Grosz Gizella
Grosz Gizella Sára, külföldön Gisela Grosz, férjezett nevén Gisela Sara Weißmann (Szilágysomlyó, 1875. november 26. – Riga, Lettország, 1942. január 13. után[3]) magyarországi születésű német zongoraművész.
| Grosz Gizella | |
 | |
| Grosz Gizella 1910 körül | |
| Született | 1875. november 26.[1][2] Szilágysomlyó[2] |
| Elhunyt | 1942 (66-67 évesen)[1] rigai gettó |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Adolf Weissmann |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1892–1895) |
| Halál oka | népirtás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grosz Gizella témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Grosz Gizella zsidó családban született Szilágysomlyóban. A Zeneakadémián Thomán István növendéke volt. Első koncertjeit Budapesten adta 1897-ben,[4] valamint Lipcsében 1898-ban és Berlinben 1899-ben.[5] 1898-tól Berlinben élt,[6] ahol Teresa Carreño-nál képezte magát.
Többször (1902, 1905, 1908, 1909) fellépett szólistaként a Berlini Filharmonikus Zenekarral.[7] 1906. február 6-án egyike volt azon női zongoristáknak, akiknek a játékát a Welte-Mignon segítségével rögzítették.[8]
1911-ben lemondott koncertkarrierjéről, miután feleségül ment Adolf Weissmannhoz (1873-1929), a jól ismert berlini zenekritikushoz, aki Bizet, Chopin, Verdi és Puccini életrajzának szerzőjeként is ismert volt. Miután visszavonult a koncertezéstől, zongoratanárként dolgozott. A férjével az 1920-as években gyakran tartottak otthon koncerteket, a házastárs 1929-ben bekövetkezett haláláig. 1937 és 1940 között a berlini telefonkönyvben Gisella Weissmann (Weißmann) néven szerepelt. 1940-ben a törvényben előírt zsidó nevét, a Sarát is feltüntették a listában. 1941-ben pedig a zsidókat törölték a telefonkönyvekből. 1942 januárjában deportálták a rigai gettóba, ahol még abban az évben meghalt. Halálának pontos dátuma és körülményei nem ismertek.
Férjétől még a házasságkötésük előtt, 1908-ban született meg egyetlen gyermeke, Ilse. A lányából később szintén zongorista lett, s főképp ő tanította berlini tartózkodásuk alatt és Konrad Wolff Párizsban. 1933-tól Ilse Weissmann Franciaországban, Angliában és Olaszországban élt, s végül az USA-ba emigrált, ahol 2000-ben hunyt el.
További irodalom szerkesztés
- Weißmann Adolf: Berlin als Musikstadt: Geschichte der Oper und Konzerts von 1740 bis 1911. Berlin, Schuster & Loeffler, 1911
- Walter Niemann : Meister des Klaviers, Berlin, Schuster & Loeffler, 1919
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://www.fembio.org/biographie.php/frau/frauendatenbank?fem_id=11899, 2019. május 5.
- ↑ a b https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew.php?ekod=93&order=csnev#G, Grosz, Gizella, 2020. augusztus 14.
- ↑ Gisela Sara Weißmann = Lexikon verfolgter Musiker und Musikerinnen der NS-Zeit
- ↑ Országos Hirlap, 20 Dec 1897, p. 4; 21 Dec 1897, p. 8
- ↑ Musikalisches Wochenblatt, Leipzig, 28 Apr 1898, vol 38, no. 18, p. 266
- ↑ Országos Hirlap, 14 February 1898, p. 10
- ↑ Peter Muck: Einhundert Jahre Berliner Philharmonisches Orchester, Tutzing, Schneider, 1982
- ↑ Gerhard Dangel and Hans-W. Schmitz: Welte-Mignon Reproductions. Complete Library Of Recordings For The Welte-Mignon Reproducing Piano 1905-1932. Stuttgart 2006. ISBN 3-00-017110-X. p. 446
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gisella Grosz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
