügyésznek választotta meg, majd az első világháború kitörése előtt a Kassai Ügyvédi Kamara elnöke lett.
A csehszlovák államfordulat után egyike az Országos Keresztényszocialista Párt megalapítóinak, s aktívan bekapcsolódott a kassai városi, illetve az országos politikába is. Harminc éven keresztül volt tagja Kassa város képviselőtestületének. 1925-ben és 1929-ben a csehszlovák nemzetgyűlés szenátora lett. 1932-ben lemondott mandátumáról, és Miskolcra költözött. Az igazságügyi miniszter 1933-ban Miskolcra nevezte ki királyi közjegyzőnek. 1934 januárjában Jogélet Szlovenszkóban címmel a Magyar Jogász Egyletben tartott nagy sikerű előadást.
A Kassai Keresztény Társadalmi Kör (Kaszinó), a Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége és több más társadalmi egyesület vezető tisztségét töltötte be. Elnöke volt a magyar főiskolások szociális támogatását biztosító Társadalmi Nagybizottságnak. Tagja volt az International Law Association nemzetközi jogi szervezetnek.
Emlékezete szerkesztés
- 2017-ben a Magyar Országos Közjegyzői Hivatal emléktáblát avatott a Városház tér 4. szám alatti épületen.[6]
Művei szerkesztés
- 1930 Kisebbségi sors. Košice-Kassa
- Jogélet "Szlovenszkon"; szerzői, Budapest, 1934
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://gondola.hu/hirek/214442-Emlektablat_kapott_Grosschmid_Geza__Marai_apja.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Vö. Csanda 2018, 62.
- ↑ konyvforras.blog.hu Archiválva 2019. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben/
- ↑ felvidek.ma Archiválva 2019. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben; bumm.sk Archiválva 2019. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források szerkesztés
- A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig
- Csanda Gábor 2018: Jegyzetek Grosschmid Géza könyvéhez. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2018/3, 61-76.
- Dr. Grosschmid Géza (1872–1934) emlékezete; szerk. Rokolya Gábor, bev. Szarka László; Közjegyzői Akadémia, Budapest, 2017 (Studia notarialia Hungarica)
- Hajdu Imre: Grosschmid Géza titka
További információk szerkesztés
- Márai Sándor édesapja, Grosschmid Géza emlékkönyve; bev. Ötvös Anna; Pytheas, Budapest, 2019 (a kéziratos emlékkönyv betűhív átirata és hasonmása)
- Fórum Társadalomtudományi Szemle 2023/2